hídlap.net

Ami jó, azt hamisítják

A világhírű magyar mézet valószínűleg régóta hamisítják, ám a lelepleződött és bizonyított esetek csak az elmúlt néhány évben keltettek visszhangot a sajtóban. Ennek az az oka, hogy a hamisításra az utóbbi időkben már nem kristálycukrot vagy kukoricából előállított izocukrot használnak, hanem az egyébként nagyon könnyen beszerezhető, a répacukor enzimes bontásával előállított fruktóz-glükóz szirupot, amelyet csak egy rendkívül ritka, Magyarországon nem is elérhető laboratóriumi eljárással lehet kimutatni. A 2005-ben napvilágra került esetek után, a hamis mézeket hiába próbálta éveken keresztül száműzni a méhészek és az élelmiszer-biztonsági hatóság a kereskedelmi forgalomból. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület azonban 2007-ben újabb harcba kezdett, a tőlük mindössze kilogrammonként négyszáz forintért felvásárolt mézet helyettesítő termékek egy részét ugyanis még mindig ennél alacsonyabb áron látta a polcokon, amelyből joggal feltételezhették, hogy cukrozott méz is van közöttük. Az OMME egy évvel ezelőtt, 2008 márciusában az elkeseredett harc következő fejezeteként bevásárolt az üzletekben kapható mézekből, és kiküldte azokat Németországba, a brémai Applica mézlaborba elemzésre. Az eredmény szerint a negyvenhat mintából hét magyar és a két külföldi termelő összesen harminc terméke nem valódi méz volt. A megkapott vizsgálati eredményekkel aztán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz fordultak, és ügyészségi eljárást is kezdeményeztek, amelyből újabb huzavona lett, hiszen az egyik megvádolt termelő azzal védekezett, hogy konkurenciaharc és lejárató kampány folyik ellene. A lényeg, hogy azóta sem történt semmi, így a gyanútlan fogyasztók akár most is bárhol vásárolhatnak hamis mézet. Ezektől egészségkárosodásuk ugyan nem lesz, de nem azt kapják, amit szeretnének és hiába várják esetleg a köhögés vagy a torokfájás enyhülését, az álméz nem rendelkezik a valódi áldásos hatásaival. A mézhamisítók elleni eredménytelen küzdelmet megelégelve, egy ügyvéd azonban feljelentést tett a rendőrségen, az ügyben pedig el is rendelték a nyomozást.

Talán az egyedi üveg segíthet

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület február végén mutatta be az új mézesüveget, melyet azért készíttettek, hogy a vásárlók egyértelműen el tudják dönteni: az üzletekben kapható termékek sorában melyik a garantáltan eredeti és kiváló minőségű magyar termelői méz. Az orosházai O-I Manufacturing Magyarország Üvegipari Kft. által gyártott üveg 730 milliliteres, egyik oldalán dombornyomással, amely egy méhsejtes mintázatú Magyarország alakzatot ábrázol benne méhészeti egyesület logójával, felette „Magyar Termelői Méz” felirattal, alatta pedig az OMME betűkkel, sőt az üveg fémfedele szintén méhsejt mintájú. A cég ráadásul tervezi az ennél nagyobb űrtartalmú edények gyártását is. Az üveget csak zárt kereskedelmi láncban, kizárólag a méhészegyesület tagjai vásárolhatják meg hivatalos igazolással. Az új edény egyébként nem jelent a termelők számára pluszköltséget, mert az Európai Unió a méhészek piacra jutását az üveg szerszámköltségéhez való hozzájárulással támogatta, így a magyar méhészek gyakorlatilag olcsóbban juthatnak majd az egyedi üveghez, mint a sima befőttesüveghez. A hazai termelői méz minőségbiztosításának másik új eszköze szintén az országos méhészeti egyesületen keresztül beszerezhető zárszalag, amelynek hatjegyű azonosítószáma segítségével vissza lehet keresni, hogy melyik termelőtől származik a méz. A zárszalagot alkalmazni kívánó méhészeknek egy szerződést kell kötniük az egyesülettel, amellyel azt is vállalják, hogy a szalaggal ellátott termékek bármikor bevizsgálhatóak akkreditált laboratóriumban. A szervezet a zárszalagos mézeket szúrópróbaszerűen ellenőrzi majd. Az új rendszer közvetlen értékesítési gyakorlatot is eredményez, hiszen a méhészek az üvegben maguk is eladhatják a mézet, a zárszalag segítségével pedig a kereskedelmi láncok is polcaikra tehetik, miközben a minőség garantált marad.

Mit kell tudni a mézről?

Gyakran gondolják azt helytelenül, hogy a megikrásodott méz nem eredeti, hiszen „kicsapódott belőle a cukor”. Minden mézfajtára érvényes, hogy az idő múlásával kikristályosodik, ez azonban a minőségét nem befolyásolja. Az igazi méz sosem romlik meg, csak időnként fel kell melegíteni, hogy megőrizze cseppfolyós állagát. Az akácméz és a hársméz világossárga, kalciumban gazdag mézfajták. Segítenek a mészhiányos betegeken, ellensúlyozzák az izomgyengeséget. A vegyes virágmézek valamivel sötétebbek, káliumban gazdagabbak, ezért szívpanaszok, szívgyengeség esetén inkább ilyet fogyasszunk. A mélybarna árnyalatú, karakteresebb ízű erdei mézek több vasat és rezet tartalmaznak, ezért elsősorban vérszegényeknek hasznosak. A fenyőmézben sok foszfor és mangán van, ezért a nehéz fizikai munkát végzőknek, sportolóknak ajánlott. Készül még méz selyemfűből, lóheréből, repcéből, bogáncsból és gesztenyéből is. A lépes méz tömény állapotban egyenesen a kaptárból kerül ki, ezért értékesebb a szűrt, kereskedelmi forgalomban kapható méznél. Szintén erősebb az összetétele a frissen pörgetett méznek, hiszen ez a virágpornak és a méhlárvák táplálására készített anyagnak a törmelékeit is tartalmazza, így gazdag nyomelemekben, vitaminokban, enzimekben és hormonokban. Valamennyi méz – és a többi méhészeti termék (virágpor, propolisz) is – kiváló immunerősítő. Magas, könnyen felszívódó cukortartalma miatt gazdag energiaforrás, ugyanakkor nem hizlal, mert a gyümölcscukor a májban glikogénként raktározódik, a szőlőcukrot pedig az izmok használják el gyorsan. Igen gazdag B1, B2, B3, B5 és B6 vitaminban, emellett rengeteg kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink, illetve a szervezetet az anyagcsere és a kórokozók elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védő természetes antioxidáns van benne. Hatására a sejtek jobban használják fel az oxigént, így növelhető a teljesítőképesség, ezért sportolók versenyek előtt rendszeresen fogyasztják.