hídlap.net

Jó lenne egy út
A globális gazdasági térben a városok ver­senyképességének egyik leglényegesebb feltétele a megfelelő közlekedési kapcso­latok megléte. A rendszerváltást követő­en a közép-európai államok elsősorban kelet-nyugati közlekedési kapcsolataikat erősítették, hiszen korábban a vasfüggöny által kettéosztott kontinensen ez volt a fel­zárkózás egyetlen esélye. Az ilyen irányú közlekedési folyosók fokozatos kiépülé­sével párhuzamosan azonban felmerült az igény az észak–déli útvonalak kialakí­tására is. Azok a városok, agglomerációk és nagytérségek, amelyek a kelet–nyuga­ti hálózati elemeken kívül észak–déliekkel is rendelkeznek, jelentős lépéselőnybe ke­rülhetnek más térségekkel szemben.
Budapest és térsége Közép-Európa egyik legkedvezőbb adottságú terüle­te ahhoz, hogy Európa jelentős üzleti-lo­gisztikai központjává váljon, hiszen két ki­emelt kelet–nyugati folyosó, a Duna és al­sóbb rendű útvonalak is találkoznak itt, az északi irányú összeköttetés viszont hiány­zik, ezért mind Pozsonynál, mind Bécsnél kedvezőtlenebb a helyzete.

Az Európai Unió 1993-ban Krétán, majd 1997-ben Helsinkiben jelölte ki azokat a legfontosabb vasúti, vízi és szárazföldi út­vonalakat, amelyek az egységes európai gazdasági térség kialakításában kulcssze­repet játszanak. Ezeket a vonalakat az EU kiemelt fejlesztési területként kezeli, en­nek megfelelően a megvalósításukat tá­mogatja. Magyarországot négy ilyen je­lentős közúti-vasúti és egy vízi folyosó érinti. Az V/C jelű, déli irányban az M6- os épülő nyomvonalán haladó korridor északi meghosszabbítása révén Buda­pest két kelet–nyugati és egy észak–déli tengely metszéspontjába kerülhetne, így a közép-európai térség legfontosabb ke­reskedelmi-üzleti centrumává válhatna. Az olyan pólusvárosokat és agglomerá­ciókat, mint Tallinn, Riga, Vilnius, Gdańsk, Varsó, Krakkó, Zsolna, Budapest, Pécs, Eszék, Szarajevó, Ploče és Kalamata, ös­szekötő észak-déli tengelyhez tartozna az M11-es út, mely a Zsámbéki-medencéből indulna Párkányig, ahonnan tovább Lé­ván, Körmöcbányán keresztül vezetne Krakkó felé.
A tengely magyarországi szakaszát egyrészt az M6-os jelenleg épülő nyom­vonala, másrészt a tervezett, a Zsámbéki-medencét átszelő, pontos nyomvonallal még nem rendelkező M11-es jelentené. Az M11-es gyorsforgalmi út ötlete 1999- ben merült fel elsőként. A Zsámbéki-medencét átszelő, Budapestet nyugatról elkerülő új útról 2001 júniusában Eszter­gomban rendezték az első konferenciát. 2006-ban pedig már része volt az új Or­szágos Területrendezési Tervet előkészítő hálózatfejlesztési tervnek. Ilyen gyorsan egyetlen hálózati elgondolás sem került még be döntés-előkészítő szakmai anya­gokba, ez is jelzi tehát, hogy a tervezett fejlesztés stratégiai jelentőségét minden­ki elismeri.

