hídlap.net

Az esztergomi önkormányzat tá­mogatásával megjelent Annales Strigonienses legújabb kiadásában tizen­hat tanulmány található, az írások mind­egyike Esztergom történelméhez kap­csolódik. Aki figyelemmel kíséri a Balassa Bálint Társaság több évtizedes tevékeny­ségét, tudhatja, hogy ez a civil közösség tudósok, művészek magas szintet képvi­selő köre, akik kutatásaikkal, eredménye­ikkel újabb és újabb bizonyosságát adják a magyar tudomány- és művészettörté­net erejének. A szerzők – Bárdos István, Beke Margit, Deák Antal András, Hetvesné Barátosy Judit, Homor Imréné, Kontsek Ildikó, Kora Antal, L. Balogh Béni, Mik­lós Tamás, Milánkovics Imre, Peragovics Mária, Prokopp Mária, Szabó Ferenc SJ, Szentmártoni Szabó Géza, Vukov Kons­tantin – cikkeikkel az említett társaság céljait szem előtt tartva alkottak.

A kötet előszavában ezt olvashatjuk: „Az Eszter­gom központú Balassa Bálint Társaság a magyar kulturális élet legjobb törekvéseit kívánja összefogni és ébren tartani, hogy ezáltal segítse nemzetünk megerősödé­sét”. A bevezetőt jegyző Prokopp Mária elnök néhány sorral később arra is felhívja az olvasók figyelmét, hogy „Balassa Bálint tudta, hogy Esztergom a magyar állam bölcsője, hogy Esztergom nélkül nincs Magyarország! S ezért, amikor 1594-ben felcsillant a remény, hogy összefogással kiűzhetők a hódítók, akkor katonáival Esz­tergom alá vágtatott, és vitézül áthatolt a hatalmas várfalon”. Ez a megöröklött, lo­bogó tűz is láthatóan nagyban hozzájá­rult, hogy a névadó lelkesedéséhez mél­tó módon álljon ellen korunk törökjének, a szellemi apátiának e nagyszerű értelmi­ségi csapat. A tanulmányok nem egyszeri olvasmányok, hanem hosszú időre velünk maradó hűséges „fegyverhordozók”. Az antológia erénye, hogy annak szövege­zése a tizenhat szerző írásban megjelenő külön egyénisége ellenére mégis egysé­ges, a cikkek olvasmányosak, a különbö­ző korosztályok és kvalitások mindegyiké­nek könnyen befogadhatóak. Az Annales Strigonienses megrendelhető a Balassa Bálint Múzeum címén: