hídlap.net

Hogyan jutott ide a világ?

A „Buy Nothing Day”, azaz a Ne Vásárolj Semmit Nap mozgalom Kanadából indult el, ahol 1993-ban tartották meg először a fogyasztói böjt napját. Az ötlet az Adbusters, azaz Reklámirtók nevű szervezet nevéhez fűződik, melyet 1989-ben alapítottak korábban a reklámiparban dolgozó szakemberek, akik később rádöbbentek, hogy nem tudnak azonosulni munkájuk céljaival és módszereivel, a féktelen fogyasztásra való ösztönzéssel. Ehelyett inkább arra áldozták energiájukat, hogy a fogyasztói társadalom, a kizsákmányoló termelési rendszerek, és a vásárlási szokások kritikáján keresztül ráirányítsák a figyelmet természeti, szellemi és kulturális környezet pusztulására. Az Adbusters számos kampányt és „antireklám”-akciót indí tott, melyek a korábban vásárlásösztönzésre sikerrel alkalmazott, profi reklámtechnikák alkalmazásával közvetítettek fontos társadalmi üzeneteket. A karácsony előtti esztelen vásárlások szezonja előtt, november utolsó péntekjén tartandó Ne Vásárolj Semmit Nap is egy ilyen akció nyomán jött létre és terjedt el később világszerte. Magyarországon a kilencvenes évek vége felé tűntek fel az első Buy Nothing Day mozgalomhoz kapcsolódó civil kezdeményezések, és 1997-ben hirdették meg először a vásárlásmentes napot, aminek legelterjedtebb, már-már hivatalos elnevezése a tükörfordítással keletkezett Ne Vásárolj Semmit Nap, de nevezték már fogyasztásszüneti napnak, fogyasztói böjtnek és semmitvevő napnak is. Akkoriban hazánkban a hipermarketek térhódításának korát éltük, ami jó táptalajt nyújtott az „ellenzék” erősödéséhez is: minél inkább egyesek hétvégi programjává vált a távoli nagyáruház bevásárlókocsijának púposra pakolása, és a kínálat múzeumi tárgyakként való órákig tartó nézegetése, annál többen jöttek rá arra, hogy „ez így nem lesz jó”. Megszületett a „tudatos vásárlói magatartás” fogalma, amelyet azóta számos civil szervezet tűzött zászlajára, és amelynek hirdetéséhez különösen jó alkalom a Ne Vásárolj Semmit Nap, illetve a hozzá kapcsolódó egyedi rendezvények. A Hulladék Munkaszövetség többéves példája alapján egyre több helyen rendeznek ezen a napon csereberebörzét, ahol feleslegessé vált, de mások számára hasznos tárgyak találhatnak új gazdára. Néhány évvel ezelőtt egy másik szervezet „időutalványokat” osztogatott az utcán, amelyeket ki kellett tölteni, és át kellett adni egy általunk szeretett személynek, hogy adott időben milyen közös programot valósíthatunk meg.

Hát akkor ne vásároljunk semmit!

Egy évekkel ezelőtti Ne Vásárolj Semmit Napot a következő, elgondolkodtató szlogennel hirdettek: „A világ lakosságának egyötöde fogyasztja el az erőforrások nyolcvan százalékát. Egy vásárlás nélküli nap nem sok tőlünk”. Hogy ez a statisztika mennyire helytálló azt nem tudjuk, de nem is ez a lényeg, hanem a tény, hogy míg a Föld „napos oldalán” mázsaszám tömik magukba a hamburgereket, vagy az a legnagyobb gondjuk, hogy melyik divattervező készítse a soron következő partira a koktélruhát, addig a harmadik világ legsötétebb részein tiszta ivóvíz és pár szem rizs is elérhetetlen kincsnek számít. A jóléti társadalmak fogyasztói szokásainak beláthatatlan következményei vannak: a szükségleten felüli fogyasztás indokolatlan mértékű termelést generál, annak következménye pedig a tengernyi hulladék, a növekvő szennyezőanyag-kibocsátás, a globális felmelegedés, a tiszta édesvízbázis csökkenése, azaz a biztos út a Föld pusztulása felé. A féktelen fogyasztásnak nem csak globális, hanem egyéni káros következményei is lehetnek: ha sok élelmiszert veszünk, többet eszünk, mint kellene, elhízunk, melynek következtében számos betegség leselkedik ránk, a vonzó plázákban való mászkálással pedig a friss levegőtől és a természeti értékek felfedezésétől fosztjuk meg magunkat. Az akciónap alkalmával érdemes elgondolkodni azon, hogy valóban a vásárlás, az anyagi javak birtoklása tesznek boldoggá? Ha a válasz nem, akkor lázadjunk együtt, csatlakozzunk minél többen a Ne vásárolj Semmit Naphoz! Igaz, a fogyasztásmentes nap péntekre esik, amely sokaknál a hétvégi nagybevásárlás napja, de csak egy kis akaraterő és szervezés kérdése, hogy alaposan átgondoljuk, mire lesz szükségünk aznap, és azt már megvegyük csütörtökön, vagy halasszuk szombat reggelre. Természetesen egy nappal nem lehet és nem is akarja senki megoldani a fogyasztói társadalom problémáit, de minden egyes csatlakozó egy cseppet jelent a tengerben. Ha másnak nem, magunknak bizonyítsuk be, hogy nem vagyunk vásárlásfüggők, nem kényszeríthetnek minket sem reklámmal, sem akciókkal a fogyasztásra.