Esztergom mindvégig az út mellett
Az esztergomi ipari és kereskedelmi öve­zet fejlődése már az új évezred hajnalán felvetette a Magyarország és Szlovákia közötti áruszállítást jelentősen megkön­nyítő teherhíd, és a hozzá a főváros elke­rülésével vezető gyorsforgalmi út építé­sének szükségességét. A Duna két partja közötti személyforgalom számára újjáé­pült Mária Valéria híd építésével egy idő­ben, 2001 júniusában zajlott Esztergom­ban egy közlekedés-, infrastruktúra- és területfejlesztési konferencia, amelyen a Főmterv Rt. szakembere első alkalom­mal ismertette az európai úthálózat úgy­nevezett V/C számú útjának északi meg­hosszabbítására vonatkozó javaslatát. Egy évvel később egy másik szakmai ta­nácskozáson hetven érintett magyar és felvidéki polgármester memorandumot írt alá az út ügyében, amelyet eljuttat­tak a két minisztériumnak. Ennek ered­ményeként a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és Esztergom közös finan­szírozásában két megvalósíthatósági ta­nulmány készült a Párkány-Esztergom lo­gisztikai központról és egy teherkomp­ról, mely utóbbi létrehozásáról később testületi határozat is született mindkét városban. 2003 végén az esztergomi kép­viselő-testület határozatot fogadott el az Ister-Granum Vállalkozási- Logisztikai Övezet létrehozásának kezdeményezé­séről, majd az Ister-Granum Eurorégió a 2004. évi első közgyűlésén elfogadta az elkészült megvalósíthatósági tanulmá­nyokat. Novemberben megkezdődött a teherkomp terveztetése, de időközben 2005 áprilisában Esztergom Phare CBC pályázaton támogatást nyert a vállalko­zási-logisztikai övezet stratégiai opera­tív programjának, az Esztergom–párká­nyi tervezett teherhíd látványtervének és megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
Az ez évben, a Mária Valéria híd fennál­lásának 100. évfordulója alkalmából, ma­gyar és szlovák szakemberek részvételével Esztergomban rendezett konferencián ki­hirdették a híd látványterv-pályázatának eredményét, és újra középpontba került az V/C. út ügye. 2007 júniusában megren­dezték az V/C: az új közép-európai fejlesz­tési tengely című konferenciát, 2008 ok­tóberében pedig Meggyes Tamás polgár­mester kezdeményezésére megalakult az M11 Munkacsoport, amelynek tagjai kö­zött magyar és szlovák parlamenti képvi­selők, a nyomvonal által érintett települé­sek polgármesterei, cégek vezetői, vala­mint közlekedésfejlesztési szakemberek találhatók. A munkacsoport célja, hogy az észak-dél korridor Dunaújváros és Eszter­gom közötti szakasza, vagyis az M11-es úttal kapcsolatos tervezési és nemzetkö­zi egyeztetési folyamatokat fel­gyorsítsa, a tervezett nyomvo­nal közösségi szintű feljebb so­rolását, valamint a két érintett ország következő nemzeti fej­lesztési tervébe történő felvé­telét elérje.

2008. végén az Ister-Granum EGTC pályázatot nyújtott be a Magyar-Szlovák Határon Át­nyúló Együttműködési Prog­ram keretében. A projekt, amel­lett, hogy egy új határon átnyú­ló térségi tervezési módszertan kidolgozását, és ennek segítsé­gével átfogó vizsgálat és straté­gia elkészítését irányozta elő az új észak– dél közlekedési folyosóhoz kapcsolódóan, a nyomvonalterv elkészítését is tartalmaz­ta, de sajnos nem nyert támogatást.
Az Esztergom és térsége közlekedési kapcsolatainak javítását és gazdasági nö­vekedését elősegítő út és a híd ügye most újabb fordulatot vehet, hiszen Orbán Vik­tor és Osamu Suzuki úr találkozóján a Ma­gyar Suzuki Rt. feje felvetette, hogy nagy szükség lenne az esztergomi autógyár közúti összeköttetéseinek javítására.
Valami megkezdődött
Az M11-es út több mint egy évtizede álom, melynek megvalósulását minden bizonnyal politikai okok is akadályozták. Az idei magyarországi és szlovákiai kor­mányváltás meghozhatja a közös politikai akaratot, amely kimozdíthatja a projektet a holtpontról, és remélhetőleg a közel­jövőben megkezdődhetnek a tényleges megvalósításról szóló tárgyalások.
Esztergom polgármesteri hivatalába mindenesetre érkezett egy megkeresés a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Köz­pont Tervezési Monitoring Osztályáról, melyben arról tájékoztatják a városveze­tést, hogy a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium felkérésére „Esztergom közlekedési kapcsolatainak javítása” tárgyában tájé­koztató anyagot készítenek Orbán Viktor miniszterelnök és Osamu Suzuki megbe­szélésének eredményeként, és amelyben az utat és a hidat érintő megvalósítha­tósági előtanulmány és a tervdokumen­táció iránt érdeklődnek. Bízunk benne, hogy hamarosan beszámolhatunk a tér­ség számára pozitív fejleményekről.