hídlap.net

Amúlt és a jelenné vált jövő
A bemutatott lapok eredetileg a város Műemléki Albizottságának összeállítá­saként adtak programot a város veze­tésének, szakigazgatási szerveinek és magának a város műemlékeiért dolgozó társadalmi csoportosulásnak. Sajnos, kis példányszámban került kézbe az anyag 1981 és 1983 között (!). Éppen ezért érde­kes közzétenni most ezeket a nagyjából 5-6 éves gondolatokat, érdemes számot adni az elért eredményekről, álláspont­jainak finomodásáról – így írt Vukov Konstantin építészmérnök, az Országos Műemléki Felügyelőség tagja 1988-ban arról az összeállításról, mely Eszter­gom tíz, műemlékvédelmi szempontból legfontosabb részének tervezett jövőjét vázolja fel. Különös érzés tölthet el min­denkit, amikor a történelemkutatás és a régészet históriájáról olvas, de még érdekesebb minderről egy jóval későbbi időpontban, a mában, a korábbi terveket nézni. Talán nem elhanyagolható, hogy a város régészeti, helyreállítási feladatairól a rendszerváltás előtti években készült ez a tervcsomag. Cikkünkkel ekként nem egyenleget vonunk, hanem Esztergom egyik hivatására, fő feladatára fókuszálva lapozunk bele a helytörténeti könyvébe. A 80-as években publikált Vukov-féle terv­csomagban tíz elképzelésről, tíz „álom­képről” olvashatunk. A szakember ezeket egy-egy oldalas rövid, de tömör leírással és a helyszínről szóló többféle vetületű rajzzal látta el. Munkájában „A Széche­nyi tér értékeinek kiemelése”, „A Szent Tamás-hegy értékeinek gondozása”, „A hévízi rondella és a vízivárosi városfal környéke”, „A Katona István utca érté­keinek kiemelése”, „A Rác-templom és környezete”, „A Bajcsy-Zsilinszky utca – Vörösmarty utca tömb rekonstrukciója”, „A Belvárosi plébánia kert”, „A vízivárosi Verprech-torony és dzsámi bemutatása”, „A Várhegy dunai lejtőjének rendezése” és végül a „A Bajcsy-Zsilinszky út 77. szám alatti pince és az egész épület hasz­nosítása múzeumi funkcióban” szerepel. A nagyobb mennyiség miatt arra ugyan nincs lehetőségünk, hogy mostani hely­történeti cikkünkben sorra részletesen bemutassuk a közel harminc éves terv­leírásokat, de kivételesen a tervek leg­érdekesebb rajzait, vázlatait közreadjuk. Reméljük, hogy a helytörténet rajongói ezek között is csemegéznek majd, és meg­érzik, hogy a tervrajzok elkészítésének időpontja és a jelenkor között eltelt idő alatt is változott a történelem, melynek már bizony mi magunk, cikkírók és olva­sók is részesei, szemtanúi voltunk.



Atíz álomterv – röviden
Nézzük néhány sor erejéig, hogy milyen elképzelések mentén szerette volna a közel harminc évvel ezelőtti vezetés és szakgárda kiaknázni a történelem adta lehetőségeket Esztergomban. A város lakóinak bizonyára ismerős lesz néhány momentum, illetve örömmel nyugtáz­zák majd, hogy a jó elképzelések közül néhány azóta meg is valósult.
Tervben volt: a Széchenyi tér épületeinek felújítása, a forgalmi rendezés, a középkori Szent Lőrinc templom feltárása és burkolati megjelenítése, egy úgynevezett sétáló utca berendezése, a foghíjbeépítések megkezdése.
Tervben volt: a Szent Tamás-hegyen az egykori prépost templom helyének meghatározása, a Kálvária feljáró útjának rendezése.
Tervben volt: a hévízi (vagyis Mattyasovszky – a szerk.) rondellánál lévő állami bérlakások megszüntetése, a bástya feltárása, a török fürdő rekonstrukciója.
Tervben volt: a Rác-templom és környezetének régészeti, műemléki kutatása, majd további hasznosítása, illetve a templom épületének felújítása
Tervben volt: a Bajcsy-Zsilinszky utca és Vörösmarty utca által határolt területen lévő egykori Fekete Sas patika berendezésének visszaállítása, a cégér visszahelyezése, illetve a Bajcsy-Zsilinszky útról a Madách tér irányába egy passzázs nyitása.
Tervben volt: a Belvárosi plébánia további kutatása, illetve ugyancsak szerették volna, ha a közelben, a Bottyán János utcában lévő vörösmárvány oszlop-lelőhely alaposabb kikutatása és egy romkert kialakítása.
Tervben volt: a vízivárosi Verprech-torony és dzsámi területénél régészeti és műemléki kutatás elvégzése, a dzsámi épületének múzeumszerű bemutatása és a körülötte lévő rész kertészeti rendezése.
Tervben volt: a Várhegynél a „Vitéz-palota legurult kőanyagának” kutatása, a hegyoldal tereprendezése és régészeti feltárása, valamint támfalvizsgálatok és a törmelékkúpok geodéziai felmérése, és a legfontosabb az egykori gyalogfeljáró és a gyalogkapu megnyitása.
Tervben volt: a Bajcsy-Zsilinszky utca 77. pincéjének hasznosítása.