hídlap.net

A népszavazást az időközben kor­mánypárttá vált Szabadság és Szo­lidaritás párt kezdeményezte. Ivan Gašparovič köztársasági elnök azonban mindent megtett azért, hogy a népsza­vazás eredménytelen legyen, ugyanis azt nem a novemberi helyhatósági választá­sok időpontjára írta ki, így a külön idő­pont komolyan veszélyezteti a szükséges 50 százalékos részvételi arányt. Szlováki­ában eddig hat népszavazást tartottak, ezek közül azonban csak az uniós tagsá­got érintő volt érvényes (52,15 százalék), egyet pedig törvényszegő módon meg­hiúsított a Mečiar kormányzat.
A 400 000 támogató aláírással kezdemé­nyezett referendum előzményei időnként komikus jelenetekkel tarkítottak, ami nem éppen a népszavazási kedvet erősíti. Pél­dának okáért a kezdeményező párt maga sem jelölt választási biztosokat a körzeti és országos választási bizottságokba, mond­ván, hogy „az eredményt leginkább a helyi választási bizottságokban lehet befolyá­solni“. Richard Sulík, a Szabadság és Szo­lidaritás párt vezére, egyben a parlament elnöke, ezért a kijelentéséért már túl is van az első bizalmi szavazáson, amelyet a Fico-féle Smer kezdeményezett. Sulíkék népszavazási ötletét azonban a többi kor­mánypárt sem siet támogatni, mivel tarta­nak a gyenge részvételtől.

Az országos lapok bloggerei szinte ki­vétel nélkül a népszavazás, mint a közvet­len demokrácia legfőbb intézménye vé­delmében cikkeznek, arra biztatva a vá­lasztópolgárokat, hogy igenis vegyenek részt a népszavazáson és merjenek véle­ményt formálni, nemcsak dohogni a vis­szásságokon. Továbbá felteszik azt a kér­dést, hogy vajon a közhatalom képviselői miért csak akkor hívják az urnákhoz a vá­lasztópolgárokat, amikor a parlamenti he­lyeken kell osztozni, s vajon miért félnek a nép közvetlen véleménynyilvánításától. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a nép­szavazás elleni pénzügyi érvek (az eddigi népszavazások mintegy 25 millió euróba kerültek) a demokrácia megcsúfolását je­lentik, az állam ugyanis mi másért van, ha nem a népakarat érvényre juttatásáért? A hasonló pénzügyi érvek mentén akár a parlamentet is megszüntethetnénk, hi­szen az is pénzébe kerül az adófizetőknek. A pénzt úgyse lehet megtakarítani, mivel a népszavazás jogszerűen ki lett hirdetve, viszont lehet szavazni olyan kérdésekről, amelyek mindnyájunk számára megtaka­rítást jelentenek.
A mentelmi jog szűkítése kérdésében történő népszavazás nemcsak a soroza­tos cinikus visszaélések miatt, de azért is indokolt volna, mivel a parlament leg­utóbbi ülésén e tárgyban történt szavazás kabarétréfának is gyenge lenne.