Kritikus tömeg

Folyamatosan növekszik 2002 óta a munkanélküliek száma

2010-01-30 06:28:00
Magyarországon tizenhárom éves rekordot döntött a munkanélküliség: az elmúlt év végén 604 576 volt a munkaügyi kirendeltségeken regisztrált álláskeresők száma. Az új évezred hajnalán 2001-ben a korábbi évhez képest még csökkent a munkanélküliség, ekkor 342 773 volt a nyilvántartottak száma, azonban 2002-től, a szocialista kormányzás ideje alatt folyamatosan növekedett, különösen a gazdasági válság sújtotta utóbbi években. A legreménytelenebb helyzetben a borsodi és a szabolcsi álláskeresők vannak, a legkisebb baj pedig Vas megyében és térségünkben van, Komárom-Esztergom megyében ugyanis alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mint az országos átlag. A jóslatok szerint az országgyűlési választásokig nincs is remény a változásra. Írásunk a munkanélküliség országos és helyi helyzetét elemzi az elmúlt időszakban.

 Új évezred: lefelé a lejtőn

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) statisztikája szerint 2009. december végén 604 576 álláskeresőt tartottak nyilván, ami közel 100 ezerrel több, mint az év elején, amikor 509 097 volt a számuk. A második Gyurcsány-kormány regnálása első évének végén, 2006 decemberében 403 439 volt a munkanélküliek száma, tehát három év alatt közel 50 százalékkal többen jutottak hasonló sorsra. A munkanélküliségi ráta jelenleg 13,7 százalékos.

Az elmúlt év első tizenegy hónapjának átlagát tekintve az országban az észak-alföldi régióban a legrosszabb a helyzet, a megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén megye vezeti a szomorú statisztikát 67 680 álláskeresővel, ezt követi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 57 198 nyilvántartottal. A munkanélküliséggel legkevésbé sújtott terület a Nyugat-Dunántúl, Vas megyében mindössze 11 956-an élnek munka nélkül, de 20 alatt maradt a regisztráltak száma Komárom-Esztergom megyében, Győr-Moson-Sopron megyében, Zalában, Tolnában és Nógrád megyében is.

A tavalyi havi statisztikai adatokat elemezve azt látjuk, hogy a januári 509 097-ről áprilisig folyamatosan nőtt az álláskeresők száma, majd az áprilisi, közel 570 ezres adat májusban enyhén, júniusban pedig a mezőgazdasági idénymunkák és az idegenforgalmi szezon alkalmi munkalehetőségei miatt 549 és fél ezerre esett vissza. Az év közepétől ismét folyamatos növekedés tapasztalható, így érte el a munkanélküliek száma a decemberi 604 576-os számot.

Tíz évvel ezelőtt, 2000 decemberében 372 409 volt a munkanélküliek száma. A területi eloszlás már akkor is hasonló volt, szintén az Észak-Alföld régió, vagyis Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék voltak leginkább sújtva. A megyék statisztikájában akkor is Borsod-Abaúj-Zemplén vezetett 56 050 munkanélkülivel, a legjobb pedig Vas megyében volt a helyzet, ahol csupán 6500-an kerestek állást.

 

 

