hídlap.net

Túróból van és rúdformájú

A közbeszédben előszeretettel nevezünk minden túrós desszertet Túró Rudinak, tudni kell azonban, hogy az elnevezés egy jogvédett védjegy, amelyet először a Tej­ipari Vállalatok Trösztje javára jegyeztek be, majd a rendszerváltást követő privati­záció során a Friesland és a Danone cégek szerezték meg a névhasználat jogát. Más gyártók nem használhatják még a „Túró Rudi jellegű” szóösszetételt sem saját termékeik csomagolásán, így születtek meg a Turbó Rudi, a Túró Csoki, a Szuper Rudi, a Trudi, vagy egyszerűen Rudi nevű édességek.

Egyébként annak idején, a hatvanas évek végének szocialista álszent erköl­csére jellemző módon nehezen engedé­lyezték a Túró Rudi elnevezést mondván, hogy félreérthető… Az akkori Hírlapkiadó Vállalat egyik osztályvezetője a Budapes­ti Tejipari Vállalat reklámmegrendelését azzal az indokkal utasította el, hogy „erkölcstelen elnevezésű termékük rek­lámozását a kiadásunkban megjelenő lapokban nem engedélyezzük”.

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a túró rudik tehéntúróból, esetleg vajból vagy tejszínből, cukorból, különböző ízesítőanyagok hozzáadásával, csokoládé- vagy kakaómassza-bevonattal készített, közel hengeres alakú, sima vagy enyhén bordázott felületű desszert jellegű készít­mények. A túróöntet tej eredetű termék­hányadának legalább 50 százaléknak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a termékeknek nem kötelező túrót tartalmaznia, a töltelék lehet egyéb túrókészítmény, tejsavó is.

Ezt a gyártók ki is használják, mert több túrómentes rudi van forgalomban, például a Sole-Mizo Zrt. által gyártott Update1 Dessert vagy a Danone Kft. Milka Szuper Rudi-ja.

Az előírás rendelkezik a bevonatról is, a túrón egyenletes vastagságúnak és össze­függőnek kell lennie, színe sötétbarna, jól tapad, ám nyomásra enyhén repedezik.

Ízesített készítmények megnevezésé­ben utalni kell az ízesítőanyagként hasz­nált élelmiszer nevére. Ha a terméket kizárólag aromával ízesítették, akkor a megnevezésben csak az „ ...ízű” kifejezést szabad használni.

Mit rejtenek a rudak?

A Tudatos Vásárlók Egyesülete által tesz­telt termékek közül mindegyik tartalma­zott önálló komponensként vagy a kakaós étbevonómasszában hidrogénezett növé­nyi zsírt, amelyre a nagy transzzsírsav-tartalom miatt érdemes odafigyelni, ugyanis hozzájárulhat a szív- és érrend­szeri betegségek kialakulásához.

A Cserpes Trudit kivéve minden ter­mékben található módosított kukorica­keményítő is, ami a töltelék szilárdítá­sára használt természetes anyag. Vajat a termékek felében találtak az ítészek. A cukortartalmat a termékek értékelésé­nél nem pontozták, mivel az édesítőszer­rel készült Sole Update1 Desserten kívül közel azonos arányban tartalmaznak hozzáadott cukrot a termékek.

A tesztelt termékek nemcsak zsírt és cuk­rot tartalmazhatnak, hanem E-számokkal jelzett adalékanyagokat is. A Cserpest kivé­ve, mindegyik termék tartalmaz kálium-szorbátot (E 202) tartósítószerként.

Valamennyi rudi tartalmaz aromát, ízesítő anyagot, és emulgeálószert, mely utóbbi az egymásban nem oldódó folya­dékok eloszlatását segíti. A tesztelt túrós desszertekben szójalecitint használtak erre a célra. Az emulgeálószerek nagy biológiai aktivitással rendelkező vegyü­letek, amelyeket nem szabad kontrollá­latlanul alkalmazni, bár nagyon kevés toxicitási vizsgálat készült velük kap­csolatban. Ezek főként gyártói kezdemé­nyezésekre készültek, így nem meglepő, hogy a jelenlegi kutatási eredmények nem mutatnak káros hatást. Valószínűsíthető azonban, hogy emulgeálószereknek sze­repe van a bélproblémák és az allergia kialakulásában.

