hídlap.net

Napjaink népbetegsége: a stressz

A stressz az urbanizációs betegségek egyike. Az elvárosiasodás jellemzője az embertömegek egymás mellett élése, ráadásul felgyorsult az élet minden tekintetben, gondoljunk csak a gyorséttermekre, ahol percek alatt ételhez juthatunk vagy az internetre, ahol néhány pillanat alatt információk tömkelege tárul elénk. A megváltozott életmód magasabb szinten követeli meg a család, a munka, nem egyszer az iskola közötti egyensúly fenntartását is. A stressz-elmélet megalapozója Selye János, aki az 1930-as években elsőként foglalkozott a test és psziché kapcsolatával. Megfogalmazta azt, hogy bizonyos hatások olyannyira kihatnak a mindennapi életre, hogy azok szerveink, lelkünk rovására mehetnek. Patkányokon végzett kísérletei nyomán arra is rájött, hogy a károsodások részint visszafordíthatóak, azonban egy idő után a halálig vezet az út.

Mi az a stressz?

Az orvosi szakkifejezések szerint a stressz a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válasza. Egyszerűen szólva az állandó feszültség, tartós idegesség kifejezésekkel írható körül. A negatív ingerekre a szervezet különböző módon reagálhat, mely rendszerint egészségkárosodást von maga után, hiszen a szervezet ellenálló képessége zavart szenved. Az idegeskedés enyhe esetben „csupán” rossz közérzetet okoz, átmeneti szívpanaszokat, mint megemelkedett vérnyomás és pulzusszámot–, de az emésztés egyensúlyi állapota is megváltozik, ami étvágytalanságot, puffadást, székrekedést vagy éppen hasmenést eredményez, de súlyvesztés is előfordulhat. A stressz leküzdésének hiánya depresszióhoz, ingerlékenységhez vagy akár pánikbetegségekhez vezet, melyek közvetetten szív- és érrendszeri megbetegedéseket, mint magas vérnyomást, érelmeszesedést vagy szívbetegségeket váltanak ki. Az emésztőrendszeri kóros megbetegedések sem ritkák, súlyos esetben fekély is létrejöhet. A bőr állapota romlik, így vírusos fertőzések – szemölcsök, herpeszek stb. – jelenhetnek meg, emellett a hajhullás sem ritka. A különböző betegségek iránti fogékonyság – felső-légúti panaszok, influenza – nő.

Negatív vagy pozitív stressz?

A stressznek több fajtája ismeretes. Egy mértékletes, egészséges feszültség, mint egy tárgyalás vagy egy vizsga előtti izgatott állapot ösztönzően hat. A hosszú ideig fennálló aggódás azonban ellenkező hatást vált ki. A stressztűrő képesség azonban személyenként változik: egyes esetekben a szoros határidők vagy a pörgős életvitel akár opcionális hatással hat a szervezetre, másoknál mindez óriási problémát okoz.

Van megoldás!

A stressz csökkentésének legegyszerűbb módja a mély lélegzetek vétele. Előnyös lehet az is, ha egy váratlan szituációban tízig számolunk magunkban. A mozgás is gyorssegély lehet. Bár kétségkívül a rendszeres testmozgás gyógyírként hat, de egy pár perces séta és „fejtisztítás” csodát tehet. Zenehallgatással vagy egy nagy pohár hideg víz elfogyasztásával duplázható a hatás. Nagyobb mérvű stressz esetén érdemes egy kis időt szánni a problémák átgondolására. Ha a gondolatok azonban nem hoznak konkrét lépést, érdemes lehet átmenetileg „szőnyeg alá söpörni” a bajt és más feladatokra koncentrálni. Az egészséges táplálkozás megalapozása, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása szintén elűzheti a „fekete fellegeket”.