hídlap.net

A gnósztikusok ugyanis azt hirdették, hogy az igazság minden másnál előbb létezett, az abszolút igazság eleve benne van minden emberben, a megváltás tehát nem szükséges, mert minden ember önmagát váltja meg. Basileidés követői mégis megünneplik Jézus keresztségének napját. Egész éjjel virrasztanak és olvasmányokat hallgatnak -írja egy korabeli forrás. Felmerül a kérdés, hogy a gnósztikusok miért ünnepelték meg mégis Jézus keresztségét.

Egyszerűen azért, mert Jézust ugyan közönséges embernek tartották, de hitték, hogy születésekor reá szállt a mindenség Istenének szelleme. Csak ettől az időponttól kezdve Christos, azaz Felkent. A másik kérdésre, hogy miért éppen január 6-a Jézus keresztségének ünnepe, a feleletet az egyiptomi naptár adja. Ők tévesen úgy tudták, hogy ekkor kezdenek a nappalok hosszabbodni, ezért ez a nap az idő újjászületésének a dátuma is egyben. Jézus keresztsége végül úgy vonul be a liturgiába, hogy az Epifánia Krisztusnak és az egyháznak mennyei násza, egyben a víz természetfölötti módon való termékennyé tevője. Krisztus istenségének megnyilvánulása aranyos foglalatot kapott a "hieros gamos", a "szent nász" gondolatában. Ő lett az egyház mennyei vőlegénye. Ez a szentpáli metafora új, szépséges kapcsolatot teremtett az ünnepet kitevő misztériumok között, hiszen a korai felfogás szerint az egyház azáltal lesz a megkereszteltek édesanyja, hogy a keresztkútból új életre szüli a halálnak szánt embereket. Jézus pedig az ókeresztény felfogás szerint a Jordánban való keresztségekor megszentelte a vizet, amint a bizánci liturgia máig zengi: "Ma a vízek természete megszenteltetik és a Jordán kettészakad, s hullámainak folyását visszatartotta, látván a vízében keresztelkedő Üdvözítőt."

A Jordánban történt keresztelés emlékére ezen a napon folyóvizet szenteltek és a keresztet, Krisztus jelképét a vízbe mártották. Később hozzákapcsolták az ünnephez a kánai menyegző borcsodáját és a csodálatos kenyérszaporítás motívumát is. A borcsoda a szent vér, a kenyércsoda a szent test jelképévé magasztosult. Az ünnep tehát alapvetően Jézus Keresztelő Szent János által történt megkeresztelkedéséről szól, de a nyugati egyházban ekkor emlékeznek meg a háromkirályokról is, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. Hogy hárman lehettek, arra az ajándékok számából következtetnek a teológusok, de nem is a számuk fontos, hanem amit szimbolizálnak, miszerint az Üdvözítő át fogja venni a hatalmat a pogányok fölött is, a megváltás tehát nem csupán a zsidóknak, hanem az egész emberiségnek szól. A Vízkereszthez számtalan népszokás kapcsolódott az évszázadok során. Szentelt vízzel hintették meg a házakat, az ólakat, az állatokat, házszenteléskor pedig fölírták az ajtófélfára a G+M+B betűket, Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a lakóhelyen. Mindemellett a Vízkereszt egyben a karácsonyi ünnepkör végét is jelzi, hiszen ekkor kezdődik a farsang.