hídlap.net

Határozott tiltakozás kíséri az öt regionális vízmű-társaság – a Duna menti, a Dunántúli, az Észak-dunántúli, az Észak-magyarországi és a Tisza menti – összevonását, a tervezett lépéssel az önkormányzatok, a vállalatok munkavállalói, a szakmai érdekképviseletek sem értenek egyet, sőt szakmai alapon még egyes társasági vezetők is vitatják a döntés helyességét. Az esztergomi képviselő-testület és a Fidesz álláspontja, hogy az ivóvízellátás stratégiai kérdését a tervezet kizárólag a kormányzat bevételre éhes gazdaságpolitikájának rendeli alá. Meggyes Tamás szerint meg kell menteni a privatizációtól életünk egyik éltető elemét, a vízellátást, mindezt az öt regionális vízmű területén lévő önkormányzatok összefogásával, úgy, hogy a regionális vízmű-társaságok állami részvényhányada térítés nélkül kerüljön önkormányzati tulajdonba. Így a tulajdonosi pozícióból következően az önkormányzati szempontok is érvényesülhetnének a társasági beruházási, fejlesztési és rekonstrukciós tervek kialakítása során. A királyvárosi kezdeményezéshez az állami tulajdonú társaságok által ellátott hatszáz önkormányzat több mint fele, az ellátási terület 1,4 milliós lakosságából 877 ezer ember (62 százalék) képviseletében csatlakozott, az Esztergomot is ellátó ÉDV Zrt. működési területének 57 helyhatóságából pedig már ötven. A Meggyes által benyújtott indítvány szerint „Az állam a tulajdonában lévő vízi-közműveket az önkormányzat kérelmére – térítésmentesen – köteles önkormányzati tulajdonba adni. Az átadott vízi-közművek, mint forgalomképtelen közcélú vízi létesítmények, önkormányzati törzsvagyonba kerülnek. Amennyiben a kérelem több önkormányzat területét ellátó regionális vízi-közmű átadására irányul, az átadott víziközmű-vagyon az átadást kérelmező önkormányzatok közös tulajdonába kerül. Közös tulajdonba kerülés esetén – a kérelmező önkormányzatok eltérő megállapodása hiányában – az önkormányzatok tulajdoni hányada a víziközmű-vagyon átadását megelőző év december 31. napján állandó lakosok számával arányos.”.

A kérdésben állásfoglalók százalékos megoszlása

A javaslat általános indokolásában szerepel, hogy a korábbi vonatkozó törvény „csak részleges megoldást biztosított a vízi-közművek önkormányzati tulajdonrendezése vonatkozásában”. „…nem minden települési önkormányzat juthatott természetben víziközmű-vagyonhoz, mert a regionális vízi közüzemi vállalat kezelésében lévő, a regionális közműhálózattól műszakilag nem elkülönítve üzemeltethető települési vízi-közműveket és nagyobb térség vízgazdálkodási alapellátását (regionális vízbiztosítást, szennyvízelvezetést és tisztítást) szolgáló regionális vízi-közművek az állam kizárólagos tulajdonában maradtak. A vízi-közművek önkormányzatok tulajdonába adása, és a tanácsi víziközmű-vállalatok kezelt, illetve az úgynevezett működtető vagyon vagyonátadása következtében olyan helyzet alakult ki, hogy a vízi-közművek döntő többsége az önkormányzatok tulajdonába került, állami tulajdonban a regionális víziközmű-vállalatok és az ezekről le nem választható települési hálózatok maradtak. Azok a települési önkormányzatok, amelyek a regionális vállalatok által kezelt vagyonból egyáltalán nem, vagy kizárólag a közművekből részesedhettek, a volt tanácsi víziközmű-vállalat működési területén lévő településeknél kedvezőtlenebb, jogi szempontból hátrányosabb helyzetbe kerültek, ami egyrészt vagyoni hátrányt, másrészt a tulajdonosi jogok gyakorlásában és a helyi önkormányzatok törvényben előírt ellátási kötelezettsége teljesítésében korlátokat jelentett és jelent napjainkban is.” A javaslat célja, hogy a települési önkormányzatok kifejezett kérelmére, és az állami vagyontörvénnyel összhangban, kötelezze az államot, egyrészről a regionális vízi-közművek természetbeni (ingyenes) önkormányzati tulajdonba átadására, megszüntetve a kizárólagos állami tulajdoni jellegét, másrészről a zártkörűen működő, víziközmű-szolgáltatást végző regionális vízmű-társaságok állami részvényhányadának térítésmentes önkormányzati tulajdonba adására. A törvénymódosítás részletes indoklásában olvasható, hogy „a regionális vízi-közművek az egymással olymódon összefüggő – műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető – vízi-közművek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több települést (megyét) átfogó, összefüggő földrajzi területen (országrész, régió) nagyszámú, jellemzően vízbázistól távol fekvő település részére a vízkitermelést, tisztítást, elosztást – amelyhez a fogyasztók közműves ivóvízellátása, szennyvízelvezetés is tartozhat – látják el.”. A döntés az Országgyűlés kezében van…