hídlap.net

Komoly vetélytársak között kell helytállnia a franciák új modelljének, hogy ne említsünk mást, mint például a nem is olyan régen nálunk is vendégeskedő Ford Mondeo, amely meglehetősen jó benyomást tett ránk a teszt alatt. A Renault ennek érdekében nem bízott semmit a véletlenre a konkurensekhez képest jelentős késéssel piacra dobott Laguna esetében. Az autó formaterve ennek ellenére megosztja az embereket: az élőben sokkal harmónikusabb forma sokak szerint visszalépés az előző Laguna-hoz képest, legalábbis ha szemből nézzük az autót. Hátulnézetben a Citroen-es lámpatestek miatt hümmögtek néhányan, oldalról szemügyre véve az autót azonban nem hangzott el kritika, sőt. A meredeken ívelő övvonal és a kupészerű tetővonal-kialakítás remekül harmonizál egymással, a gazdag krómdíszítés, valamint tesztautónk bordó fényezése pedig hamisítatlan lezser, francia eleganciát kölcsönöz a Lagunanak.

Tesztautónkhoz járt a kulcsnélküli rendszer, amelyben a Renault olyannyira bízik, hogy a többi hasonló rendszert alkalmazó márkáktól eltérően szükségkulcsot sem kapunk. A plasztikkártyát elég a zsebünkben tartani, és kitárulnak előttünk az autó ajtajai, ahol bőr-velúr kombinációjú ülések hívogatnak minket. Helyet foglalva csalódni fognak a süppedős francia ülésekre számítók, a Laguna ülőhelyei kemény tömésűek, cserébe remekül tartanak. A vezetőpozíció remekül beállítható, a start/stop gombot csak egy pillanatra kell megnyomnunk, az automatika innentől kezdve mindent elintéz. Kézifékkar helyett csak egy apró kapcsolót találunk a könyöktámasz előtt, s bár jómagam bizalmatlan vagyok az elektronikus rögzítőfékekkel szemben, a nagy Renault-ban remekül működött a rendszer.

Mint ahogyan minden egyéb berendezés, amelyek – a kézifék „kar” elé költöztetett tempomat kapcsolón kívül - mind egyszerűen kezelhetőek, a klíma például az eddig látottak közül talán a leglogikusabb elrendezésű. Mutatósak a krómkeretes, jól leolvasható műszerek, és szépen ívelt, a méretes kesztyűtartóig futó műszerfal is, és különösen mutatós a jó fogású, alul kissé lapított kormány is. A Laguna-ban egyébként szép kényelmesen nézelődhet az ember, legalábbis elöl, hátul ugyanis a vártnál szűkebb a hely, ráadásul egy-egy méretesebb bakancsot már nehéz begyömöszölni az első ülések mögé.

Tesztautónkat egy 150 lóerős, kétliteres, gázolajos erőforrás mozgatta – nagyon meggyőzően. A motor csak hidegindításkor „dízeles”, igaz, az utastérbe ebből nem sok jut be, később pedig még ennyi sem: a szigetelést remekül oldották meg a mérnökök, még autópálya tempónál is csak halvány aláfestéssel duruzsol a motor. Azt hiszem, nem tévedek nagyot: valószínűleg ez, az átlagban 7,5 litert fogyasztó erőforrás passzol leginkább az új Laguna-hoz, de azért szívesen kipróbálnám a kisebb, 1,5-ös dCi-t. Tesztautónknak azonban nem csak motorizáció terén kell felvennie a versenyt a konkurenciával, hanem a hátsó traktus hasznos litereivel is: a 450 liter bizony nem sok, cserébe viszont egyenletes a rakodóhely, amelyet nagy nyíláson keresztül közelíthetünk meg.

Az új Renault Laguna az egyik legszimpatikusabb francia tesztautóm volt, annak ellenére, hogy nem vagyok a gall autók rajongója, és kemény kritikát ha akarnék sem tudnék megfogalmazni vele szemben. Igaz, kimagasló, a konkurensek elé helyező erényt sem, ugyanakkor franciás sármjával, finom részleteivel nagyon komoly vetélytársnak tűnik, különösen akkor, ha valóban sikerült száműznie a számtalan modell karrierét beárnyékoló, bosszantó hibákat.

Adatok:

Méretek (mm): hosszúság 4695, szélesség 1811, magasság 1445, tengelytáv 2756, saját tömeg 1462 kg , megengedett össztömeg 2012, csomagtartó 450/1377 l Motor: dízel, 1995 cm3, max. teljesítmény: 110 kW (150 LE)/4000 min, Maximális nyomaték: 340 Nm 2000/min, Átlagfogyasztás 5,1-7,8 l Tesztfogyasztás 7,5 l, CO2 kibocsátás (g/km): 158, Gyorsulás (0-100 km/h) 5,5 s, Végsebesség 210 km/h Ár: Authentique 1,6 16V 115 LE: 5.350 000, tesztautó ára: Privilege 2,0 dCi 150 LE: 7.390 000