hídlap.net

Webáruházak

Az első és legnagyobb internetes könyváruházak, számítástechnikai boltok és egyéb „csomagküldő szolgálatok” megbízhatóságukkal szerencsére megteremtették a fogyasztók általános bizalmát a világhálón való vásárlás iránt. Míg néhány évvel ezelőtt sokan féltek bankkártyájuk számát beütni az éterbe, ma már a világ legtermészetesebb dolga a számítógépen keresztül repülőjegyet vásárolni, biztosítást kötni, színház- és koncertjegyet rendelni, irodaszert, sőt bármi mást beszerezni. A „nagyokban” tehát meg lehet bízni, de mint mindenhol az interneten is vannak szolgáltatók, akik nem annyira korrektek, vagy termékeik minőségéhez fér némi kétség. A problémák megelőzése rajtunk, vásárlókon múlik. A kényelemből és az egyszerűségből valóban csak előnyünk származhat, ha kellően körültekintőek vagyunk. Jogszabály rendelkezik arról, hogy melyek azok az adatok, amelyeket a vásárlásra alkalmas weboldalon el kell helyezni. Legfontosabb, hogy szerepeljen rajta a szolgáltató neve, lakcíme, székhelye, telephelye, elérhetőségei, különösen elektronikus levelezési címe, így bármely probléma esetén fel tudjuk venni a kapcsolatot az értékesítő féllel. Szintén egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a csalogató akciós ár tartalmazza –e az általános forgalmi adót, és a szállítási, illetve postaköltségről is pontos információt kell adni, a vevőnek pedig nem árt a „megrendelem” gombra való kattintás előtt számolni. Előfordulhat ugyanis, hogy a szállítási költséggel növelt összeg a kiemelten kedvező árú termék esetében is magasabb végösszeget eredményez, mint egy másik internetes üzletből való rendelésnél. A weboldalon lévő tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy az internetes megrendelés és termékkiszállítás esetében a termék átvételétől számított 8 munkanapon belül a fogyasztót úgynevezett indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Meghatározott esetek kivételével – amelyekről szintén információt kell adnia a webáruház üzemeltetőjének – tehát az elálláshoz nem szükséges, hogy a termék hibás, vagy bármely okból kifogásolható legyen. Egyébként erre mindenféleképpen kötelezi a törvény a kereskedőket, ám hogy ne érjen bennünket semmiféle csalódás, inkább kerüljük el azokat a weboldalakat, amelyeken a felsorolt információkat nem tüntetik fel. Van bőven választék, ha vásárolni szeretnénk

Hogyan fizessünk?

A különféle fizetési módok eltérő költségeket is eredményezhetnek. Általában a postai utánvéttel való rendelés a legdrágább, de jó megoldás azoknak, akik túl bizalmatlanok ahhoz, hogy előre fizessenek. Lehetőség van megadott bankszámlaszámra utalni is az árat, vagy pedig erre alkalmas bankkártya adatainak begépelésével „fizetni”, de egyre több az olyan szolgáltató, ahol csak ez utóbbira van lehetőség. Az elektronikus fizetéssel szembeni nagyfokú, bár egyre csökkenő bizalmatlanságban változást hozhatnak a dombornyomású bankkártyák, az elektronikus aláírás és a biztonságos elektronikus tranzakciók terjedése. Általános jó tanács, hogy mentsük el és nyomtassuk ki a fizetésről szóló banki bizonylatot, és nem árt archiválni a megrendelés folyamatát, valamint a szolgáltató általános szerződési feltételeit sem, hogy későbbi problémák esetén a rendelés és a fizetés tényét bizonyítani tudjuk.

Internetes árverések, vagy átverések?

