hídlap.net

Meglehetősen skizofrén érzések kavarogtak bennem az új Megane formáját tekintve: egyrészt sötétszürke tesztautónk szinte észrevétlen maradt a forgalomban, a kevésbé meghökkentő karosszéria belesimult a hétköznapokba, alig akadt valaki, aki rácsodálkozott volna az autóra. Másrészt viszont jobban megnézve a Megane-t olyan formai kavalkáddal találkozunk, amelyek összegségét – csakúgy, mint a Laguna formatervét – napokig emésztenünk kell. A Megane ugyanis úgy illik az utcaképbe, mintha már egy ideje itt járna köztünk, holott formaterve igazi újdonság.

Persze, nyilván nem véletlen, hogy kevésbé feltűnő, mint az elődjéé, ami túlságosan is megosztotta a potenciális ügyfeleket. Márpedig ebben a kategóriában különösen fontosa az értékesített darabszám, most a Megane azokat is megszólítja, akik eddig idegenkedtek a korábbi extravagáns formától. Ami egyébként szerintem néhány tíz év múlva biztosan visszaköszön majd, nagyobb tételben mernék fogadni rá, hogy fogunk még beszélni az előző generációs Megane-alapokról Renault autó esetében. Most azonban maradjunk a jelennél, az aktuális modellnél, amelynek nem csak formaterve okozz meghasonlást, hanem beltere is: az első, ami szembe tűnik a műszeregység, vagy inkább „kettőség”: középen egy analóg formájú (azaz kerek), fehér lap, rajta digitális jelzések az aktuális sebességről, az üzemanyag mennyiségéről és a vízhőmérsékletről.

Mellette balra egy teljesen átlagos, analóg fordulatszámmérő, jobbra pedig egy LCD kijelző: ha egy ember tervezte, nem csoda, hogy „átjön” a skizofrén érzés. Azt azonban meg kell hagyni, hogy a különcség egyáltalán nem ment a használhatóság rovására: én általában idegenkedem a digitális kijelzőktől, mivel szerintem a számok leolvasása és feldolgozása több időbe telik, mint a hagyományos sebességmérő értelmezése, de ez a Megane-ben egyáltalán nem tűnt fel, ami valószínűleg a kontrasztos kijelzőnek volt köszönhető.

Más, egyéb autóból szokatlan trükköt nem vonultat fel a Renault, gyakorlatilag minden kezelőszerv a megszokott helyen található, az ülések kényelmesek – elég meglepő lenne egy francia autóban ennek ellenkezője -, a kormány és az ülés széles tartományban állítható, a váltókar kicsit pontatlanul jár a kulisszában - szóval ízig-vérig francia autóban ülünk. Ez pedig ma már a Renault esetében a Laguna óta azt is jelenti, hogy nagyon ügyeltek a gyártási minőségre és a felhasznált anyagok kiválasztására: remekül néz ki, és érzetre sem hagy maga után kívánnivalót a részben a Lagunától származó beltér.

Sajnos abban is van hasonlóság a két Renault között, hogy a hátsó sorban a vártnál kisebb lábtér áll a rendelkezésünkre, igaz, széltében és „felfelé” elegendő a hely, így ha kellően karcsú lábakkal vagyunk megáldva, akkor hárman is elférünk hátul. Az itt elveszett centiméterekre a csomagtartóban bukkantunk rá: a Megane méretes rakodóhelyet kapott, a kissé magas küszöböt érheti maximum kritika, és valószínűleg nem ártott volna néhány táskaakasztó kampó beszerelése sem, különösen, hogy az ma már gyakorlatilag alaptartozék mindenhol.

Ezek helyett a Renault egy olyan, ritkábban használt extrát ad alapban, mint a teleszkópos motorháztető, ami nemhogy ebben a kategóriában ritka, de még a prémium modellek esetében sem alapáron járó megoldás – követendő példa a Renault lépése mindenkinek.

Egy, alapvetően családi autónak szánt jármű esetében talán az egyik legfontosabb dolog az olcsó üzemeltetés, ehhez pedig nagyon nehéz lenne jobb partnert találni a Renault 1,5 literes, 105 lóerős dízelmotorjánál. A műanyag burkolat nélküli erőforrás nem túl hangos, alacsony fordulattól húz, remekül pörög fel és megfelelő dinamikával mozgatja az autót, ráadásul már-már anorexiás tüneteket produkál: az általunk mért hat liter alatti fogyasztás (ami kíméletesebb használat setén még jócskán csökkenhet) ezer kilométeres hatótávot eredményez az 60 literes tankkal, ráadásul két év után most ismét kevesebbe kerül a gázolaj idehaza is, mint a benzin.

Az új Megane minőségi kidolgozású, meglepő részletekkel felvértezett, tágas rakterű autó, amely a másfél literes dízelmotorral gazdaságosan üzemeltethető, kényelmes családi autóként jó vétel lehet.

Adatatok:

Méretek (mm): hosszúság 4295, szélesség 1808, magasság 1471, saját tömeg 1215 kg, megengedett össztömeg 1829, csomagtér 405 l Motor: 1461 cm3, max. teljesítmény: 78 kW (105 LE), Maximális nyomaték: 240 Nm, Átlagfogyasztás 4,5 l Tesztfogyasztás 5,8 l, CO2 kibocsátás (g/km): 120 Gyorsulás (0-100 km/h): 10,9 s, Végsebesség 190 km/h, . Alapár: Mégane Berline Authentique 1,6 100 LE 3 490 000 Ft, tesztelt változat ára: Mégane Berline Expression 1,5 dCi 105LE 4 390 000 Ft