hídlap.net

Az állatok jobb életkörülményeinek biz­tosítására irányuló rendelkezés – amely­nek betartását a helyi jegyző bármikor el­lenőrizheti – leggyakrabban emlegetett és vitatott újdonsága, hogy megtiltja a halak gömbakváriumban, valamint a ma­darak kör alakú kalitkában való tartását. Az indoklás szerint a kerek formák veszé­lyeztetik az állatok testi épségét, mivel az mindenhol egyforma, nem találnak benne egy meghitt, elrejtőzésre alkalmas zugot. A rendelet kimondja azt is, hogy tilos állat­kereskedésekben majomféléket árusítani.
A kutyatartást is szigorították. Ezen­túl csak azonosító chippel ellátott ebeket lehet eladni, tilos a kutyákat tartósan tíz négyzetméternél kisebb területen vagy négy méternél rövidebb láncra kötve tar­tani, ha pedig egy kennelben több kutyát tartanak, akkor fejenként minimum hat négyzetméteres életteret kötelező bizto­sítani számukra.

A kutyákat közterületen csak pórázon szabad sétáltatni, ez alól csak a kijelölt kutyafuttatók jelentenek kivételt. Az ut­cán csak olyan személy vezetheti az ebet, aki képes irányítani, de szájkosarat nem kötelező a négylábú társakra tenni, csak ha agresszívek.
A különböző fajhoz tartozó állatok csak úgy tarthatók együtt, ha ez egyik állat testi épségét sem veszélyezteti, és idegi meg­terhelést sem okoz nekik, agresszív álla­tokat viszont egyszerűen tilos bármilyen más állattal együtt tartani. Az állatok ét­rendjét és tartási körülményeit egyébként is úgy kell kialakítani, hogy azok a legin­kább emlékeztessenek természetes élet­módjukra. A kereskedőknek a jövőben „kezelési útmutatót” kell adniuk valamen­nyi házi kedvencként tartott állathoz.
Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint Magyarorszá­gon sokkal több állatot tenyésztenek, mint amennyire a felelős állattartók igényt tartanának. Az elmúlt években elfogadott állatvédelmi jogszabályok az állatvédők szerint eddig nem érték el eredeti célju­kat, mivel továbbra is sok a felelőtlen állat­tulajdonos, az alkalmazott büntetéseknek pedig úgy tűnik nincs visszatartó ereje, ugyanakkor a jogszabályok számos civil szervezet és magánember figyelmét irányították rá az állatvédelem fontos­ságára. Az állatkínzásért hozott bírói ítéle­tek közül a legnagyobb visszhangot ta­lán az az eset váltotta ki, amikor egy férfi egyszerűen kihajította 15 éves ír szetterét a függőfolyosóról. Az állatot előtte is bán­talmazó kegyetlen gazdát előbb 5 hónap fogházbüntetésre ítélték, majd másodfo­kon két év próbaidőre felfüggesztették a büntetést arra az enyhítő körülményre hi­vatkozva, hogy a tett elkövetésekor orvosi kezelés – elvonókúra – alatt állt. A gaztet­tet túlélő Maya nevű kutya megváltozott életkörülményeit a bíróság nem vette fi­gyelembe. A jogszabály szerint egyébként állatkínzásért két évig terjedő szabadság­vesztés szabható ki.

Kutya meleg van!
Négylábú barátainkat a téli fagyok is megviselik, de a kánikula még kritikusabb számukra, hiszen nem tudnak izzadni, és pusz­tán a lihegéssel történő hőleadás bizonyos körülmények között nem elegendő. Ilyenkor az állat keresi a hűvös helyet, padlót, amire ráfeküdve hűtheti magát. Ha tűző napon, árnyéktól men­tes helyen, láncra verve tartják a kutyát, az állat kis időn belül hőgutát kaphat. Ha a testhőmérséklete eléri a 43 fokot, szerve­zetében kicsapódik a fehérje, szabályosan megfő és kimúlik.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület in­formációs telefonján rendszeres téma a tűző napon kikötött, víz nélkül tartott állatok számára történő segítségkérés. A felelőtlen kutyatulajdonosok gyak­ran „felejtik” a kertben vagy az udva­ron napokra a házi kedvenceket, akik sok esetben étlen-szomjan szenved­nek. Szerencsére egyre többen néz­nek a saját kerítésükön túlra is, így az állatkínzók könnyebben horogra akadhatnak.
Tudni kell, hogy egy kutya ön­szántából, a nagy melegben soha nem mozogna a tűző napon. Ez még nagyobb megterhelést je­lent a nagyobb testű, sötét szí­nű ebeknek, mint a kisebb testű, világos színűeknek. A nyári káni­kulát könnyebben átvészelik házi kedvenceink, ha hűvös helyen készítünk kuckót számukra. Fontos a napjában többször újratöltött vizes tál. Ha módunkban áll nedvesítsük be az állat bundáját, úsztassuk és legfőképp ne kívánjunk tőle „csúcstelje­sítményt”. A napon parkoló autó belseje hamar 60-70 fokosra is felhevülhet. Ha állatunk is velünk utazik, még véletlenül se hagyjuk magára a gépjárműben.

Ha azt látjuk, hogy kedvencünk vagy egy idegen kóbor eb in­tenzíven liheg, lóg a nyelve és sötétebb a megszokottnál, nagy valószínűséggel a hőguta közelében van, akin a folyadékpót­lás és a gyors hűtés még segíthet. Ha a kutya az oldalán fekszik, erőteljesen liheg, eszméletlen, habzik a szája vagy az orra, for­ró a bőre, esetleg görcsben van a teste, akkor minden bizon­nyal már hősokkot kapott és orvosi segítségre is szorul. Amíg a segítség megérkezik az állat hasánál kezdjük el a hűtést hideg vízzel vagy jégakkuval.
Akár az állattartók oldalán állunk, akár ahhoz a csoporthoz tartozunk, akik kritikus szemmel figyelik kedvenceiket gondozó társaikat, nagyon fontos mindannyiunknak tudni, hogy a házi­állatokért a gazdák a felelősek és egy kis odafigyeléssel önma­gunkra, illetve másokra, elkerülhetjük, hogy a velünk élő állatok feleslegesen szenvedjenek.