hídlap.net

– Rögbimérkőzésen még nem találkozhattunk elnök úrral, annak ellenére, hogy jó néhányszor járt már Esztergomban…

– Közel áll a szívemhez Esztergom. Ezúttal Meggyes Tamás polgármester úr, Neuzer András és a rögbiszövetség, valamint a Suzuki gyár igazgatójának, Hisashi Takeuchi-nak meghívására érkeztem a városba, hogy sok kedves kötelességemnek tegyek eleget. De mint sportember és az olimpiai bizottság elnöke mégis csak tudnom kell belülről, hogyan is néz ki a rögbisport. Őszintén bevallom, most biztosan kikapok az olvasóktól, de ez idáig még sohasem láttam élőben rögbimeccset.

– Elnök úr akkor éppen egy izgalmas és magyar győzelemmel végződő világbajnoki selejtezőn debütált a rögbiben. Hogyan látja a mai magyar sportéleten belül ezt a sportágat?

– Az esztergomi csapat híre már eljutott hozzám, és amit most láttam, hogy ezzel a rendezvénnyel is sikerült a sportágnak megmozgatnia a négyéves óvodásoktól kezdve a felnőtteket, nagyon jó hírverése a rögbinek, nemcsak itt Esztergomban és a régióban, hanem országszerte. Minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy a fiatalokat a sportpálya felé tereljük, jelenleg az a helyzet, hogy a magyar gyerekek hatvan százaléka egyáltalán nem űz semmilyen sportot. Csak az iskolai testnevelőórán, az viszont édes kevés. Ezért úgy gondolom, hogy minden sport fontos, így a rögbi is. Láttam, hogy a sportág nagyon népszerű a kicsik, a felnőttek körében, legyen akár lány vagy fiú. A szülők, pedig ha felfogják, hogy milyen nevelő erő van ebben a sportágban is, akkor a rögbi is hozzájárulhat ahhoz a törekvéshez, hogy mozgassuk meg a magyar gyerekeket. Egy átlagos magyar gyerek két és fél órát tölt el a televízió előtt, szintén ennyit a számítógép előtt, öt órát ül bent az iskolában, két órát utazik ide-oda, két órát eszik – reggeli, ebéd, vacsora – még tanul is, így már nem szán időt sportolásra, pedig az egészséges életmód, egészséges táplálkozás és mozgásgazdag életvitel alapszükséglet.

– Ebben szerepet játszhat a rögbi is?

– Ez egy nagyon jó nevelő sport, férfiaknak, nőknek egyaránt fegyelmet, komoly felkészültséget igényel. Úgy gondolom, hogy a rögbi világszerte nagyon népszerű sportág, a nevelés egyik fontos eszköze.

– A Magyar Rögbi Szövetségnek, illetve a nemzetközi szervezetnek nem titkolt célja, hogy a rögbi bekerüljön az olimpiai sportágak közé, mennyi esélyt lát ön erre, mint a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és mint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, protokollfőnöke?

– Van rá esély, bár az olimpiai programok közé nem olyan könnyű bekerülni, mert limitálva van, 303 aranyérem találhat gazdára minden ötkarikás játékon. Így ahhoz, hogy a rögbi bekerüljön, ki kell kerülnie valaminek a műsorműsorból. Hogy ki kerüljön ki, veszélyes ilyet mondani, de az az érzésem, hogy a baseball és a softball – női és férfi labdajáték – nem annyira népszerűek, így ha kikerülnek, akkor egy következő csapatsportág bejut a helyükre, ez pedig lehet a rögbi. Zárójelben hozzáteszem, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Jacques Rogge is belga válogatott rögbijátékos volt. A döntést azonban majd London után hozzuk meg, újravizsgáljuk a programot, de úgy gondolom, hogy 2020-ban bemutatkozhat a rögbi az olimpiai játékokon.

– A Magyar Olimpiai Bizottság most szombaton tartja közgyűlését, ahol egyebek között a költségvetést is tárgyalja az elnökség, a MOB anyagi feltételeire mennyire hat a gazdasági válság?

– Mi is érezzük hatását, amellett, hogy az állam mintegy 40 százalékkal csökkentette a támogatását, amely nagyon fájdalmas a magyar sportnak. Egyébként is a magyar állam az egyik legkevesebbet fordítja a gyerekek sportjára. Emellett a szponzorok is nehéz helyzetben vannak, ezért nem számíthatunk arra sem, hogy ugyanúgy jönnek majd a támogató pénzek, mint korábban, így nekünk is meg kell húzni a nadrágszíjat, ahogy azt szokás mondani. Ezzel együtt, azért vagyunk sportemberek, hogy ne adjuk fel. Akadt már nehezebb időszak is például 1952-ben, amikor a háború után a legnehezebb helyzetben volt az ország, mégis akkor érték el legnagyobb olimpiai sikerüket, 16 arannyal a magyar sportolók. Úgy gondolom, hogy példát kell mutatnunk, takarékosságból, kitartásból, fegyelemből, akaraterőből és szolidaritásból. Az emberi erőre és a magyar virtusra kell számítanunk, mintsem csodálatos létesítményekre, fantasztikusan támogatott sporttudományra, oktatásra, egészségügyre. Nincs könnyű helyzetben egyáltalán a magyar sport.

– A jelenlegi recessziós helyzetben pedig, legyen szó akár a világgazdaságról, vagy akár a még alakulófélben lévő Bajnai-kormány megszorító intézkedéseiről, úgy tűnik, ez nem is változhat kedvezőbb irányba. Mi a véleménye a Gyurcsány-Bajnai miniszterelnöki váltásról?

– Erről a technikáról órákat lehetne beszélni, de már eleve Gyurcsány Ferenc kormányra kerülése is elég érdekes körülmények között történt egy belső puccsal, ez pedig egy különleges változata annak, hogy a miniszterelnök önként távozott. Úgy gondolom, hogy az igazi megoldás az nem az, hogy kézről kézre adják a stafétabotot, mint egy monarchiában, hanem azt mondani, hogy emberek döntsétek el, hogy ti mit akartok, és az vegye át a kormányrudat, akiben a többség bízik, úgy gondolom, az előre hozott választásnak nincs alternatívája.

– Június 7-én lesznek az európai parlamenti választások, mint a Fidesz listájának vezető jelöltje, mit vár, mire számít ezzel kapcsolatban?

– Leginkább azért drukkolok, hogy széles körű legyen a részvétel, szokták mondani, hogy hát ez kit érdekel, az európai uniós választás nem mozgatja meg az emberek fantáziáját, de úgy gondolom, hogy most nagyon közel az országgyűlési választásokhoz – hiszen azt a köztársasági elnök bármikor kiírhatja – ez az európai parlamenti választás egyfajta bizalmi szavazássá változik át. Nyolcmillió választó polgár mondhat ugyanis véleményt a kormány munkájáról, ezért abban bízom, hogy sokan elmennek, és támogatni fogják a Fidesz listáját.