Mit tehetünk akkor ezen a napon?

A Ne Vásárolj Semmit Nap mögött lévő filozófia valamivel távolabbra mutat annál, mint hogy november utolsó péntekjén, mielőtt belevetnénk magunkat a karácsonyi vásárok dzsungelébe, egyetlen egy nap erejéig elkerüljük az üzleteket, és nem nyitjuk ki a pénztárcánkat. Az elmaradt vásárláson megspórolt időt töltsük el hasznosan, beszélgessünk a gyerekeinkkel, látogassuk meg idős rokonainkat, hívjuk fel rég nem látott barátainkat, menjünk el sétálni, társasjátékozzunk. A fogyasztásmentes nap jó alkalom arra is, hogy segítsünk azoknak, akik nélkülözésben élnek. Ha tehetjük, adományozzuk a napi vásárlás összegét egy jótékonysági szervezetnek, szedjük össze megunt ruháinkat, használati tárgyainkat, és adjuk oda a rászorulóknak. Ha nem tudunk értéket adományozni, egy jó szó, odafigyelés és lelki támogatás is nagy kincs azoknak, akik mindezeket nélkülözni kénytelenek. Akit már megérintett a tudatos fogyasztás szele annyira, hogy betartja az egynapos vásárlási böjtöt, az valószínűleg az év többi napján is odafigyel majd arra, hogy mi is kerül a kosarába. Így tehát nem vásárol környezetszennyező vagy egészségkárosító terméket, elkerüli azokat a termékeket, amiket a fejlődő országokban embertelen körülmények között, netán gyermekmunka felhasználásával gyártottak, vagy amelyeket állatkísérletek segítségével fejlesztettek ki. A hasonló társadalmi problémákra érzékeny fogyasztók a tudatos vásárlási szokások mellett egyéb módon is hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez: szelektív hulladékgyűjtéssel, komposztálással, energiatakarékossággal, környezetvédő háztartási szerek használatával, a bioélelmiszerek és a természetes alapanyagból készült termékek előnyben részesítésével, melyek mind részei az újjászülető, és a Föld jövőjét jelentő fogyasztói kultúrának.

Vásárlás előtti ellenőrző lista: – Valóban szükségem van rá? – Hány ilyenem van már? – Mennyit fogom használni? – Meddig fog kitartani? – Kölcsön tudok kérni ilyet vagy hasonlót baráttól vagy rokontól? – Van olyanom, amivel helyettesíthető? – Meglennék nélküle? – Meg tudom szerelni, olajozni, tudom karbantartani? – Meg is fogom szerelni? – Meg tudom majd javíttatni? – Végignéztem a lehetőségeket, hogy a legjobb áron a legjobb minőséget tudjam választani? – Hogyan szabadulok meg tőle, ha már nem lesz rá szükségem? – Megújuló vagy nem-megújuló erőforrások használatával készült? – Újrafelhasznált anyagokból készült? – Újrahasznosítható?

A Hulladék Munkaszövetség a Kiváló Áruk Fóruma védjegy mintájára létrehozta tavaly a Fölösleges Áruk Fórumának „intézményét”. A díjra jó eséllyel pályázhatnak olyan termékek, mint például a zenélő képeslap, az elektromos kés, az akkumulátoros seprű, a körömlakkszárító, a színes és/vagy illatos vécépapír, a motoros nyalóka és az ehhez hasonló édességek.