hídlap.net

Az új Megane ötajtós verziójának tesztjében egy csipetnyit keseregtünk azon, hogy amennyire különc volt az előd, most annyira visszafogott lett az utód. Na ja, a franciák már a válságtól függetlenül tudták, hogy az előző generáció megosztó formaterve után érdemesebb egy nagyobb tömegek érdeklődését vonzó külsőt alkotni. Ez sikerült is, s bár az új Megane jóval kevésbé feltűnő jelenség, de kétségtelenül jól sikerült alkotás, amellyel, mint mindennapi használati tárggyal könnyű megbarátkozni.

Nos, a coupé merőben más – szerencsére. Ezzel az autóval nem barátkozik az ember, hanem egyszerűen belehabarodik, a gallok ugyanis minden dicséretet megillető karosszériát rajzoltak a háromajtós verziónak, és szerencsére a menedzsment az autóeladások általános visszaesése ellenére sem fújta le a projektet. Ezzel egyszer s mint nagy szolgálatot tettek az autóiparnak, és – talán senki nem sértődik meg – az autórajongóknak is, beleértve azokat is, akik eddig irtóztak minden franciahonban gyártott járműtől.

A Megane coupé ugyanis egy izgalmas formavilágú, lendületes vonalvezetésű jármű, amely az ötajtós verzióhoz képest több mint tíz centivel került közelebb a talajhoz, ennek köszönhetően pedig menettulajdonságai is javultak. A fényszórók íve az elülső maszkban folytatódik tovább, a sportos benyomást az ezüstszínű betétek erősítik a légbeömlőn. Oldalról klasszikus kupéforma köszön ránk, tökéletes arányokkal: emelkedő övvonal, erősen lejtő tetőív, amely a hátsó szélvédőben folytatódik, csakúgy, mint az oldalsó-hátsó ablakok íve. A 17 colos könnyűfém felnik és a szélesre nyíló ajtók miatt nem csak mutatós, de roppant hasznos fekete védőcsíkok szintén a karosszéria dinamizmusát emelik ki. A mérnökök lendülete a farrészesen sem hagyott alább, itt elsősorban a vízszintesen kettéosztott hátsó lámpák teszik teljessé a harmonikus összképet.

A belső térben a Renault-tól megszokott komfortos érzés fogad, és az autó sportos külsejével szemben itt szemmel láthatólag elsősorban a kényelem állt a középpontban. A sportülések is kényelmesek, igaz, az erőteljes oldaltámasz azért figyelmeztet minket a motorháztető alatt lapuló – esetünkben 180 tagú – ménesre.

A műszerfal gyakorlatilag egy az egyben a Laguna-ból érkezett, ennek köszönhetően a kategóriára nem jellemző minőségű anyagok kerültek a Megane-ba. A hifi és a klíma vezérlése egyszerű, utóbbi ráadásul említést méltóan praktikus, különösen a soft-fast üzemmód volt szimpatikus, amellyel könnyen lehet finomhangolni a szellőzést. A vezető előtt az ötajtós változatban már megismert analóg-digitális kombinációjú műszercsoport található: itt újabb jó pontot szereznek a franciák azzal, hogy hagyományos fordulatszámmérő került az autóba, ami egy sportos jármű esetében sokat hozzátesz a vezetés öröméhez.

A coupé hátsó sorába ugyan viszonylag könnyű bejutni, de hosszabb távon ott üldögélni csak alacsonyabbaknak vagy gyerekeknek ajánlott, a lőrésszerű ablakok, mialatt pedig könnyen bezártság érzetük lehet az ide kerülőknek. A vaskos C oszlopok és rossz hátralátás miatt a tolatás is „kupés”, azaz a manőver biztonsággal csak a visszapillantók segítségével hajtható végre. Ezek azonban korántsem hibák, hanem a kupék – méghozzá az igazi, vérbeli kupék – sajátosságai, aki melósbrigádokat akar nap mint nap ezzel furikázni, azt a hátsó sor utasai nem zárják majd a szívükbe.

A Megane coupé azonban természetesen nem erre a célra a készült, hanem arra, hogy a sofőr csak az útra koncentrálva élvezhesse a vezetést, na meg a csábos formákra vetett irigykedő pillantásokat. Vezetni ugyanis elképesztően jó a franciák háromajtósát, a futómű hangolása remek, az úthibák ugyan érezhetőek, de nem zavaróak, a kanyarstabilitás bőven átlagon felüli.

A tesztautóban lapuló kétliteres, turbós benzines erőforrás pedig csak hab volt a tortán: nem lesz tőle sportautó a Megane, de a 180 lóerő több mint elég egy-egy adrenalin emelő élményautózáshoz , miközben az óriási panorámatető fölött összemosódva suhan el az út felett összeérő faágak kontúrja.

A Megane coupé egy szinte hibátlan autó a Renault-tól, amely formáján túl a felhasznált anyagok minőségével, kényelmével, menettulajdonságaival és korántsem utolsósorban árával is magasra tette a lécet a konkurenseknek: uraim, tessék csak próbálkozni, túlszárnyalni. Már alig várom…

Méretek (mm): hosszúság 4299, szélesség 1804 magasság 1423, tengelytáv 2640, saját tömeg 1320 kg, megengedett össztömeg 1830, csomagtér 340 l.

Motor: soros, négyhengeres, turbós benzinmotor, 1998 cm³, max. teljesítmény: 132 kW (180 LE)/5500 ford/perc, maximális nyomaték: 300 Nm/2250 ford/perc; átlagfogyasztás 6,1–10,2 l, tesztfogyasztás 9,8 l; CO₂ kibocsátás (g/100 km): 178, gyorsulás (0–100 km/h):7,8 végsebesség 230 km/h.

Alapár: Expression 1,6 16V 110 LE 4 040 000 Ft, a tesztelt változat ára: Privilege 2,0 TCe