hídlap.net

Mindennapi boltba járásaink és hétvégi nagybevásárlásaink során választásunkkal nemcsak egy-egy akciós termék mellett tesszük le voksunkat, hanem az adott üzletet, vállalkozást is támogatjuk. A Tudatos Vásárlók Egyesülete a közelmúltban huszonegy áruházlánc esetében vizsgálta meg, hogy az ismert szupermarketek mögött álló vállalat működése miképpen értékelhető környezeti, társadalmi és fogyasztóvédelmi szempontok szerint. A fogyasztóvédő szakemberek munkájuk során górcső alá vették többek között, hogy a cég készített-e környezeti jelentést, és hogyan áll a környezetszennyezés és a hulladéktermelés dolgában. Vizsgálták továbbá, hogy mennyire veszi figyelembe a fogyasztók érdekeit, hogyan bánik alkalmazottaival, mennyi magyar terméket forgalmaz, árusít –e génmódosított termékeket, volt –e már ellene bojkott, az állati eredetű termékek szállítása és előállítása során figyelembe vették –e az állatjóléti intézkedéseket, illetve kapható-e nála olyan termék, melynek gyártásához állatkísérleteket végeztek. Környezet – ismeret A vállalatok környezetvédelmi teljesítményének vizsgálata során kiderült, hogy a huszonegy nagyító alá került vállalat közül egyiknek sincs az internetes oldalán elérhető, magyar nyelvű környezeti- vagy fenntarthatósági jelentése. Az áruházak közül a helyi lakók szerint a Spar, a Lidl, illetve a Tesco egyes beruházásai, építkezései ártottak a környezetüknek a forgalomnövekedés vagy a városkép rombolása miatt. A Tesco egyik beszállítóját ezen kívül súlyos pénzbírsággal sújtották Kínában egy környezetszennyezési ügy miatt. Az Aldi és a Lidl Hollandiában kapott kritikát azért, mert az általuk forgalmazott zöldségeken húsz éve betiltott növényvédő szerek maradványait találták. A környezettudatosság versenyében jó pontot szerzett viszont a Spar, mivel saját biomárkával rendelkezik, és a Cora is, mivel fóti telephelye az ISO 14001-es környezetközpontú irányítási rendszerrel működik.

Társadalom – tudományok

A vizsgálat során a társadalmi szempontoknál jöttek elő a legsúlyosabb problémák: a cégek jelentős része rendszeresen megtéveszti a fogyasztókat, figyelmen kívül hagyja a minőségi-, illetve higiéniai előírásokat, vagy éppen munkaügyi vétségeket követ el. A törvénysértések sokszor a hatósági szankciók ellenére újra, meg újra megismétlődnek. A Csemege-Match, a Lidl, a Penny Market, a Spar, a Tesco és egyéb láncok is, az utóbbi években több tucat esetben sértették meg a törvényeket. Erről nem csak a Cégmérce internetes oldalán összegyűjtött sajtóhírek tanúskodnak, hanem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) adatai is. A leggyakoribb szabálytalanság, hogy az üzletek tévesen tüntetik fel az árat, romlott vagy rossz minőségű terméket tartanak a polcokon, esetenként megtévesztő információkat közölnek a reklámokban. A Tesco-ra magyarországi működése során a hatóságok már több mint 370 millió forint bírságot szabtak ki, de jelentős összegű büntetést fizetett már az Auchan, a Spar, a Metro és a Cora is. Az áruházláncoknál rendszeresek a munkavállalók rovására elkövetett szabálytalanságok is, ami főleg a munkaidő, illetve a szabadságolások terén jelentkezik. A cégek szinte mindegyikét elmarasztalta már az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség. Az Auchan-t és a Tesco-t egyéb munkavállalói jogok, illetve az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt is megbüntették: utóbbi hipermarket például származása miatt nem akart alkalmazni egy roma jelentkezőt. A Tesco, a Lidl és az Aldi beszállítói a fejlődő országokban rendszeresen követnek el visszaéléseket. A Daily Telegraph szerint a Tesco alvállalkozói Bangladesben olyan körülmények között dolgoztatják alkalmazottaikat, ami az ENSZ definíciója szerint kényszermunkának is tekinthető. A Lidl tavaly a dolgozóinak megfigyeléséről, zaklatásáról szóló hírekkel került fel az újságok címlapjaira, hiszen a diszkontlánc éveken keresztül kémkedett alkalmazottai után, még a mellékhelyiségek használatát is ellenőrizte. Korrupcióval, illetve pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatban a Metro, az Auchan és az Aldi szerepelt a sajtóban. Az áruházláncok többségének honlapján nincs magyar nyelvű etikai kódex, a legtöbben a Tudatos Vásárlók Egyesületének megkeresésére sem válaszoltak.

Állat – barátság

Állatjóléttel kapcsolatban egyedül a Spar részesült pozitív megítélésben, szintén a már említett saját biomárkája miatt, hiszen ezek előállításakor a gazdálkodóknak a humánus állattartás szempontjaira is figyelniük kell. A Tesco és a Lidl azzal veszített pontot, hogy polcaikon előfordultak már génmódosított összetevőkből készült termékek, előbbi hipermarketnek pedig az is hátrányára vált, hogy több ízben szerveztek már ellene bojkottokat. Ki (nem) érdemli meg, hogy nála költsük a pénzünket? A vizsgálat értékeléséből kiderült, hogy a legjobbnak minősülő cégeknek is csak közepes az etikai, környezeti teljesítményük. A Cégmérce szempontjai alapján a Reál és a G’Roby áruházlánc lett a legjobb és legetikusabb márka, az etikus, felelős szupermarketek rangsorában pedig a sereghajtók a Tesco, a Lidl és az Aldi lettek.