hídlap.net

Számos alkalommal adtunk már hírt olvasóinknak arról, hogy az Esztergom környéki, csodálatos hegyekbe, erdőségekbe milyen kirándulásokat indítanak a helyi túraszakosztály vezetői. Október 11-én a közeli Fekete-hegyen egy különleges ünnepség részesei voltak azok, akik újra bakancsot húztak e szép napon, ekkor emlékeztek meg az említett magaslaton lévő Sasfészek turistaház 75 éves fennállásáról. A lelkes túrázók nemcsak eme eseményről de magáról az épület históriájáról is tájékoztatták szerkesztőségünket, ezt osztjuk most meg olvasóinkkal. Hogy képzeletben el tudjuk helyezni a vidéken a Sasfészket, illetve az azt „tartó” Fekete-hegyet, ez utóbbiról lapozzunk bele a szintén nagy rutinnal túrázókat tömörítő Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédő Egyesület honlapján található leírásokba. „Kevés olyan menedékház működik Magyarországon, amely nemcsak az elnevezésében, hanem a szolgáltatásait illetően is hagyományos turistaháznak nevezhető. Ma már a legtöbb létesítmény ugyanis személyautóval is elérhető, így nemcsak a „kiváltságos”, oda verejtékkel felkapaszkodó turista élvezheti szolgáltatásait, hanem olyanok is, akik a turistáskodásnak fittyet hányva, városi öltözékben szállítják ki magukat a természetbe friss levegőért.

Szerencsére azért működnek még olyan kulcsos-házak is, melyek a kényelem biztosítása mellett, az extrák nélkülözésével állnak a bakancsos turisták, és csakis az ő rendelkezésükre. Ilyen többek között a Pilisben található Fekete-hegy északnyugati sziklaperemén létesített Sasfészek turistaház.”

A Sasfészek históriája

A Fekete-hegyi menedékház története a két világháború közötti időszakra nyúlik vissza. Néhány éves megszakítással, hetvenöt éve, 1933. október 15-e óta áll a turisták rendelkezésére. A menedékház építését Esztergom város, valamint a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) Esztergomi Osztálya végezte közösen. Az épület terméskőből, turista- és vadászháznak készült néhai Brandt Vilmos elképzelése szerint. Az esztergomiak a nagy távolság és a rossz utak miatt a nagyon nehezen megközelíthető házat nem tudták kifogásolhatatlan állapotban fenntartani. 1938 júliusában a „Jó szerencsét asztaltársaság” (megalakulása után) Dorogon fogadta az esztergomi osztály látogatását. Ekkor ajánlotta fel dr. Brenner Antal Esztergom főjegyzője, az esztergomi MTSZ elnöke a társaság használatára a menedékházat. A társaság, minden vasár- és ünnepnapon reggel nyolc órától délután öt óráig nyitva tartotta a házat. A belépődíj (10, 20, 30 fillér) és a hálódíj (1.20, 1.60 pengő) az MTSZ szabványos árait képezték. Téli fűtésért személyenként 30 fillért, az italokért és konzervekért a kifüggesztett árlap szerint kellett fizetni. 1940. június 2-án rendezték Fekete-hegyen a Szent Bernát ünnepet, ahol 150 fő előtt Béres István teológus celebrált misét.

A Fekete-hegy szinte minden Dorogról induló túra végcélja volt. 1943-ban felmerült a turistaház bővítése is, csak az anyagiak összegyűjtése okozott gondot. A központ részéről több ezer pengő már megvolt, de a helyi támogatás Schmidt Sándortól, a bánya tulajdonosától elmaradt, mivel nem közvetlenül katolikus egyházi célt szolgált. Bánkút mintájára örökös belépőket árusítottak, ebben nagy segítséget nyújtott a Turisták Lapja. De az egésznek véget vetett a háború. A menedékház a háború alatt sokáig német megszállás alatt volt az egész hegygerinccel együtt, ami a német csapatok Budapestről történő kiürítési útvonalát védte. Amikor a stratégiailag fontos utat a szovjet csapatok átvágták, elvesztette jelentőségét, a németek helyét ez utóbbiak vették át. A németek januári Konrád II. offenzívája idején nagy harcok dúltak a Fekete-hegy – Pilis-nyereg – Pilisszentlélek területén, illetve a Cserepes-völgyben, majd amikor a szovjetek 1945. március 25-én elfoglalták Esztergomot, a németek visszavonultak.

A háború után nagy lendülettel indult meg a megrongálódott turistaház újjáépítése, a munkát azonban hátráltatta, hogy a bányától megszerzett anyagok csak nagy nehézségek árán kerültek fel a házhoz. Első időkben lovas kocsival, sokszor háton vitte a csoport az építőanyagot, de a munka megindult: először a ház favázát készítették el a tetővel, majd amikor a Dorogi Szénbányák megkapta az első terepjáró gépkocsiját, azzal vitték fel a nehezebb tégla és cserépszállítmányokat. A háború után megalakult TTE vezetője Hír József lett, aki lelkes munkájával és az őt körülvevő fiatalokkal nem ismert akadályt. 1952-ben a házat átvette a Turistaházakat Kezelő Vállalat, majd ennek megszűnése óta állandó gondnoka nincs a háznak. A „Sasfészek” turistaház napjainkban kulcsos-házként üzemel. Egy lelkes kis csapat, a Dorogi Egyetértés Sportegyesület „Pilis” Természetbarát Szakosztálya látja el az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat és óvja állagát a mindenkori javítási munkák elvégzésével, tőlük lehet előzetes bejelentéssel a házat kibérelni.

A Sasfészek belülről

Ezen épület esetében egy hagyományos turistaházról beszélhetünk. A turistaházban kizárólag hétvégékre fogadnak látogatókat, bejelentkezni a (20) 591-6806-os telefonszámon, Kardos Jenő szakosztályvezetőnél lehet. A turistaházban 12 ágy található, így célszerű a létszámot is 12 főben maximalizálni. A mindig friss ágyneműk cseréjéről valamint korlátozott mennyiségű ivóvízről az üzemeltetők gondoskodnak, jó időben a ház mellett korlátozott számban, sátrazásra alkalmas hely is fellelhető. A menedékházban nincs vezetékes áram és víz, a világítás ezért petróleumlámpával történik, az ivóvízről pedig mindenki maga gondoskodik (azért ha elfogy a saját vizünk, a házban lévő tartályból nyugodtan meríthetünk).

Mosakodásra ciszternában felfogott esővíz használható, a fűtésről fáskályha, illetve maguk a vendégek gondoskodnak. Persze fáért nem kell az erdőbe menni, a tüzelőanyag a kamrában elégséges mennyiségben áll rendelkezésünkre. Itt nincs étterem, mindenki a saját ételét fogyaszthatja.