hídlap.net

Rám-szakadék

A Dömösről megközelíthető vadregényes kirándulóhely a térség egyik legismertebb és legnépszerűbb túracélpontja, amelyet évente több mint hatvanezren keresnek fel. Az autóval érkezők a Duna-parti kemping közelében vagy a polgármesteri hivatal mellett tudnak leparkolni, mert a szakadékhoz vezető utat néhány éve elzárták az autóforgalom elől. Az információs táblákat, illetve a zöld sáv jelzést követve a Király-kúti utcán haladunk tovább, ahol együtt fut a piros, a zöld és a sárga jelzés. A kellemes sétát jelentő út mentén megtekinthetjük a Szentfa kápolnát, a kegyhelyet és a Kaincz György-forrást. Itt balra ágazik el a piros háromszög jelzés, amely a Vadálló-kövekhez, illetve a Prédikálószékre vezet. Nem sokkal ezután jobbra leágazik a sárga sáv jelzés, amely a Lukács-árokba megy. A piros és zöld jelzésen továbbhaladva nemsokára megérkezünk a szakadék bejáratához. A piros sáv a Szőke-forrás-völgyben megy tovább. A Rám-szakadék egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy, melynek lenyűgöző szépségét az összeszűkülő, merőleges, sőt gyakran befelé dőlő sok helyen a 35 méteres magasságot is meghaladó sziklafalak adják. A völgy szélessége helyenként a három métert sem éri el. A hely sajátos hangulatához hozzátartozik a sziklamederben állandóan csörgedező víz, amely olvadás és nagyobb esőzések idején patakká duzzad, megnehezítve így az amúgy sem egyszerű terepviszonyokat. A függőleges falaknál és a nehezen járható helyeken régebben a sziklába fúrt láncok segítették a kirándulókat, 2005-ben azonban a Pilisi Parkerdő felújította ezeket a „védőfelszereléseket”: a veszélyes pontokra rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok kerültek, megújultak a völgy két végén lévő pihenőhelyek asztalai, padjai, és tájékoztató táblákat is elhelyeztek ekkor.

Ettől függetlenül a Rám-szakadék a magyarországi jelzett turistautak között az egyik legnehezebb és legveszélyesebb, ezért bejárása fokozott elővigyázatosságot és odafigyelést követel a kirándulóktól. Fontos, hogy a terepviszonyoknak és az időjárásnak megfelelő ruházattal vágjunk neki az útnak, és soha ne térjünk le a kijelölt ösvényről, ne próbáljunk meg kimászni a szakadékból, illetve bemászni oda. Az erdészet pedig arra kéri a túrázókat, hogy hétvégén vagy munkaszüneti napokon a nagy forgalom miatt csak egy irányban, azaz Dömös felől Dobogókő irányába haladjanak a völgyben. Ezeken a napokon a szakadék végén a sárga jelzésű úton jobbra fordulva, az Árpádvárat megkerülve, a szintén hangulatos Lukács-árkon keresztül térhetünk vissza az aszfaltútra, kirándulásunk kiindulópontjára.

Pilisszentkereszti szurdok

Esztergomból autóval a Dobogókőn át Budapestre vezető útról, Pilisszentkereszt után egy fából készült útjelző tábla iránymutatása alapján jobbra kanyarodva közelíthető meg a Szurdok nevű kirándulóhely a kék jelzésen, amely a benne lévő hangulatos fahidaknak köszönhetően a Rám-szakadéknál jóval könnyebben járható, ráadásul a pilisszentkereszti önkormányzat a hely geológiai történetét és élővilágát bemutató tanösvényt is kialakított benne. A Szurdok bejárata közelében nagy parkoló- és piknikező hely található, számos paddal, asztallal, tűzrakó hellyel és labdázásra, szaladgálásra alkalmas területtel, ez a túracélpont így különösen ajánlott kisgyermekes családok számára.

A búvópatak jellegű, hol eltűnő, hol újra a felszínre törő Dera, vagy más néven Kovács-patak által létrehozott kelet-nyugat irányú, nagyon meredek szurdokvölgy a Pilis mészkőszirtjeit és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteit elválasztó törésvonal mellett található. A völgyben vízesések és kimosott sziklaformák találhatók, a patakban apró rákokat és különböző ízeltlábúakat figyelhetünk meg. A szurdok a geológia iránt érdeklődőknek is tartogat látnivalókat, hiszen a vízfolyás által kivájt völgy meredek falai kiválóan feltárják a földtörténeti középkor triász időszakában képződött dachsteini mészkőformáció vastag padjait valamint a kőzetrétegek mozgását.

Holdvilág-árok

Az ősi kultikus helyszín, ahol a legenda szerint Árpád vezért is örök nyugalomra helyezték, szintén a Dobogókő és Szentendre közötti úton közelíthető meg. Ha Esztergomból megyünk, Pomáz előtt, az út bal oldalán a szedd magad akcióiról is híres almakertek és a Gálfi Béla kórház környékén parkolhatunk le, majd a piros kereszt jelzésen érhetjük el a Holdvilág-árok bejáratát.

Az árok tíz évvel ezelőtt sokat veszített korábbi szépségéből, az 1999-es özönvízszerű esőzések során idős bükkfák sokasága dőlt ki, a hömpölygő víz hidakat, utakat sodort el. A pusztításról tablókat is lehet látni a helyszínen. Akárcsak a Rám-szakadéknál, a Holdvilág-ároknál is igaz, hogy csapadékos időben a turistaúton is bokáig járhatunk a vízben, ezért ilyenkor csak a terepviszonyoknak megfelelő, vízálló cipőben keljünk útra.

A szurdokon belül hidakon és falépcsőkön keresztül vezet az út a Dera-patak mentén, mintegy két kilométer hosszan. Útközben több érdekes látnivaló színesíti a sétát: félúton a Domini-forrás vizével olthatjuk szomjunkat, az árok végében pedig a Remete-barlang hasadékába tekinthetünk be, amelyet a néphagyomány szerint itt bujkáló betyárról Weiszlich-barlangnak is neveznek. Csapadékos időben a barlang fölött tíz méter magas vízesés alakul ki, amely télen, fagyos időben csodálatos jégcsapalkotásként gyönyörködteti a kirándulókat.

A barlang mellett egy húsz méter magas vaslétrán lehet kimászni az árokból, ahonnan a piros kereszt, majd a piros négyzet jelzésen a Lajos-forráshoz vezet tovább az út, de aki nem vállalkozik a létramászásra, az az árok két oldalán kiépített lépcsősorokon is haladhat.

A Holdvilág-árokban folyamatosan zajlanak a régészeti feltárások, melyek közül a legjelentősebb Sashegyi Sándor (1900-1958) nevéhez kötődik. A pomázi amatőr régész a völgyben több helyen talált emberi kezektől származó faragásokat, fejtéseket és gátépítések nyomait, amelyek arra engednek következtetni, hogy egykor fémbányászat folyt a területen, a halomba rakott hatalmas sziklák pedig talán ősi sziklahalmos temetkezés maradványai lehetnek, ezt megerősíti, hogy 1939-ben egy hatalmas faragott sziklafal feltárásakor a leomlott kövek alól sírszobor-töredékek, szarvas- és lócsontok kerültek elő. Az ősi kultikus légkör és a csodás táj kettőse misztikus hellyé teszi az árkot.