hídlap.net

Munkaerőpiaci kilátások

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta tavaly az utolsó negyedévben 8 százalék volt, míg idén az első negyedében már 9,7 százalékra nőtt. A foglalkoztatottak aránya tehát csökkent, közöttük pedig főként az alacsony iskolai végzettségűek, a férfiak és a fiatalok a recesszió áldozatai. A munkanélküliség átlagos időtartama a növekedés mellett 16,7 hónapra változott. Az adatok szerint az első negyedévében 4 millió 167 ezren voltak jelen a munkaerőpiacon a 15-74 évesek körében: ebből 3 millió 764 ezer a foglalkoztatottak és 403 ezer a munkanélküliek száma. Az iparban csökkent a legtöbb munkaerő, ezen belül is a feldolgozóiparban (38 ezer fő) és az építőiparban (24 ezer fő). Az ipari termelés visszaesése maga után vonta a fizikai foglalkozások számának 4,1 százalékkal történő csökkenését is. Mellettük a szellemi foglalkozásúak száma mintegy 1,2 százalékkal maradt el a tavalyi adatoktól. A válság nem kímélte a szolgáltatási szektort sem, a kereskedelem és gépjárműjavítás területén jelenleg 19 ezerrel dolgoznak kevesebben. Az ország összes régiójára elmondható a munkanélküliségi ráta növekedése, különösképp az észak-alföldi, a nyugat- és a közép-dunántúli régió érintett az ügyben. Komárom-Esztergom megyében sem fényes a helyzet: júniusi adatok szerint 15350 nyilvántartott álláskeresőt regisztráltak, ami 10,5 százalékot jelent. Az esztergomi térségben 2766-an keresnek állást, ez a munkaerőpiacon jelen lévők 10,9 százaléka -tudtuk meg Szabóné Molnár Mónikától a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ elemzési osztályának vezetőjétől. Uniós szinten sem kecsegtető a helyzet, itt is csupán sereghajtók vagyunk. A KSH adatai szerint a többi országhoz képest rendkívül alacsony a foglalkoztatási ráta, amely elsősorban az alapfokú iskolai végzettségűek rossz elhelyezkedési lehetőségeivel magyarázható.

Növeljük esélyeinket és tanuljunk!

Munkanélküliek lévén több opció áll rendelkezésünkre, hogy kilábaljunk helyzetünkből. Korábbi számainkban már bemutattunk néhány praktikát álláskeresésre, vagy éppen arra, hogyan tüntessük fel magunkat a felvételi elbeszélgetésen jó színben. Bár emellett természetesen fontos a megfelelő tudás is. Manapság az idegen nyelv ismerete elengedhetetlen, s általában nem a nyelvvizsga-bizonyítvány a mérvadó. Spórolt pénzünkből ezért érdemes beiratkozni egy nyelvtanfolyamra, ahol akár az alapoktól kezdve elsajátíthatunk egy nyelvet. Aki drágállja ezt a fajta módszert, két dolgot is tehet: egyik lehetőség, hogyha autodidakta módon áll neki a tréningnek, s az internet, könyvek, oktató CD-k és DVD-k felhasználásával merül el az ismeretekben. Ezzel elsősorban az idegen nyelvek fejlesztése, mintsem elölről megtanulása a cél. A tovább-, illetve átképzés is elengedhetetlen: ma amikor az elhelyezkedési lehetőségek száma csekély, csak szakmai képességeink továbbfejlesztésével vagy egy új szakma, esetleg egy hiányszakma kitanulásával vehetjük fel a harcot. Új ismeretek elsajátításához azonban már nem minden esetben elég az önálló tanulás. Érdemes szakmát elismerő tanfolyamra, vagy olyan iskolába járni, ahol oklevéllel államilag elismerik a végzettséget. A képzések tekintetében a munkaügyi központokhoz is lehet fordulni, ha regisztrált álláskeresők vagyunk. Általában ingyenesen tanulhatunk a segítségükkel, nem csupán nyelvet, hanem új szakmát is. A munkaügyi központok saját, illetve Európai Uniós forrásból segítik azokat a munkanélkülieket, akik szeretnék tudásukat fejleszteni. A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltségének és Szolgáltató Központjának igazgatónője, Barsi Márta a Komárom-Esztergom megyei képzési lehetőségeket részletezte. „Nyáron általában nem indulnak képzések, hanem a már folyamatban lévők zajlanak, fejeződnek be. Érdemes azonban már időben a lakóhely szerinti illetékes munkaügyi kirendeltségeken tájékozódni, hirdetéseket keresni a képzések ügyében, hiszen általában öt-hatszoros a túljelentkezés az egyes tanfolyamokra” – fejtette ki a szakember hozzátéve, hogy már dolgoznak az őszi képzési listán is, melynek köszönhetően több tanfolyamot is meghirdetnek. Általában széles a skálája a munkaügyi központok által kínált képzéseknek, annak ellenére is, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben nem egyszerű meghatározni a képzési irányokat. Mivel drasztikusan emelkedett a megyében a nyilvántartott álláskeresők száma, jól át kell gondolni, hogy mely szakmák iránt nő a kereslet. A központok minden rétegnek biztosítanak tanfolyamokat, hiszen gondolnak azokra is, akik szakképzés híján vannak. A fizikai munkához kapcsolódó képzések általában a férfiak körében közkedveltek, mint a burkoló, a kőműves, a cnc hegesztő. Ezekre a szakmákra van igény, szerencsére a kereslet és kínálati oldalról is. A kereskedő, a boltvezető, a vendéglátó képzések is szükségesek, hiszen nagy az igény erre is a piacon, köszönhetően annak, hogy sorra nyílnak az áruházak. A középfokú és annál magasabb végzettségűek sem maradnak oktatás híján, általában a nyelvtanfolyamok, számítógépes képzések ajánlottak a számukra, hiszen általuk könnyebb lehet az elhelyezkedés.