Orvosok a történelemben

2011-02-06 06:36:00
Azt már megszokhattuk Esztergom­ban Szállási Árpád író, orvostól, hogy könyvei az orvostudomány történeté­nek fontos, bár korábban nem nagyon részletezett alakjainak, folyamatai­nak, eseményeinek témáiról szólnak. Így már annyira nem meglepő, hogy az akkurátus szerző ezúttal „Magyar írók orvosairól és a magyar orvosírókról” címmel adott közre közel négyszáz ol­dalas kötetet.

A Magyar Tudománytörténeti Intézet gondozásában és kiadásában jelent meg nemrég Szállási Árpád új könyve. Aki már régebbről is ismeri a szerző munkásságát, az tudja, hogy nála az orvoslás és az írás az „szinte egy”, legalábbis a könyveiben. Nagyobb jelentőségű munkáit a 80-as évek végétől adta ki, ezek között érdemes megemlíteni a „Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története”, a „Százéves a Magyar Nőorvos Társaság”, az „Orvostörténeti mozaikok”, a „Sem­melweis Ignác emlékezete”, a „Feichtinger Sándor doktor önéletírása” és a „100 éves a Magyar Sebész Társaság” című könyve­ket, de természetesen egy kiadványa sem felejthető. A most újrakiadott kötet ere­detileg 1998-ban látta meg először a napvilágot.



A „Magyar írók orvosairól és a magyar orvosírókról” című könyvben a gazdag magyar történelemtár­ral párhuzamosan haladunk a his­tóriában, vagyis a magyar orvostudo­mány történetében, mely – mint Szállási könyvéből jócskán kiderül – több pon­ton is kapcsolódott a történelemmel és az irodalomtörté­nettel. Már az első fejezet is ezt bizo­nyítja, ez pedig nem más, mint Janus Pannonius, illet­ve betegségeinek története. A foly­tatásban is ehhez hasonló nagysá­gokkal, illetve nagy betegségeikkel találkozhatunk, a külön­böző fejezetekben megtaláljuk Bethlen Miklós, Széchenyi Ferenc, Petőfi Sán­dor, Széchenyi István, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Karinthy Frigyes nevét. Az talán nem meglepő, hogy a fenti sorban lévők bármelyikének betegsége, sebe­sülése (például Petőfinél) fontos lehet, hiszen tanulmányainkból tudjuk, hogy számos betegség, sérülés határozta meg az adott irodalmi, történelmi személyi­ség sorsának, így a körülötte lévő kisebb, nagyobb közösségek, netán egy egész ország sorsát. Jó példa erre a legnagyobb magyarként aposztrofált Széchenyi István vagy a hős Petőfi Sándor is. A Nyugat című irodalmi, közéleti folyóirat legnagyobbja­inak már-már legendás betegeiről, Ady, Kosztolányi, Babits szenvedéseiről már ne is beszéljünk. A második nagyobb fejezet­ben azok a személyiségek kerülnek górcső alá Szállási doktor könyvében, akik két úton hagytak nyomot maguk után, mivel orvosírók voltak. Maga a kötet szerzője is ezek közé tartozik, így külön pikantériát kap ez a rész azáltal, hogy az író beavat­ja az olvasókat e kettős hivatással bíró emberek életébe.

híldlap
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkeznie

Hozzászólások

Nincs hozzászólás.
Ön milyen turistaszezonra számít Esztergomban?


hét képe