hídlap.net

„Még a csapból is az folyik.” – szokták mondani, ha valamivel akaratunk ellenére is, unalmasan nagy mennyiségben bombáznak bennünket. A kifejezés egyben arra is utal, hogy a csapból a víz, mint a világ legtermészetesebb dolga, mindig folyik. Pedig Földünkön az emberi fogyasztásra alkalmas édesvizek mennyisége sajnos nem végtelen. A globális felmelegedés miatti szárazság, a térképről eltűnő tavak és folyók problémája mellett a vízszennyezés a másik ok arra, hogy mára kimondható: a tiszta ivóvíz a civilizált világ egyik legnagyobb értéke, amelyre kincsként vigyázni kell. Egy átlagos hétköznapon 100-150 liter vizet fogyasztunk el fejenként. Egy kellemes „tele kád” fürdő 100 liter, egy zuhanyzás 20-40 liter, a vécéöblítése 10-20 liter, egy mosógép-program pedig 100-120 liter vizet jelent, miközben a fejlődő világ legsötétebb részeiben csak fertőzött vízhez jutnak hozzá az emberek. Ez az elhasznált hatalmas, vegyszerekkel szennyezett vízmennyiség pedig utána a szennyvízelvezető-rendszerbe jut, ahonnan még ma is gyakran tisztítás nélkül engedik abba a folyóba, amelyből aztán az ivóvizet nyerik.

Minden cseppje kincs

Kis odafigyeléssel mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy az elengedhetetlen vízfogyasztást és a szennyvíz mennyiségét a legszükségesebb szintre csökkentsük. Sose folyassuk feleslegesen a csapot mosogatás, zuhanyozás, vagy éppen fogmosás közben. Ha hideg vízre szomjazunk, ne a „kifolyatós” módszert válasszuk, hanem inkább tegyünk mindig egy palack vizet a hűtőszekrénybe. A csöpögő csapot javítassuk meg, hiszen így naponta akár 40-120 liter víz is elfolyhat. A régebbi típusú mosógépeket, amelyek nem tudják szabályozni a vízmennyiséget, csak ruhával teli indítsuk be. Az autót ne slaggal mossuk, hanem vödörrel és kefével, csak a végén öblítsük le a vízsugárral. Ne csak otthon legyünk figyelmesek: ha csőtörést vagy vízszivárgást észlelünk, jelentsük azonnal. Figyeljünk oda arra is, hogy mit engedünk a lefolyóba. Használjunk kevés, és lehetőleg környezetbarát, foszfátmentes mosó- és tisztítószereket. Ne öntsünk a vécébe ételmaradékot, zsiradékot, maró anyagot! Vajon tudjuk –e azt, hogy egy liter olaj egymillió (!) liter tiszta vizet tesz fogyasztásra alkalmatlanná?

Azért ne legyen zöldebb a szomszéd füve

A nyári hónapokban a kerttulajdonosok vízfogyasztása akár a kétszeresére is megnövekedhet, amelynek súlyos ára is van, ráadásul a száraz, forró időszakokban a konyhakerti- és a dísznövények még 20- 30 százalékkal több vizet is igényelhetnek. Ma térségünkben egy köbméter víz 341,- forintba, az erre az egységre számlázandó csatornadíj pedig 247,- forintba kerül. Sokat spórolhatunk, ha az ágyások, sövények mellé csepegtetős öntözőrendszert építünk ki, mert így közvetlenül a növények tövéhez jut a víz. Ha a növények közötti földterületet mulccsal, azaz fakéreggel, avarral vagy faforgáccsal betakarjuk, kevésbé szárad ki a talaj, kevesebbet kell locsolni, és még a gyom sem nő, de jó takarékossági ötlet a szárazságtűrő sziklakerti növények telepítése is. Az Észak-dunántúli Vízmű (ÉDV) Rt. vízmű üzemeinél évek óta fennáll a lehetőség, hogy a vezetékes vizet rendszeresen locsolásra is felhasználó fogyasztók a májustól szeptemberig terjedő időszakban a csatornadíjból tíz százalék kedvezményt igényeljenek. Az engedményt írásban kell kérelmezni a vízműnél, ezt követően minden évben automatikusan figyelembe veszik a számlázáskor. A vízmű munkatársai szúrópróbaszerűen ellenőrzik az érintett ingatlanokat, és ha azt tapasztalják, hogy nem művelik a kertet, akkor megvonják a kedvezményt. Ennél jelentősebb megtakarítás érhető el akkor, ha a kerti csapra külön vízmérőt szereltetünk, hiszen ekkor az itteni fogyasztásra egyáltalán nem kell csatornadíjat fizetnünk, igaz az átalakítás körülbelül 35 ezer forintba kerül. Nagyobb családi házaknál, hétvégi telkeken célszerű gyűjteni az esővizet a locsoláshoz, így nagyon sok pénzt lehet megtakarítani. Hosszabb távon kifizetődő a kút fúratása is, amelynek vizét azután ha ivásra nem is, de például mosásra nyugodtan használhatjuk. Az alternatív vízvételi hely ára a helyszín geológiai minőségétől, a kút mélységétől, a felhasznált anyagok és gépészeti berendezések minőségétől is függ. Kavicsos, folyó- vagy tó közeli helyeken már 3-5 méter mélyen is feltör a víz, a hegyekben viszont 60-80 méterig is le kell fúrni. A kútfúrás ára folyóméterenként 3 ezertől 15 ezer forintig terjed, amelyben már a kútbéléscső, a szivattyú és a szűrő ára is benne foglaltatik. Kedvező körülmények esetén tehát már 20-30 ezer forintból is létesíthető egy alternatív vízvételi hely, kemény kőzetű talaj és nagy mélység esetén viszont az ár többszázezer, sőt 1 millió forint is lehet.

(A cikk összeállításához felhasználtuk a Hulladék Munkaszövetség kiadványát.)

Locsolási tanácsok
Reggel kilenc és este nyolc óra között egyáltalán ne locsoljunk. A szomjazó konyhakerti növények, gyep, virágok, cserjék és fák öntözésére a késő esti időpont a legmegfelelőbb, hiszen ilyenkor a talaj egész éjszaka nedves marad, a víznek több órája van arra, hogy felszívódjon a gyökerekbe, így a növény másnap ellenállóbban kezdi a napot az újult erővel támadó napsugarakkal szemben.
Ha reggel locsolunk, nagyon korán tegyük, a leveleken megülő vízcseppek ugyanis nagyítóként működnek, és a nap sugarait összegyűjtve szabályosan elégetik a növény részeit. Az automata öntözőrendszereket is ajánlatos éjszaka időpontra programozni.
A kisebb gyökérzettel rendelkező lágyszárú virágok, illetve konyhakerti növények napi locsolást igényelnek, viszont a nagyobb termetű dísznövényeknek inkább egyszerre több tíz liter vizet adjunk, akkor elegendő csak néhány naponta öntözni. A rekkenő hőségben fokozottan érzékenyek a frissen (egy éven belül) ültetett növények, mivel ezeknek még nem erősödött meg kellőképpen a gyökere.