hídlap.net

Magyarországon jelenleg nem létezik olyan törvény vagy jogszabály, mely az otthonszülés jogi keretét megadná, ennek ellenére éves szinten mégis megközelítő­leg három-négyszáz anya gondolja úgy hogy otthon szeretne szülni. Ezt azonban az egészségügyi dolgozók és a módszer ellenzői kifogásolják, kiemeltképp, hogy az utóbbi években több alkalommal lépett fel tragédiához vezető komplikáció egész­ségügyi intézményen kívül történt szülés közben. Ilyen tragédia kapcsán került újra a figyelem középpontjába az otthonszülés törvényi szabályozásának kérdése, mely­ről a módszert támogató szülőknek és ter­mészetesen az egészségügyi dolgozóknak is saját álláspontjuk van.

Otthon szülni vagy kórházban?
Hiteles forrásból tájékozódhattunk az otthonszülés előnyeiről és sajátosságai­ról, hiszen egy olyan anyuka osztotta meg velünk élményeit, aki első gyermekét kór­házban hozta világra, két kisebbik cseme­téjének pedig otthon adott életet. A fiatal anyuka első szülésének kellemetlenségei után, hosszas keresgélést és informálódást követően döntött úgy, hogy legközelebb a szülésnek ezt a formáját választja. „A kór­házban úgy éreztem, hogy amikor nem történt beavatkozás, akkor az számomra úgy jó volt. Nekem akkor ment könnyeb­ben, amikor békén hagytak. A kórházi modellben van egy protokoll, ami köti a szakszemélyzetet. Ebből következnek bizonyos beavatkozások. Az én esetemben ez pusztán az események gyorsításának érdekében történt, és ez sajnos nem sült el jól” – fogalmazott Tóth Zsuzsanna. Az anyuka szerint a szülés lerövidítése lehet, hogy időtartamban kifejezve „csökkenti” a fájdalmat, de a tapasztalatai szerint a ter­mészetes tempóban lefolyó normális szülés lényegesen kezelhetőbb testi érzeteket ad. A gyógyszeres és műszeres beavatkozáso­kat sok esetben lehetséges volna helyette­síteni természetes módszerekkel, melyek révén anélkül lendíthető tovább a szülés egy holtpontról, hogy azzal plusz fájdal­mat okoznánk az anyának és a babának, vélekedik a fiatalasszony. „Nekem a szülés ma már egy nagyszerű, bátorságot igénylő és naturális, de szépséges és mély családi élményt jelent. Amikor először szültem, akkor is ezt vártam, de ez a tapasztalat számomra csak háborítatlan körülmények közt volt elnyerhető” – emlékezett vissza az anyuka, majd hozzáfűzte, hogy a szü­lést több holiszikus, az anyát a gyerme­kével egységben kezelő, szemléletű szak­irodalom olyan eseménynek írja le, mely akkor halad jól, ha hasonló lelkiállapot teremtődik meg az anyában, mint szerel­meskedéskor. „Az esemény pozitív meg­éléshez szükséges a ráhangolódás, ella­zulás, önátadás, megnyílás, amik révén a szülés egy gyönyörteljes esemény lehet” – fejtette ki bensőségesen az anyuka. A fiatalasszony hozzátette, az első szülése alkalmával, mint mondta, eltűrte a kór­házi beavatkozásokat, mert azt gondolta, hogy azok biztosítják a kisbabája egészsé­gét és a szülés zavartalan lefolyását. „Ami­kor jött a második babám, akkor fedeztem fel számos természetes módszert a szülés segítésére. például illóolajokat, mellyel fájdalmat lehet csillapítani, gátat előkészí­teni a baba kibújásához, valamint a forró víz és a szabadon változtatható testhelyze­tek lendítő erejét. Ezek a módszerek teszik lehetővé, hogy otthon olyan szüléseknek is biztonsággal nekivágnak, amelyeket ma még a legtöbb kórházban nem vállalnak be természetes úton. Ehhez hozzáadódik még a bábák komoly szaktudása, tapasz­talata, kiváló megfigyelőképessége és szé­les eszköztára, valamint az a szemlélet, mely egységben kezeli a testet és a lelket, valamint az anyát és a babát” – taglalta az otthonszülés előnyeit Zsuzsanna.

Tények és tévhitek
Az otthonszülés előtt a köztudatban élő információkkal szemben, a kismamák egy egyhetes felkészítésen vesznek részt. „Nagyon gondos, alapos felkészítés volt előtte, melyen szó esett a várandóságról, a szülés folyamatáról, a beavatkozások előnyeiről és hátrányairól. Fontos, hogy ez nem otthonszülésre való felkészítés, hanem szülésfelkészítő. A programon a szakemberek kiemelték, hogy nem arra szeretnének bíztatni bennünket, hogy ott­hon szüljünk, a cél sokkal inkább az, hogy elegendő információnk legyen ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, mit akarunk, és oda tudjunk menni, ahol biztonságban érezzük magunkat” – magyarázta Zsuzsanna.

