hídlap.net

A Pilis és a Visegrádi-hegység Magyarország egyik leglátogatottabb területe, ami egyrészt köszönhető egyebek közt annak is, hogy közel van a fővároshoz, de annak is, hogy számtalan látnivaló található itt, amellett, hogy remekül ellátott turisztikai létesítményekkel is. Mielőtt azonban nekivágunk erdeinek, nem árt ismét néhány alapszabályt felelevenítenünk, illetve egy-két tanácsot megfogadnunk. Ezek közül a legfontosabb, hogy az erdőben mi vendégek vagyunk, ezért viselkedjünk is benne vendéghez illő, kellő tisztelettel! Túránk tervezésekor az egyik alapszabály a helyes, időjárásnak megfelelő, réteges öltözködés megválasztása. Emellett rövidebb túrára is készüljünk elegendő meleg ruhával, az erdőben ugyanis akár 5-10 fokkal is hűvösebb lehet, mint a városban, faluban. Mindemellett hasznos, ha viszünk magunkkal esőkabátot is. Mielőtt pedig elindulunk, turistatérkép segítségével tervezzük meg utunkat, melyhez a legtöbb könyvesboltban több kiadásban is kapható egyebek közt a Pilis, Visegrádi-hegység turistaútvonalait tartalmazó térkép. Persze utunk során a térkép mellett a turistaút jelzőtáblák és jelzések is segítik a tájékozódásunkat. Kirándulás után pedig mindenképpen vizsgáljuk át magunkat, a mindenütt előforduló kullancsok miatt, ellenük a legjobb védekezés a megfelelő öltözet (zárt cipő, hosszúnadrág) és a különböző riasztószerek használata. Ha pedig az erdőben gombákat gyűjtünk, azokat mindig mutassuk meg gombaszakértőnek.

A pilisi parkerdő területe hétvégenként jelentős kirándulótömeget vonz, köszönhetően a számtalan látnivalónak, természeti csodának. Így például a Pilis és Visegrádi-hegység területén található több mint ötven forrásnak, amelyek jelentős része jelzett turistautak mentén, illetve azok közelében találhatók. Esztergom és Búbánat környékén a legismertebbek a Csurgó-, a Diós-völgyi, a Majális- és a Hideg-forrás, a Fári-kút, a Holop- és a Barát-kút. Ezek közül talán a leghíresebb a Vaskapu tövében Búbánatvölgy felé található Fári-kút, mely a legenda szerint egy Fári nevű lányról kapta a nevét. Történt egyszer ugyanis, hogy az itt élő nagyon gazdag várúr, akinek egyetlen leányát Fárinak hívták, soha nem engedte el gyermekét sehova és nem is fogadhatott senkit. Fárika így sokáig nem tudott egyebet a világról, minthogy vannak szép árnyas fák, madárdalos bokrok. Egyszer azonban furulyaszót hallott, kinézve a vár ablakon pedig egy pásztorfiút látott meg, akibe rögtön beleszeretett. A büszke várúr leánya el is hagyta a fiú kedvéért a várat, de amint az apja megtudta, eszét vesztve, megölte a pásztorfiút és Fárikát, majd a borzasztó cselekedet után árnyas fák alá temette el őket. Ezután azonban véres víz buggyant fel a földből, ami elárulta a gyilkosságot. Azóta Fárika halála napján mindig véres bugyborékokat gyöngyöz a Fárika kútja, és elbeszéli a szerencsétlen Fárika bús történetét – szól a monda.

A környék erdeinek egyébként szinte valamennyi nevezetessége egy-egy legendáról tanúskodik, amiket érdemes felkutatni. A túrázók persze az említettek mellett több más neves forrást is találhatnak a környéken, mint Pilismaróton az Aranka-forrást, Pilisszentléleken a Szent László-forrást, Piliscséven az Eszperantó-forrást, vagy Dömösön az Iluska-, a Júlia- és a Szőke-forrást, nem beszélve a Rám-szakadék forrásról, vagy Visegrádon a Mátyás-forrásról.