A külföldi e-bay mintájára hazánkban is nagy sikerrel működnek olyan internetes portálok, ahol, akár egy virtuális bolhapiacon bármilyen feleslegessé vált használt, vagy új terméket, ruhát, játékot, használati tárgyakat, de növényeket és állatokat is meghirdethetünk tetszőleges kikiáltási áron. A licitálók azután egyre magasabb összegeket kínálnak a termékért, a vevő pedig az lesz, aki az aukció végén a legnagyobb árat volt hajlandó megfizetni érte. A valóban nagyon hasznos és olcsósága miatt egyre kedveltebb lehetőség a webáruházaknál is nagyobb veszélyeket rejt magában, hiszen egy ismeretlen magánszemélytől vásárol, pontosabban személyes találkozás hiányában előre utalja a pénzt, majd várja a terméket, ami az esetek többségében a várt minőségben meg is érkezik, hiszen a szélhámosokat néhány panasz után törlik a rendszerből. Mivel a szolgáltató az üzletet kötő felek nevét és címét megadja, igényeinket elméletileg a Polgári Törvénykönyv alapján indított per útján érvényesíthetjük, ám az áru értéke legtöbbször nem indokolja ezt. Ilyenkor marad a bosszúság, és egy, a rendszeren keresztül adott negatív értékelés, ami figyelmezteti a többieket a felhasználó megbízhatatlanságára.

Veszélyes csengőhangok

A legtöbb megbízhatatlan szolgáltató azon webhelyek sorában van, amelyek emeltdíjas sms áráért mobiltelefonos alkalmazások, csengőhangok, játékok, képek, vagy számítógépes szoftverek letöltési lehetőségét kínálják. A szolgáltatás jellege miatt elsősorban a fiatalokat fenyegetik a veszélyek, akik koruk miatt általában nem figyelnek oda a részletekre, csak a hőn áhított zene, vagy program megszerzése a lényeg. A drága sms elküldése után lehet, hogy nem kapunk semmit, de az is előfordulhat, hogy az üzenetet – egy apró betűs elrejtett sor alapján – megrendelésnek veszik, amiért heti több ezer forintba kerülő letöltési lehetőséget kapunk, és amit újabb sms elküldésével lehet csak lemondani, ha még emlékszünk rá, hogy hová és mit kell küldeni. A legbiztonságosabb megoldás, ha a saját mobilszolgáltató által kínált szolgáltatásokat vesszük igénybe, mert más esetben igazán nincs hová fordulni, csak futhatunk a pénzünk után.

(Cikkünk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság segítségével készült.)

Esztergomban is elérhető a segítség:

Fogyasztóvédelmi panaszokkal az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület esztergomi irodájában Erős Miklóshoz fordulhatnak az ügyfelek személyesen az Aradi vértanúk tere 3. szám alatt (bejárat a Pöttyös térről) hétfőnként és szerdánként délelőtt 9 és 12 óra között, illetve telefonon a (33) 313-343 számon. Biztosításokat és banki szolgáltatásokat érintő panaszok esetén az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete ugyanezen a helyszínen áll az ügyfelek rendelkezésére keddenként és csütörtökönként délelőtt 10 és 12 óra között, telefonon pedig a (33) 630-558, illetve a (20) 9511224 várja a hívásokat Vödrös Dánielné.

Nemcsak a világhálón vásárlókat, hanem minden internetezőt fenyeget az adathalászatnak, angolul phishing-nek nevezett csalási eljárás, amikor egy jól ismert cég – például bank, webáruház, stb. – hivatalos honlapjára a megszólalásig hasonlító ál-honlapon próbálnak személyes adatokat, azonosítót, jelszót, bankkártyaszámot megszerezni a csalók. A megtévesztett ügyfelek általában egy e-mailt kapnak, amiben az üzenetben szereplő hivatkozás követésére és bizonyos adatok megadására kérik. Bár a legelterjedtebb böngészőprogramok sikeresen veszik fel a harcot az adathalászok ellen, legfontosabb azt a tényt szem előtt tartani, hogy a bankok, és egyéb internetes szolgáltatók soha semmilyen körülmények között nem kérik, nem kérhetik a biztonsági adatainkat sem telefonon, sem e-mailben.