hídlap.net

A fent említett címen az országos lap talál­ható, a főoldal felső részében lévő kereső kisablakba kell beírnunk az „Esztergom” szót, hogy eljussunk az első magyar város köztéri szobrait, márvány emléktábláit bemutató virtuális galériába. Itt 165 fotó­val ellátott cikket találunk, melyeken a köztéri szobrok és domborművek mellett az emlékoszlopok, a márvány emléktáb­lák, a patinás, korhű cégérek, díszkutak és köztéren elhelyezett speciális építmények láthatók. A szerkesztő valóban aprólékos gondossággal veszi sorra a kincsestárnak számító Esztergom utcáin, terein látható műveket, sőt egy-két esetben olyanokkal is találkozhatunk, melyek magánházak, intézmények udvarában, belső tereiben találhatók, de az alkotó vagy a téma miatt valamelyest ismertek Esztergomban, vagy kötődnek a városhoz. Egy példát kiragad­va nézzük, hogy működik a helytörténet bemutatásának eme új, speciális és kor­szerű segédeszköze!



Még nem foglalkoz­tunk vele, így válasszuk ezúttal Kucs Béla Ülő lány című szobrát, mely a tanítóképző főiskola kollégiumának udvarán található, szinte köztéren, hiszen a Batthyány Lajos utcáról az udvarra betekintve is jól látható az alkotás. A listában erre a képre, illet­ve névre kattintva megnyílik az új oldal, melyen számtalan információval találkoz­hatunk. A helytörténet kedvelői számára igazi szellemi csemege-tár ez, egy olyan, egymással számos pontos kapcsolódó rendszer, melynek használata során közel hasonló ismerethez juthatunk, mintha egy közepes idegenvezetést igénybe véve arra kérnénk „idegenvezetőnket”, hogy a város köztéri szobrai, emlékművei, emléktáb­lái mentén avasson be Esztergom múltjá­ba. Az Ülő lány szobráról természetesen a tér több pontjáról is készült fotó, ezeket a főkép alatti minigalériából hívhatjuk elő rákattintással. A felvételek jó minősége lehetővé teszi, hogy a művek olyan rész­leteit is megfigyeljük, melyekre az avatott fotós éles szeme fókuszált rá. Az alkotás­ról sokféle aspektusból kapunk infor­mációkat, a legfontosabbak – a mű neve, alkotója, a kiállítás, elhelyezés évszáma, (GPS-készülékkel leellenőrizhető) föld­rajzi paraméterei – a fotó mellett találha­tók. Rögtön alatta olvashatunk a szobor témabesorolásáról, stílusáról, anyagáról és műemléki besorolásáról. A szerkesztők úgy alakították ki az oldalt, hogy nem­csak a helytörténet, de a művészettörténet rajongói is kellő módon támaszkodhat­nak az itt kapott információcsomagra. A leírás mellett jobb szélen egy apró térké­pen beazonosíthatjuk az alkotás pontos helyét, illetve azt is innen tudhatjuk meg, hogy ennek közelében milyen más alko­tások találhatók. Fontos fejezet a Leírás, melyben egy rövid, de tömör szövegben az adott mű történetét ismertetik. Mint látható, a www.szoborlap.hu első osztá­lyú segédeszköz azoknak az iskoláknak, melyek nemcsak, hogy a város képző­művészeti és történelmi kincseit, de az ismeretszerzés számítógépes, internetes új változatait, módozatait is fontos szem­pontnak tartják. Az pedig végképp nem elhanyagolható, hogy a mai fiatalokhoz már „odanőtt” a világháló (avagy fordítva) és ha ezzel az eszközzel tudnak tanulni, akkor nagyobb az esély, hogy megszeretik a történelmet, a helytörténetet, a képző­művészetet. Az oldal figyelemre méltóan úgy aposztrofálja magát, hogy „Magyaror­szág legnagyobb közösségi alapon műkö­dő művészeti adatbázisa”. A Hídlap Helyi história rovatának mintegy nyolc éve tartó működését figyelembe véve a helytörténet iránt rajongóknak nem is lehetne jobbat ajánlani, minthogy ezúttal az elektro­nikus sajtó világából már ismert módon lapozgassák a tudástár eme új oldalait.