hídlap.net

Pontosabban 153 évvel ezelőtt, 1856-ban személyesen Liszt Ferenc vezényelte az Esztergomi Bazilika felszentelésére komponált „Missa solennis”-ét, mely korszakalkotó állomást jelent a 19. századi egyházzene történetében, s melyet maga a zeneszerző is egyik legjelentősebb művének tartott. A nagyzenekarra írt kompozícióból a pápa utasítására Vatikáni Capella Giulia akkori pap-karnagya készített egy kisebb apparátusra, orgonára és mélyvonós zenekarra írott változatot – ez az úgynevezett Vatikáni változat, melyet végül Liszt Ferenc átnézett és jóváhagyott. Az Esztergomi-mise, németül „Graner-Messe” vatikáni változata napjainkig csak kéziratban volt ismeretes nagyon szűk körben. A kéziratot nyomtatott kotta formában a németországi Eschweiler Liszt-társasága szponzorok segítségével összegyűjtötte és 2007-ben bocsátotta sajtókézre. A feldolgozást követően megszületett az Esztergomi mise Vatikáni változatának koncertszerű előadása, mely Fodor Beatrix (szoprán), Bakos Kornélia (alt), Molnár András (tenor), Tóth János (basszus), Virágh András Gábor (orgona), a Belvárosi Vonósok, és a Budapesti Kórus, a Pro Fun Vegyeskar, valamint a Belvárosi Főplébániatemplom Énekkarának segítségével kel életre augusztus elején. Virágh András orgonaművész, karnagy vezényletében hallhatóak majd a zeneszerző jellegzetes, nem utolsósorban esztergomi szólamai.

Ezt követi, immáron második alkalommal, Esztergomi színhellyel a Liszt hét, amely augusztus 23 és 30 között várja az érdeklődőket. Természetesen a névadó – a XIX. század romantikus zeneszerzőjének zongoraművei meghívott előadók tolmácsolásában kapnak főszerepet. Az itt fellépő kórustagok, többek között az iménti sorokban említett „Missa Solennis”-t is előadják.