Munkahelyek helyben

Komárom-Esztergom megyében az országos átlagnál egy fokkal jobb a helyzet, bár tavaly itt is 11 044-ről 16 174-re nőtt az álláskeresők száma, a munkanélküliségi ráta 11,1 százalékos. A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Esztergomi Kirendeltségén tavaly december végén 2 860, dorogi kirendeltségén pedig 2 440 álláskeresőt tartottak nyilván, amely 2009-ben 975, illetve 782 fős növekedést jelent. Az elmúlt két kormányzati ciklusban lényeges változások történtek térségünk munkapiacán is, amelyet Romanek Etelka, a dorogi munkaügyi kirendeltség vezetője foglalt össze: 2002-ben kirendeltségünkön 994 és 1308 fő között mozgott a regisztráltak száma, tehát nagyjából fele annyian voltak munka nélkül, mint ma. Akkoriban még működött a barnakőszén-kitermelés, üzemelt a Lencsehegyi Szénbányák Kft., valamint az akkor már gyakran pénzügyi problémákkal küzdő Tokodi Üveggyár Kft. is. A kistérség munkapiaci folyamataira, a megelőző esztendőkben letelepedett vállalkozások, mint a dorogi Sanyo, vagy a tokodi Kienle+Spiess Kft. bővülése és gyakori munkaerő iránti kereslete, illetve az Esztergomi Ipari Park cégei, vagyis a Magyar Suzuki Zrt. és folyamatosan bővülő beszállítói körének jellemzően magas munkapiaci szükséglete jótékony hatással volt a foglalkoztatási színvonalra. Mindez kiegészült a térségben működő mikro-, kis- és középvállalkozások révén nyújtott álláslehetőségekkel és a szomszédos munkapiaci térségek – Pest megye, Budapest – munkaerő-keresletével. A következő években aztán befejeződött a mélyművelésű barnakőszén-bányászat, a lencsehegyi bányából 160 dolgozó került az „utcára”. Ebben az időszakban lett jellemző térségünkben a külföldi, főként magyar ajkú szlovák munkaerő foglalkoztatására irányuló kereslet, mivel a nagyobb gyárak akkoriban még kölcsönzött magyar munkavállalókkal sem tudták biztosítani munkaerő-szükségletüket. 2004-ben a gazdálkodási problémák és az uniós elvárásoknak megfelelő fejlesztések hiánya miatt végül bezárt a Tokodi Üveggyár Kft., amely miatt 320 dolgozó maradt munka nélkül.

Ezzel párhuzamosan viszont új üzemcsarnokot avatott a Sanyo, ahol 2005-ben a saját és a kölcsönzött munkavállalói létszám együttesen elérte, sőt esetenként meghaladta a kétezret, folyamatosan bővült a 2700 főt foglalkoztató Suzuki, a Kienle+Spiess Kft. ebben az évben közel 400 főt foglalkoztatott, és ekkor kezdte meg működését Esztergomban a Kirchhoff Hungária Kft. is.

Az előző országgyűlési választások évében a jelentősebb foglalkoztatóknál, ha csekély mértékben is, de tovább nőtt a létszám, a Suzukinál 4700-an vállalhattak munkát, ugyanakkor a Sanyo-nál már éreztette hatását a termékek iránti kereslet csökkenése, ami a foglalkoztatottak számának kismértékű visszaesését is eredményezte.

Az elmúlt néhány év, de különösen a válsággal fémjelzett elmúlt esztendő aztán már markánsabb és drasztikusabb változásokat hozott a térségben. Jelentősen, felére csökkent a foglalkoztatottak száma a Sanyo-nál, a Suzukinál 4200-an dolgoznak, de leépítések voltak a beszállítóknál, és az egyéb feldolgozóipari, főként exportra termelő gazdálkodóknál is csökkent a dolgozói létszám a közismert pénzügyi, finanszírozási problémák miatt.

A nagyvállalatok létszámleépítései mellett érezhetően nőtt a társas vállalkozások vagy egyéni vállalkozások megszűnését követően a munkaügyi kirendeltségekhez forduló, az „inaktivitásból”, vélhetően eddig a szürke, vagy fekete gazdaságból egzisztenciájukat fenntartó álláskeresők száma is.

