Címlap / Címlapon

Önálló járássá alakulna a dorogi kistérség

2012-01-20 08:52:00
A dorogi kistérség tizenöt települése 41 ezer lakos érdekeit képviselve egyhangúlag elfogadta, hogy felterjesztési jogukkal élve kérik a közigazgatási és igazságügyi minisztert: a település és kistérsége egy járást alkosson, és Dorogot jelöljék ki járási székhellyé - tájékoztatta a társulás elnöke, Dorog polgármestere csütörtökön az MTI.

„A nyilvánosságra került tervek szerint Dorogot az esztergomi járáshoz csatolnák, annak ellenére, hogy a település és kistérsége évek alatt együttműködő és takarékos gazdálkodással közös intézményrendszert működtet, és mindenben megfelel egy önálló járás követelményeinek" - mondta el Tittmann János (MSZP).
A járás területe a megye határaihoz változtatás nélkül igazodna, Dorogtól a kistérség legtávolabbi települése is 25 kilométeren belül van, a város közlekedési csomópontban fekszik, a településekről Volán-járatokkal átszállás nélkül megközelíthető, van vasútállomása - tette hozzá a polgármester.
A kormányhatározat szerint járási székhely olyan település lehet, ahol már kiépült az államigazgatási infrastruktúra. A városban okmányiroda, földhivatal, 50 ezer embert ellátó egészségügyi szakrendelő, kistérségi illetékességgel bíró rendőrség és számos, térségi feladatot ellátó intézmény működik.
A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás tizenöt települést fog össze, társulásban lát el több feladatot, közösen tartja fenn a szociális alapellátó szolgálatot és a háziorvosi ügyeletet.
A járások és járási (körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kezdhetik meg működésüket 2013. január elsejével. A terveket január 20-ig lehet véleményezni, a törvényjavaslat várhatóan 2012 februárjában kerül az Országgyűlés elé, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet pedig várhatóan június végén fogadja el a kormány.

mti
Hír küldése e-mailben Hír nyomtatása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkeznie

Hozzászólások

kutyafule222

2012-01-22 19:11:30

Én csak átt vettem de ide tökéletes:



"



2012. január 22. vasárnap, 14:08



beküldte egomibányász

Tittman polgármester úr, ha nem kér Esztergomból , miért ott él családjával?



Valami csak szólhat Esztergom mellett ha ott él nap mint nap és onnan jár be dolgozni Dorogra.











http://www.rtve.hu/components/com_k2/images/placeholder/user.png





2012. január 22. vasárnap, 12:37



beküldte Harmincaspár

Tittman úr mondja:

Dorog nem kér az Esztergomi járásból



(MTI) - A dorogi kistérség 15 települése 41 ezer lakos érdekeit

képviselve egyhangúlag elfogadta, hogy felterjesztési jogukkal élve

kérik a közigazgatási és igazságügyi minisztert: a település és

kistérsége egy járást alkosson, és Dorogot jelöljék ki járási székhellyé

- tájékoztatta a társulás elnöke, Dorog polgármestere csütörtökön az

MTI."



Tittmann úr nagyon feledékeny! amikor az mszp Mónikája kijelentette

maguknak, miután minden megyében FIDESZ győzelem született, hogy ne

féljetek a pénzt ezután is mi fogjuk osztani, emlékszik? Akkor

harácsolta össze Dorog Esztergom rovására ezeket a pénzeket, amikért

most fáj a foga Tittman úrnak.

Hát az a helyzet polgármester úr azóta volt egy választás ahol a

FIDESZ-KDNP 2/3 l győzött. Mi is tiszteletben tartottuk az akkori

választási ereedményt, most ugyan ezt kell tenni önöknek is. Ez a

demokrácia, nem pedig Brüsszelbe szaladgálni."



Frenki3

2012-01-21 11:38:03

Dorog, Rákosi időkben kezdett "fejlődni", Esztergom "hátrányára".Rövid "töri"....DOROG

:Az Árpád-kori főváros, Esztergom mellett Dorogon a királyné szakácsai éltek. 1181-ben említik először Durug néven. A település önállóan nem fejlődhetett, nagyrészt az esztergomi káptalan fennhatósága alá tartozott, ő gyakorolt vámszedési jogot is. A törökök 1542-ben elpusztították, a lakosság elmenekült. Ezt követően egészen a 18. század elejéig lakatlan területként tartották számon. Ekkor azonban újra visszanyerte közlekedésföldrajzi jelentőségét, a sváb telepesek és a visszatért magyarok újjáépítették. Barokk stílusú római katolikus temploma 1765-re épült fel.A II. világháború háromszáz áldozatot követelt. Lezárultával nagy számú német lakosságot telepítettek ki erőszakosan Dorogról. 1950-től a város jelentősége megnövekedett, vonzáskörzete kibővült, ugyanis járási székhely lett, és ezzel együtt jelentős irányító szerepet kapott (Dorogi Járási Tanács).



Dorog 1984-ben lett várossá nyílbánítva.
« Előző Következő »1/1
Ön milyen turistaszezonra számít Esztergomban?


hét képe