hídlap.net

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézetéhez tartozó 24 településen a hölgyeket sújtó daganatos betegségek rangsorában az elmúlt évben a második helyre lépett elő a bőrrák, melynek a szakemberek szerint az egyre agresszívebben támadó napsugarak, és a túlzásba vitt szoláriumozás az oka. A problémát tehát komolyan kell venni, de mértékkel és odafigyeléssel nem kell megfosztanunk magunkat a napozás örömétől.

Mit jelent a sugárzás erőssége?

Ha a híradásokban azt halljuk, hogy az UV-index nulla és 2,9 közötti, akkor gyenge ultraibolya sugárzásról beszélünk, amely nem jelent különösebb veszélyt az átlagember számára, kivéve csecsemőket, és a nagyon érzékeny bőrűeket. Ilyenkor a normál bőrűek naponta 35 percet süttethetik magukat a pázsiton, de 11 óra előtt és 15 óra után akár a kétszeresét is. Gyenge sugárzás esetén is védjük a szemünket széles karimájú kalappal, vagy napszemüveggel, és használjunk napvédő krémet. Ne feledjük, hogy a víz, akárcsak télen a hó, visszaverik a sugarakat, így megduplázódik a hatás, amely ellen legalább 15-ös faktorú naptejjel védekezzünk.

A 3,0 és 4,9 közötti UV-index mérsékelt sugárzást és alacsony veszélyességi szintet jelent. Ilyenkor az érzékenyebb bőrűek már háromnegyed óra alatt teljesen leéghetnek, napi 25 percnyi napfürdőzés még nem ártalmas, 11 óra előtt és 15 óra után akár 50 perc is lehetséges. Vigyázat! Az UV-sugárzás hatása a nap folyamán összeadódik, tehát ha többször fekszünk ki fél órára, annak is csúnya leégés lesz a vége. A szem és a bőr védelmére vonatkozó tanácsok a sugárzás erősségének növekedésével természetesen fokozottabban érvényesek.

Ha az UV-index 5,0 és 6,9 között van, akkor erős sugárzásról beszélünk, ami a védtelen bőrfelület számára emelkedett kockázatot jelent: az érzékenyebbek 30 perc alatt leéghetnek, a normál bőrűeknek naponta 20 perc napozás javasolt, a délelőtti és délutáni órákban, ahogy a többi esetben is, a duplája is megengedett.

lyen erős sugárzás esetén 11 és 15 óra között minél kevesebbet tartózkodjunk a napon, és használjunk legalább 15-ös faktorszámú napvédő krémet, ne felejtsük otthon a fejfedőt és napszemüveget sem.

A 7,0 és 7,9 közötti UV-index nagyon erős sugárzást jelent, melynek hatására a védtelen bőr 20 perc alatt leég. A már jól ismert „védőfelszerelések” ilyenkor elengedhetetlenek, kétóránként kenjük be magunkat naptejjel vásárlás és séta közben is, és csak 11 óra előtt és 15 óra után napozzunk legfeljebb 20 percig, a déli időszakban pedig keressünk árnyékos, hűvös helyet.

A 8,0 feletti extrém UV-index nagyon kockázatot jelent a védtelen bőrfelület számára. Bár ez hazánkban viszonylag ritka, ilyen mértékű sugárzás hatott ránk az elmúlt hét elején is, nyaraláskor a tengerpartokon és a magas hegyekben viszont gyakran találkozhatunk vele. Extrém mértékű UV-sugárzás esetén a bőr 10 perc alatt leég. A fényvédőkrém csak akkor hatásos, ha vastagon kenjük a bőrre, és kétóránként megújítjuk a védőréteget. Ennyire szélsőséges esetben a naptól való elbújás az egyetlen út, ami segít elkerülni az egészségkárosodást.

Hitek és tévhitek

A napvédő krémeken jelölt faktorszám azt mutatja, hogy használata esetén hányszorosára nő a bőr védekezőképessége a napozás alatt. Tévedés azt hinni, hogy a 40-es faktorszámú naptej tízszer annyira véd, mint a 4-es. Valójában már a 6-8-as faktorú krémek is 80 százalék feletti védelmet biztosítanak, a 15-ös faktor 93-94 százalékos, a 40-es pedig 97,2 százalékos védettséget eredményez. Ráadásul azt sem tudjuk, hogy a gyártó által garantált fényvédelem csak akkor valósul meg, ha jelentős mennyiségű krémmel „mázoljuk be” magunkat, amely esztétikai és kényelmi szempontból rendszerint nem történik meg. A nem megfelelő naptej-használat pedig sajnos fokozza a bőrrák kockázatát. Ügyeljünk arra is, hogy ha letörlődik a krém, vagy a vízben leoldódik, akkor kenjük be magunkat újra. A naptej, mint minden kozmetikum allergén anyagokat is tartalmazhat, ezért a túlzó használata újabb problémákat vethet fel. Az egyetlen üdvözítőnek tűnő megoldás ismét az, hogy erős sugárzás esetén és a déli órákban kerüljük a napot!

Gyakori tévhit az is, hogy a napbarnított bőr egészséges. Igaz, a napsugarak hatására számos fontos, főleg D-vitaminhoz jut hozzá a bőr, ám a barnulás a szervezet természetes védekező reakciója, ami semmiképpen nem válik a bőr hasznára. A barna bőr ugyanakkor nem véd a káros sugarak ellen, ahogyan azt sokan gondolják, mindössze a 4-es faktorú naptejjel megegyező védelmet nyújt.

Gyakran gondolják helytelenül azt is, hogy a felhős ég és a víz véd a nap ellen, de sajnos ez sem igaz. A napsugárzás 80 százaléka át tud hatolni a vékony felhőrétegen, a víz pedig csak minimális védelmet jelent a napsugárzás ellen. A fátyolos égbolt és a vízfelületről való fényvisszaverődés tehát inkább növeli az UV-sugárzás erősségét.

Az ártalmas ibolyántúli sugarak nem melegek, tehát tévedés azt hinni, hogy ha nem érezzük a nap forró sugarait, akkor nem égünk le. A melegérzetet a Nap látható és infravörös sugarai okozzák, míg a leégést és az egyéb károkat az érzékszerveinkkel érzékelhetetlen ultraviola sugarak.

Tájékoztató az éppen aktuális ultraibolya sugárzásról:

http://www.met.hu/hunalarm/