hídlap.net

A közéleti fogalomtár meghatározása szerint „a közmeghallgatás a helyi hatalom gyakorlásának új intézménye, amely alkalmas a helyi közakarat megnyilvánulásának kifejeződésére, a választópolgárok közösségével való párbeszédre, az önkormányzati testület közösségi ellenőrzésére”. A közmeghallgatás során a választópolgárok – és a helyi (civil; szigorú értelemben vett nem pártpolitikai) szervezetek a – kötelező jelleggel: – közérdekű kérdéseiket és javaslataikat tehát a képviselő-testület egészének fogalmazhatják meg. Így azok nem az egyes képviselők, a polgármesteri hivatali tisztségviselők és az apparátus útján jutnak el a testülethez, hanem közvetlenül. Fontos tudnivaló, hogy a közmeghallgatás nem az egyedi ügyek, egyéni panaszok intézésének a fóruma. (Megjegyzendő, hogy természetesen az egyedi ügyek közérdekű tartalommal is bírhatnak.) A képviselő-testületek a Szervezeti és Működési Szabályzatukban (az SZMSZ-ben) szabályokat állapítanak meg a közmeghallgatás megtartásának előkészítésére és lebonyolítására. Legalább egy alkalommal kötelező sort keríteni rá (általában az esztendő elején a települési költségvetés testületi tárgyalása előtt teszik ezt), azonban helyi elhatározás alapján akár többször is tartható (mondjuk: stratégiai jellegű döntések esetében). Persze más lakossági tájékoztató és/vagy vitafórum szintén összehívható, amelyen a választópolgárok és civil szervezeteik a közérdekű véleményeiknek hangot adhatnak. Ezektől a közmeghallgatás annyiban tér el, hogy a közmeghallgatás – úgymond: szabályos – testületi ülés keretében történik, vagyis azon a képviselőknek határozatképes számban meg kell jelenni, és arról jegyzőkönyvet kell készíteni. A vonatkozó törvény külön hangsúlyozza, hogy a közmeghallgatást előre meg kell hirdetni (lásd: az ezen oldali hirdetményt). Ennek módját a SZMSZ-ben határozzák meg. A törvény továbbá a közmeghallgatáson kötelező jelleggel a közérdekű kérdések, javaslatok meghallgatását általában írja elő. A képviselő-testület a szabályzatában előírhatja magára nézve, hogy meghatározott tárgykörökben, kérdésekben (például önként vállalt feladatnál) a döntés előtt a konkrét témában kéri a választópolgárok és szervezeteik javaslatait.

Ezáltal a lakosság igényei jobban érvényesülhetnek a feladatvállalás során, másrészt a megvalósítás módját illetően is hasznos segítséget, ötletet, támogatást kaphat a testület. A konkrét témakörben meghirdetett közmeghallgatás nem pótolja az általános közmeghallgatást, amelyet vagy más időpontra kell meghirdetni, vagy az adott közmeghallgatás második részében az általános – a lakosság részéről felmerülő – közérdekű javaslatok és kérdések megtételére kell lehetőséget biztosítani. A közmeghallgatást, mint a testületi ülést, a polgármester vezeti. A polgármester adja meg a szót a kérdések, javaslatok elmondására, valamint a válaszadásra. Ha a válasz megadásához vizsgálat szükséges, akkor azt többnyire írásban vagy a helyi tájékoztatási eszközök útján később adja meg a testület. A képviselők grémiuma előtt kifejtett közérdekű javaslatokról a képviselő-testület általában nem dönt nyomban, hanem annak meg¬vizsgálását kiadja szerveinek. A rendszerváltozás egyik legfontosabb vívmánya az önkormányzatiság megszületése. Ennek egyik igen hatékony eleme képes lenni a közmeghallgatás intézménye – ha nem személyes sérelmek felhánytorgására, egyéni problémák előadására, pláne pártpolitikai csatározásra használják. Éljünk a lehetőséggel, magunknak használunk vele.

MEGHÍVÓ

Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008. november 6-án (csütörtökön) 18 órakor a volt Zsinagóga épületének (Esztergom, Imaház u. 2.) konferenciatermében KÖZMEGHALLGATÁST tart, amelyre tisztelettel meghívom.

Téma: lakossági észrevételek, kérdések. Felhívom a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy a közmeghallgatással, illetőleg annak napirendjével kapcsolatosan kérdéseiket előzetesen írásban is eljuttathatják a Polgármesteri Hivatal polgármesteri titkárságára. Esztergom, 2008. október 22.

Meggyes Tamás 

polgármester