hídlap.net

Sárisápon a vízbázis megőrzése a legfontosabb feladat
Sárisáp a térség egyik legnagyobb tele­pülése, ám a falu ennek ellenére is küzd bizonyos nehézségekkel. A feszültsé­get kiváltó gondok rangsorában az el­sők között van karsztvízbázisának meg­óvása, ami komoly problémát jelent, hi­szen a karsztvízbázis területe egy vonalba esik a kaolinbányával, aminek rekultivá­ciós munkálatai veszélybe sodorhatják a vízhálózatot. Ennek megakadályozása a képviselő-testület elsődleges feladatai közé tartozik, hiszen ahogyan a megbe­szélésen is elhangzott, a 21. század legna­gyobb kincse nem az arany vagy az olaj, hanem a víz lesz, ezért nagyon fontos, hogy mindenáron megóvjuk a készlete­inket. A vízbázis megvédésének fontos­sága mellett természetesen a települések helyi értékeinek megóvása is elsődleges feladat. Ebben egyetértenek a politiku­sok is: a problémáink többsége nyilván­valóan helyi gondokat jelent, melyeket közös erővel fogunk tudni a legkönnyeb­ben megoldani, elhárítani” – hangzott el Meggyes Tamás és Kollár Károly polgár­mesterek megbeszélésén.

A Dunakanyar megtartóerejére építenének Dömösön
A Duna-parti településen nagy figyel­met fordítanak a folyamatos fejlesztésre, a meglévő intézmények korszerűsítésé­re, valamint a fejlődést szolgáló újabb lé­tesítmények kialakítására is – számolt be a falu polgármestere, Novák Lajos, aki a találkozó alkalmával köszönetét fejezte ki az Esztergomi Többcélú Kistérségi Tár­sulás által biztosított Kistérségi Alap tá­mogatásáért, mely korábban már több­ször segítette a község beruházásait. A közeljövő terveire kitérve a beszélgetés során szóba került a Dunakanyar egyik legnagyobb, megoldatlan problémája, a kerékpárút, ami a térség közös érde­ke. Ebben az ügyben a megoldást az új kormánytól várják a szakemberek, hiszen egy ilyen nagy volumenű, sok települést érintő és szinte az egész térség életét be­folyásoló beruházás esetében, nem elég a helyi települések együttműködése, ezért kiemelt kormányprojektként kelle­ne kezelni ezt a kérdést.

Dág: a jól tervezhető önkormányza­tiság lehetne a megoldás
„Fontosnak tartanám, hogy a kormány a mostaninál jobban támogassa a kistele­pülések önkormányzatait, hogy nagyobb szabadságot kapjanak a döntéshozás, a fejlesztések, valamint a fenntartás terén egyaránt. Ez lényeges lenne, hiszen az or­szág az önkormányzatok összességéből épül fel, és ha ezen a szinten nem működ­nek jól a dolgok, akkor hogy várhatnánk, hogy országos szinten minden rendben legyen” – vetette fel az önkormányzatok működésének lehetséges megoldását Steiner Tamás. Dág polgármestere a tele­pülésen észlelt nehézségek vázolása köz­ben megemlítette, hogy egyre több mun­káját elvesztett, nyugdíjas, nagycsaládos helyi fordul segítségért az önkormány­zathoz és nagyon elszomorító, amikor azt kell mondani nekik, hogy nem tud­nak segíteni. Erre a kilátástalan helyzetre az egyetlen megoldás egy sokkal jobban átgondolt, jobban felépített kormány­zat és egy jól tervezhető önkormányzati­ság lenne, hangsúlyozta a polgármester. Mindezzel egyetértett Meggyes Tamás is, majd hozzátette, ahhoz, hogy az ország ki tudjon jönni ebből a nagyon mély gö­dörből, amiben jelenleg van, első körben meg kell ismerni a kistelepülések problé­máit, hiszen csak akkor lehet erős orszá­got építeni, ha az alapokkal minden rend­ben lesz. Ezt követően kezdődhet el az ér­demi munka, aminek eredményeként az országban uralkodó áldatlan állapotok megszűnhetnek.

Úny: a legkisebbek minden ámogatást szívesen fogadnak
A térség egyik legkisebb településének, Úny polgármesterének véleménye sze­rint egy jól működő kormányzat esetében alapfeltételnek kellene lennie, hogy a po­litikusok a kisemberekkel is megtalálják a közös hangot. Mint ahogy Pósfai József mondta, egy térségen belül akkor lehet igazán jól együttműködni, együttdolgoz­ni, ha a politikusok jól működő kapcsola­tokat tudnak kiépíteni egymással és meg tudják szólítani a kisembereket is. Éppen ezért kistelepülés révén számukra már az is rendkívül nagy segítségnek számít, hogy van, aki meghallgatja a gondjaikat, és ha segíteni ugyan nem is tud, de a hát­térből támogatja őket, megpróbálja kép­viselni az érdekeiket.

Piliscsév: a kistérségen kívül eső település is fontos
Az elmúlt évek sikeres együttműködé­sei, valamint a közeljövőben tervezett, együttes erővel megvalósulható pro­jektek is szóba kerültek Meggyes Tamás Piliscséven tett látogatásán. Annak el­lenére, hogy Piliscsév nem az esztergo­mi kistérséghez tartozik, a település már több alkalommal is részesült esztergomi segítségben. Ennek oka részben, hogy habár földrajzi elhelyezkedéséből adódó­an más térséghez sorolták, a mindennapi élet terén a falu szorosan kapcsolódik Esz­tergomhoz, legyen szó akár az egészség­ügyi ellátás igénybevételéről, az oktatási intézmények, illetve a munkahelyek sze­repéről. A település vezetője a beszélge­tés során több alkalommal kitért a falu is­kolájának fontosságára, közösségformáló szerepére, a település életében. Nagy Má­ria vázolta az intézmény jelentőségét, sze­rinte ugyanis a kistelepüléseken az iskola rendkívül fontos szerepet tölt be, hiszen egyfajta közösségi térként szolgál, ös­szehozza a helyieket, és ha valahol meg­szűnik, akkor ott megszűnik a közös kul­turális tér, a mindennapi találkozások le­hetősége is. Ennek megfelelően Meggyes Tamás is támogatja a kistelepülések isko­láinak megtartását célzó kezdeményezé­seket, ráadásul emellett az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján jól látható, hogy a Fi­desznek mindig is fontos a kistelepülések iskoláinak zavartalan működése.

Csolnok: a kistelepülések összefogásával fejlődhet a térség
A település fejlesztéseinek és a közös­ség összetartó erejének köszönhetően Csolnokon folyamatosan zajlanak külön­féle fejlesztések és beruházások tájékoz­tatta Meggyes Tamást csolnoki látogatá­sán Bérces József, a község polgármes­tere. Mindemellett akadnak gondok a község életében, a térség településeinek problémáit számba véve pedig a politi­kusok egyetértettek abban, hogy megol­dást jelenthetnek a különféle társulások – oktatási társulás, körjegyzőség – formá­jában működtetett közintézmény-hálóza­tok kialakítása, amik egyrészt több nor­matívát, másrészt magasabb támogatást jelenthetnek egy-egy ilyen szervezetnek és ezáltal az azt alkotó településeknek is. Ezek a társulások biztosíthatják az intéz­mények – iskolák, önkormányzatok – za­vartalan működését, emellett pedig a ta­pasztalatok alapján a települések lakóit is közelebb hozzák egymáshoz.