2010: borús előrejelzések

A munkapiac annyira mélyponton van, hogy – ahogy mondani szokás – ennél rosszabb nem lehet, de az sem biztos, hogy jobb lesz. Ha nem is ilyen drasztikusan fogalmaz, de hasonlóképpen vélekedik Romanek Etelka is: „Jelentősebb létszámleépítések, a gazdasági problémák, a bizonytalanság enyhülése révén már

nem nehezítik munkapiaci folyamatainkat, ugyanakkor érezhető, hogy a kisebb vállalkozások egyre nehezebb helyzetben vannak, gyakorlatilag az életben maradásukért küzdenek. A folyamat a gazdasági elemzők szakmai előrejelzései alapján is az év közepéig tarthat, ekkor állhat meg és kezdhet stagnálni a nyilvántartott álláskeresők száma. Mindezt a feldolgozóipari gazdálkodók munkaerő-szükséglete, az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területén megnyilvánuló álláslehetőségek befolyásolhatják. Várhatóan a munkaadók jelentős hányada, szigorúbb létszámgazdálkodásra, bérjellegű kiadásainak csökkentésére rendezkedik be, tehát jelentősebb megrendelés, a piaci kereslet növekedésének hiányában igen lassan bővülhet a foglalkoztatás színvonala. A rövid, határozott időtartamú megrendelések kielégítésére rugalmas megoldásokat, például kölcsönzött munkaerőt vehetnek igénybe a cégek a saját állomány bővítése helyett. Jó hír, hogy a Sanyo nemrég jelentette be: napelem-gyártó részlegének bővítése miatt júliustól ütemezetten mintegy 400 fő felvételét tervezi”.

A reális esélyeket latolgatva Romanek Etelka elmondta, hogy most egyértelműen nehezebb az álláskeresés, mint néhány évvel ezelőtt. Legnehezebb helyzetben a szakképzetlen álláskeresők vannak, mind a pályakezdők, mind a 45-50 év felettiek. Bár ezt nyíltan soha nem mondja a munkáltató, a szakember tapasztalata szerint tovább nehezíti a helyzetet, ha kiskorú gyermek van a családban, ha egyedülálló, gyermeket nevelő szülőről van szó, vagy egészségügyi problémák nehezítik a munkavállalást. Az ötven év feletti álláskeresők elhelyezkedését a technológia fejlődése, egészségügyi problémák, a rugalmatlanság hiánya, vagy kötöttségek nehezíthetik, ugyanakkor a megfelelő szakmai végzettség és a tapasztalat előnyt is jelenthet a munkapiacon. Diplomával sem biztos az elhelyezkedés, hiszen a közszféra – közigazgatás, egészségügy, oktatás – területén a legutóbbi években is csökkent a foglalkoztatás és a közeli jövőben további leépítés várható. A versenyszférában a kvalifikált, képzett, nyelvismerettel rendelkező munkavállalók is arra számíthatnak, hogy az eddigieknél több munkát kell végezniük hasonló bérszínvonalon a vállalatok takarékossága okán.

A humánerőforrás-gazdálkodással foglalkozó szakemberek és a munkaügyi kirendeltségek tanácsadói is az átképzést tekintik és ajánlják az álláskeresés megkönnyítése érdekében. Mint megtudtuk, az elmúlt években a kvalifikált, informatikai ismeretekkel rendelkező elektronikai műszerészek, az NC-CNC-gépkezelők, a minősítéssel rendelkező hegesztők, a C- és E-kategóriás jogosítvánnyal, belföldi és nemzetközi árufuvarozói papírokkal, veszélyes vagy ömlesztett áru fuvarozására jogosító papírokkal rendelkezők, a vegyész- és villamos mérnökök, a számítógép-kezelői ismeretekkel, valamint a könnyű- és nehézgépkezelői jogosítvánnyal egyaránt rendelkező raktárkezelők, az egy, vagy esetenként több nyelvet beszélő közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező HR-munkatársak, a műszaki-logisztikai ügyintézők könnyebben juthattak álláshoz. Esélyeiket növelte a rugalmasság, esetleg a lakóhelytől távoli munkavégzésre való hajlandóság.

