hídlap.net

Az ismeretlen Burda

A magyar határ felett szomorúan őrködő Burda Szlovákia egyik legkisebb hegysége, hossza mindössze hét és fél kilométer, hosszúsága pedig három kilométer, nevezik Kovácspataki-dombságnak és Helembai-hegységnek is. Kialakulása a késő harmadkori vulkáni működésnek köszönhető, miocén-kori vulkanikus eredetű andezitből épül fel, amelyet helyenként üledékes kőzetek és lösz borít, földtanilag rokonságban áll a Börzsönnyel. Legmagasabb csúcsa, a 395 méter magas Keserős-hegy, vagy Kopasz-hegy, amit gyakran összekevernek a tőle 500 méterre északkeletre emelkedő 388 méter magas Burdával, a hegység névadójával. Garamkövesd fölött a 218 méter magas Fekete-hegy található, keletebbre a Kovácspataki-sziklák, ezektől északra pedig a 374 méteres Király-hegy a nevezetes pontjai. Területén folyik a Kovácspatak, valamint a Nagy-völgyben eredő és Helembánál a Dunába torkolló 3,5 kilométeres Dóna-patak. A hegység sajátos mikroklímával rendelkezik, déli lejtője Szlovákia legmelegebb és legszárazabb területe, ennek megfelelően egyedülálló a növény- és állatvilága. Erdőiben és rétjein sok máshol nem megfigyelhető, szárazságtűrő és melegkedvelő növény és sztyeppei társulás él: a kora tavasszal nyíló tavaszi hérics, a fekete kökörcsin, a leánykökörcsin, a magyar zergevirág, az érdeslevelű árvalányhaj, a törpemandula és olyan gyógynövények, mint az apróbojtorján, a kakukkfű, illetve az orbáncfű. Állatvilága is különleges, hiszen él itt zöld gyík, pannon gyík, darázsölyv, uhu, parlagi sas és muflon is, sőt egyes források szerint még a mérges keresztes vipera is meghúzódik itt. A hegység területén két természetvédelmi terület is fekszik: a 364 hektáros déli kovácspataki rezervátum és a 199 hektáros északi kovácspataki rezervátum, más néven a Lelédi-erdő.

Milyen a Bazilika fentről?

A Kovácspataki-dombságban való kirándulás számos kalandot ígér: láthat itt a bakancsos turista erdőket, réteket, vízmosásokat, elhagyott kőbányát és könnyen találkozhat őzekkel, nyulakkal is. A túrázók három turistaút közül is választhatnak, amelyen a jelzések kissé ritkán vannak felfestve. A piros jelzés Garamkövesdről keletre a déli csúcsokon át az egykori kovácspataki vasútállomásig halad. A sárga jelzés a vasúti átjárótól keletre a kovácspataki üdülőterületre, a Panoráma szállóhoz vezet. A kék jelzés a sárga folytatásaként észak felé fordulva a Nagy-völgyön keresztül az Ipoly-menedékházig (Helembai vadászház) tart. Helembán a több mint 300 éves borospincéket érdemes megtekinteni. Az út egy ideig a Bajtára vezető erdőgazdasági úton halad, majd a 374 m magas Király-hegy alatti Rakottyás-tó felől csatlakozik a piros jelzésű ösvénybe és vezet a szép kilátást nyújtó déli sziklákig.

A Burda tájának és élővilágának megismerésére a Garamkövesdről, Gyurcsó István költő szobrától induló, a déli kovácspataki nemzeti rezervátum felé a piros jelzés mentén haladó szépen karbantartott tanösvény a legalkalmasabb. A körülbelül két óra alatt bejárható, hat állomást tartalmazó, öt kilométer hosszú, 220 méter szintkülönbségű útvonal hűvös erdőkön és napos virágos réteken vezet keresztül, leglátványosabb szakasza az Esztergomból jól ismert 310 méteres sziklapárkányok mentén halad. Érdemes minden tábla mellett kimenni a kilátóhelyekhez és megcsodálni a lélegzetelállító kilátást a Dunakanyarra, a Garam torkolatára, a Bazilikára, a Mária Valéria hídra, amelyek olyan nézőpontból tűnnek fel előttünk, ahogyan még soha nem láttuk. A piros jelzés mentén egy háborús katonai emlékmű is áll, amely mellett megpihenve ismét megcsodálhatjuk a Szamárhegyre táruló panorámát.