hídlap.net

Szeptember 27 óta bizonyos szabályok betartásával, csalá­di fogyasztásra 100 liter 43 alkoholfokos, vagy 50 liter 86 fokos pálinkát, pontosabban a törvényi megfogalmazás sze­rint párlatot főzhet bárki saját gyümölcsösből vagy erre a célra vásárolt cefréből. Aki a jövedékiadó-mentesen engedélyezett mennyiségen felül főz vagy eladásra szánja italát, annak az ed­digi szabályok szerint kell adót fizetnie. A házi pálinkafőzést nem kell előre bejelenteni, és a 100 liter alatti készüléket sem kell engedélyeztetni.
A törvénymódosítás célja, hogy megkönnyítse a házi gyü­mölcspálinka főzését, egyúttal lehetővé tegye a fel nem hasz­nált, vagy lehullott gyümölcs, illetve a kipréselt szőlő törkö­lyének házi hasznosítását, és megszűntesse azt a gyakorlatot, hogy a hatóság a kisembereket zaklatja a pálinkafőzés miatt.
A kormány szeptember 27-én a Zala megyei Porszombaton, a Medes-hegyen Kovács Gyula erdész gyümölcsösében tar­tott rendkívüli tájékoztatót, ahol V. Németh Zsolt vidékfej­lesztésért felelős államtitkár hangsúlyozta: a pálinka nemzeti ital, része nemzeti hagyományunknak, és szerves része törté­nelmünknek. 2002-től az unió által is elismerten csak a Ma­gyarországon termett gyümölcsből készült és itt párolt, majd palackozott ital nevezhető pálinkának „Ami a franciáknak a konyak, az oroszoknak a vodka, a skótoknak a whisky, az a magyaroknak a pálinka” – fogalmazott az államtitkár.
Béndek József, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancs­noka szerint fel kell készülni a pálinkafőzéssel kapcsolatos jogszabályváltozásra is, a minőséget és az előállított mennyi­séget is szeretnék kontroll alatt tartani, nem volna jó ugyanis, ha e hungarikum megítélése romlana.

Magyarországon a kereskedelmi célból előállított pálinka mennyisége évente mintegy 1,5–2 millió liter, bérfőzés ke­retében pedig évente 5 millió liter pálinka készül. A koráb­bi adatok szerint a kereskedelmi főzésű pálinkák fogyasztá­sa évente mintegy 10 százalékkal nő, ezzel párhuzamosan, a bérfőzés volumene évente 10 százalékkal csökken. Az egy főre eső magyar szeszesital-fogyasztás tiszta szeszre vetítve, évente 3-3,5 liter körül van, míg a kereskedelmi forgalomba kerülő pálinkákból az egy főre jutó éves fogyasztás mindös­sze 1,5 deciliter. A jogszabályváltozás kapcsán sokan aggodal­muknak adtak hangot, hogy a szabad, nehezen ellenőrizhető főzés révén gyenge minőségű pálinkák kerülhetnek a keres­kedelmi forgalomba. Béli Géza, jövedéki szakértő, a Pálinka Lovagrend tagja is egyetért azzal, hogy a törvény és a végre­hajtás gyakorlati megvalósítása nem lesz egyszerű. Mint el­mondta, a Vám- és Pénzügyőrség a készülékeket és a beje­lentés megtételét, illetve a jogszabályok betartását ellenőrzi, ugyanakkor lehetőség van a vendéglátóhelyeken mért pár­latok minőségének ellenőrzésére is egy mobillaboratórium használatával. A szakember hozzátette, hogy a minőségi pá­linka előállításához nagyon drága, több millió forintba kerü­lő készülékek és kiváló alapanyag szükséges, ráadásul az ilyen készülékek használatához vámhatósági engedély is kell. Tév­hit, hogy otthon, kuktával és egyéb barkácsolt eszközökkel is lehet olyan pálinkát főzni, amit az igazi pálinkakedvelők keresnének – hangsúlyozta Béli Géza, aki szintén fontosnak tartja, hogy az engedékenyebb jogi háttér miatt ne csorbul­jon a magyar pálinka jó hírneve, amit az utóbbi időkben mél­tán vívott ki magának, és tovább terjedjen a kultúrált pálin­kafogyasztás, amely Magyarországon rengeteget fejlődött az elmúlt időszakban, pedig messziről indultunk: a talponállók­ban egy hajtásra ledöntött felesek világából.

A kultúrált pálinkafogyasztás
• Az ideális fogyasztási hőmérséklet 18–22 fok,
• lassan apránként ízlelgetve nyújt igazi élményt,
• a pálinkáspohár alul öblös felfelé haladva pedig szűkül, a kóstoló orrába irányítva az illatot,
• a fogyasztás utolsó pontja a szárazpróba: a pálinka elfo­gyasztása után 3–5 perccel emeljük orrunkhoz a poharat, ilyenkor eddig nem tapasztalt illatokkal találkozhatunk.