hídlap.net

Esztergom és Dorog 1997-ben a Magyar Államtól, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-n keresztül kapta meg, a két városban 3500 lakást ellátó Dorog-Esztergom Erőmű Kft. 50-50 százalékos tulajdonjogát. A céget a két város 1998-ban eladta, csak 7-7 százaléknyi üzletrészt tartva meg. Az eladott 43-43 százalékos üzletrészért hihetetlenül alacsony árat, mindössze 43-43 ezer forintot kértek az önkormányzatok, gyakorlatilag elajándékozták tulajdonrészüket.

Egy százalék – egyszer 1000, másszor 3 és félmillió?

Esztergom 2000-ben a maradék 7 százalékát már 244 millió forintért adta el a Prometheusnak, – előtte 1999 végén Könözsy Lászlót Meggyes Tamás váltotta a polgármesteri székben. A valós piaci áron történő értékesítésen túl – a fogyasztók javára – sikerült elérni, hogy a szolgáltató csökkentse a hődíjat és az alapdíjat. Így miközben országos átlagban 15 százalékkal emelkedtek a távhődíjak, Esztergomban előbb 0,6 majd újabb 3,6 százalékkal csökkentek az árak.

További 100 milliót is ért a 7 százalék

A koncesszióért cserébe a Prométheusz Kft. összességében 40 milliós díjcsökkentést hajtott végre, és további 60 millió forintot fizetett az önkormányzatnak. Vagyis, ha 7 százalékért 244 milliót adtak, ezen az értéken 43 százalékért másfél milliárdot kellett volna. Ha figyelembe vesszük, hogy adott helyzetben az önkormányzat „kivásárlása” a maradék 7 százalékból többet is ér, mint a többi százalékok, akkor is milliárdos az árkülönbség a 43 ezer forint és a valós ár között. Vagyis ezt a milliárdos különbséget szalasztotta el a két városvezető, Tittmann János dorogi és Könözsy László esztergomi polgármester. És akkor a koncesszió ellentételezésének elmaradását még fel sem becsültük. Ha a 40 milliós díjcsökkentést és a további 60 milliót is idevesszük, akkor 7 százalékért 344 millió, 43 százalékért 2,1 milliárd aránypár jön ki, vagyis az elvesztegetett érték 2,1 milliárd. Városonként! Az összeg ma, tíz évvel a történtek után is ijesztő. És az ordító különbség láttán felmerül a kérdés: vajon mi késztette a két akkori városvezetőt a kótyavetyére?

Esztergomban belebuktak, Dorogon nem

A történteket még az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is kivizsgálta, és észlelte az anomáliát. Megállapították: „az önkormányzatok a gazdasági társasági érdekeltségek vételéről-eladásáról általában képviselő-testületi döntéssel határoztak. Ezek a döntések azonban a legtöbb esetben csak az adás-vétel kereteit határozták meg. A konkrét feltételek kialakítását – például a fizetés módja, fizetési határidők, késedelmes fizetés esetén a szankció megállapítása – a polgármesterre bízták. Néhány esetben előfordult, hogy az adás-vételről a polgármester a képviselő- testületet az előzetes jóváhagyatás helyett csak utólag tájékoztatta”. A „miért”-eket nem vizsgálták, és azóta sem vette senki a bátorságot a vizsgálatra. Ez volt a Promtávhő-ügy. Dorogot máig Tittmann János vezeti, ezzel az üggyel a háta mögött. Esztergomi kollégája, Könözsy még 1999-ben megbukott.