 

 

Az álláskeresési juttatások szabályai

Munkavállalóból álláskereső

Magyarországon a demokráciával egyidős a munkanélküliség intézménye, amikor a „belső munkanélküliség” és az üldözött közveszélyes munkakerülők helyett beindult a munkanélküliek állami szociális ellátása. A kezdetben munkanélküli segélynek nevezett juttatást 1991-ben felváltotta a munkanélküli járadék, majd 2005 óta álláskeresési ellátásnak (járadék és segély) nevezzük azt a pénzösszeget, amit a fizetés helyett kapnak azok, akik elveszítették állásukat. A juttatás természetesen feltételekhez – előző munkaviszony, aktív álláskeresés – kötött.

Esztergom önkormányzata az elmúlt évben mintegy 14,3 millió forintot fordított az álláskeresési járadékra nem jogosult munkanélküliek szociális támogatására. A havi 28 500 forint összegű Rendelkezésre Állási Támogatást az elmúlt évben havonta átlagosan 170, a munkaügyi kirendeltséggel együttműködő, 18 és 55 év közötti álláskereső számára fizették ki. A 2009-ben erre fordított több mint 58 millió forintból 11,6 millió forintot az önkormányzat, 46,5 millió forintot pedig az állami költségvetés biztosított. A RÁT-ra nem jogosult 55 év felettiek, vagy egészségügyi okok miatt munkanélküliek számára a rendszeres szociális segély jelentheti a túlélést, melynek összege a család jövedelmi viszonyaitól függ. Az esztergomi önkormányzat 2009-ben 2,7 millió forintot fordított erre a célra.

 

Aki bármilyen ok miatt elveszíti munkahelyét, a lakóhelye szerinti területileg illetékes munkaügyi kirendeltségen jelentkezhet ellátásra, ahol elsőként a korábbi munkaviszonyát, általában az elmúlt négyéves időszakot vizsgálják. Ha az ügyfél legalább 1350 nap munkaviszonnyal rendelkezik az adott időszakban, akkor 270 nap álláskeresési járadékra jogosult, melynek mértéke általában a megelőző négy naptári negyedév járulékalapja, de maximált összeg. A folyósítás első szakaszában – amely a folyósítási időszak feléig, de legfeljebb 91 napig terjed – a meghatározott járadékalap 60 százaléka, de legalább az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60 százaléka. Legfeljebb pedig a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 120 százaléka, ami legfeljebb 2940 forint naponta. A második szakaszban a legkisebb minimumbér 60 százaléka, napi 1470 forint illeti meg az álláskeresőket. Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen az álláskeresési járadékra, a vizsgált időszakban legalább 365 nap munkaviszonnyal és/vagy vállalkozói jogviszonnyal kell rendelkeznie.

Az ellátási időtartam letelte után – amennyiben legalább 180 nap álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot –, akkor az álláskeresési segély 1-es típusát igényelheti. Az álláskeresési segély 2-es típusát igényelheti, ha 200 naptól 364 nap jogviszonnyal rendelkezik. Az álláskeresési segély 3-as típusát igényelhetik – megfelelő feltételek esetén – az idősebb korú, nyugdíj előtt álló álláskeresők. Az álláskeresési segély összege 2010-ben a hatályos legkisebb minimumbér 40 százaléka.

Jelentkezni két igazolt álláskeresési próbálkozással háromhavonta kell, ha azonban az álláskereső Alkalmi Munkavállalói Könyvvel rendelkezik és álláskeresési járadékra jogosult, akkor havonta kell a munkaügyi kirendeltségen megjelennie.

Aki már nem kap álláskeresési ellátást, az is szerepelhet a nyilvántartásban és ha kéri, valamint együttműködik a munkaügyi kirendeltséggel, akkor valamennyi szolgáltatásra jogosult lehet.

Az a tartósan álláskereső, aki az önkormányzattól kap Rendelkezésre Állási Támogatást (RÁT), annak kötelező együttműködnie a kirendeltségekkel. 2010-től kezdve a szocialisták megszorításai miatt egy családban hiába jogosultak többen is a RÁT-ra, már csak egy kaphatja.

 

Gábor Éva
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkeznie

Hozzászólások

Nincs hozzászólás.
Mennyire viseli Önt meg a mostani, extrém hideg időjárás?


hét képe