Mindössze három terméknél, a Cserpesnél és a Pöttyösöknél találkoztak természetes ízesítő anyaggal, a többinél nem derült ki, hogy természetes vagy mesterséges ízesítő van benne. Sava­nyúságot szabályozó ízfokozó anyago­kat, kalcium-malátot (E 352), kalcium-laktátot (E 327) és kalcium-citrátot (E 333) szintén tartalmaznak a rudik.

A tesztben szereplő hat ízesített (epres, kajszibarackos, szamócás) ter­mék mintegy 20 százalékban tartalmaz különböző összetételű gyümölcskészít­ményt, melyek zselésítő hatású összete­vője, a pektin veszélytelen, természetes adalékanyag.

Minden ízesített termékben van aro­ma, de természetes aroma mindössze a két Pöttyös terméknél fordul elő, a töb­binél nem derült ki a tájékoztatásból az aroma eredete. A színezékként használt kármin, vagy béta-karotin szintén ter­mészetes anyag.

Hogyan pontoztunk?

A Tudatos Vásárlók Egyesülete a teszt során az összetevők csomagoláson fel­tüntetett mennyisége alapján pontozott, ennek hiányában a felsorolás sorrendjét vették figyelembe. A túró rudik legna­gyobb értéke a kifogástalan túrómas­sza, ezért fontosabb szempont volt, hogy az összetevők felsorolásában hányadik helyen áll a túró, és mekkora százalékban. Minden termék tíz pontról indult, ehhez adtak hozzá, illetve ebből vontak le pon­tokat különböző szempontok alapján.

A nagy túró rudi tesztben 13 natúr és 6 ízesített, nagyobb élelmiszerüzletekben kapható terméket vizsgáltak táplálko­zásbiológiai szempontból a csomagoláson feltüntetett információk alapján.

A teszt eredményeit a Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet munkatársai, Lelovics Zsuzsanna táplálkozáskutató és Vági Zsolt dietetikus foglalta össze.

Az abszolút győztes a Cserpes Trudi lett, ezt alig lemaradva a Pöttyös Túró Rudi. A jó helyezést annak köszönhetik, hogy egy pontot sem veszítettek, a Cserpes a kevés adalékanyagért plusz pontot is kapott. Habár egyiknek sem csokoládé a bevonója, a töltelékben nagy mennyiségű túró van, és természetes ízesítő anyagot tartalmaznak, továbbá jól olvasható az összetételi lista a csomagoláson.

A legrosszabbul a Sole Update 1 des­szert és a Tejnasi nevű termék szerepelt, amelyek sok pontot veszítettek a hiányos tájékoztatás miatt, valamint azért, mert a töltelék nem tartalmaz túrót, ami egy túró rudinál elvárható lenne.

Sajnos a natúr termékek piacán nem találtak olyan terméket, amely mind a túróalapú tölteléknek, mind pedig a bevonatra vonatkozó táplálkozásbioló­giai értékkritériumoknak egyidejűleg megfelelt volna. A legnagyobb hátránya a termékeknek, hogy a Danone Milka Super Rudi kivételével nem ét- vagy tejcsoko­ládéból álló burokkal készülnek, hanem kakaós ét- vagy tejbevonómasszából, amelynek táplálkozásbiológiai értéke jóval kisebb, mint a csokoládéé.

Az ízesített termékek piacán a gyü­mölcskészítmények gyümölcshányadában és minőségi összetételében nem találtak nagy eltérést az átlagtól, ugyanakkor a gyümölcsös rudikra jellemző, hogy a túró jóval kisebb arányban van jelen, mint natúr társaiknál, sok esetben a bevonat nagyobb arányban szerepel, mint maga a túró.

A teszt során a tájékoztatást, vagyis a címke olvashatóságát is pontozták. Erről összességében elmondható, hogy a tesz­telt termékek egyharmadánál a csomago­lóanyag ragasztása belelóg az összetevők listájába, így az nehezen olvasható, illet­ve, hogy a gyűjtőcsomagoláson egyálta­lán nem olvasható az összetételi lista. Az olvashatatlan feliratoknál csak a sokadik termék polcról levétele alapján tudtak információt szerezni a termékről a cím­ke alapján.