Van megoldás?
Az anyuka zárásként kifejtette, hogy rendkívül jó dolognak tartja azoknak az egészségügyi intézményeknek a kezde­ményezéseit, melyek választási lehető­séget biztosítanak a kismamáknak. Tóth Zsuzsanna véleménye szerint az otthon­szülés körül kialakult, ellentmondásos helyzetre megoldást jelenthetne, ha az illetékesek megtalálnák a megfelelő módot arra, hogy olyan szakemberek dol­gozzák ki szabályrendszerét, akik értenek hozzá, emellett pedig az egészségügy nem lenne elutasító és elítélő azokkal szem­ben, akik saját akaratukból, otthon sze­retnék világra hozni gyermeküket.

Otthonszülés szülész szemmel
Az ügy kapcsán felkerestük Berbik Ist­ván szülész-nőgyógyászt, az esztergomi kórház osztályvezető főorvosát, aki mint elmondta, az otthonszülés megfelelő szak­mai hátterének megteremtése után nem látná akadályát ennek a szülési formának, ám mindaddig, amíg ezek a körülmények nem tisztázottak, nem tartja biztonsá­gosnak. „Szülészként nem állnék egyik oldalra sem, de azt el kell mondani, hogy az otthonszülés témaköre Magyarorszá­gon aránytalanul lett elővezetve. Egyrészt van egy torz magyarországi mozgalom, a Geréb Ágnes féle, aki az egészet magáévá tette, és most már szinonimaként használ­ják vele az otthonszülés fogalmát. Ez több okból is helytelen, hiszen a hazai százezer szülés mindössze egy százalék alatti része, azaz csak néhány száz házaspár gondolja úgy, hogy otthon szeretne szülni és ebből a párszázból is csak jóval száz alatt van az az anyuka, aki valóban otthon szül. A töb­biek pedig a Geréb Ágnes és alapítványa által működtetett születésházban hozzák világra gyermeküket. Tehát ez az otthon­szülés megfogalmazás több szempontból sem állja meg a helyét a mi esetünkben” – fogalmazott a főorvos. Berbik István továbbá kifejtette, komoly gondot jelent, hogy nincs meg az otthonszülés finanszí­rozási és szakmai szervezési oldala sem. „Nem vagyok a módszer ellen, de ennek megvalósulásához először meg kell talál­ni a megfelelő szakember gárdát. Emellett természetesen rendkívül fontos lenne az előszűrés, azaz a szövődmények nélküli, egészségesnek tűnő esetek kiválasztása – azzal a felszólítással, hogy vajúdás közben is történhet bármi – és az ennek megfelelő háttér biztosítása, ami az jelenti, hogy ha bármi baj van az újszülöttel vagy az édes­anyával, akkor perceken belül szakellátó helyre érkeznek” – részletezte álláspont­ját a szülész.
A főorvos továbbá kiemelte, hogy egy­általán nem otthonszülés ellenes, sőt támogat minden olyan kezdeményezést, ami jó a családoknak. Ezt alátámasztja az is, hogy az esztergomi kórházban immá­ron húsz éve családbarát körülmények közt születnek az újszülöttek.
Az orvos szakma szerint ma még veszé­lyesek az otthonszülések, bár ezzel együtt mindenkinek meg kell adni a választás lehetőségét, igaz csak akkor, ha az alter­natív megoldás nem veszélyezteti sem az anya, sem pedig a születendő gyermek életét, egészségét. A statisztikák szerint a szülések 30–40 százalékában szükség van ma valamilyen orvosi beavatkozásra is, amit természetesen minél gyorsabban, 10–15 percen belül el kell végezni, hogy elkerülhetőek legyenek a végzetes követ­kezmények vagy a maradandó egészség­károsodások. A szakértelem mellett pedig ilyen esetekben komoly műtéti háttérre, megfelelő eszközökre is szükség van, ame­lyek egyelőre a kórházakban adottak.

Az otthonszülés legnagyobb szószó­lója Geréb Ágnes előzetes letartózta­tásban van, miután eltiltása ellené­re november 7-én segédkezett egy otthonszülésnél, amibe komplikációk miatt végül a mentőknek is be kellett avatkozniuk a tragédia elkerülésének érdekében. A bába ellen jelenleg fog­lalkozás körében elkövetett veszé­lyeztetés, kuruzslás és két korábban történt eset miatt is folyik eljárás.