hídlap.net

Múlt héten érkezett a hír szerkesztősé­günkbe, hogy a pilismaróti plébánia ápri­lis 9-én ünnepelte 200. születésnapját. Az ünnep alkalmából Udvardy György püs­pök mutatta be a szentmisét, akit XIV. Benedek pápa ezen a napon nevezett ki pécsi megyés püspökké. A szentmisét követő rövid koncert után ünnepi foga­dásra várták a híveket, akik a templom mintájára készített tortát is megkóstol­hatták. Az ünnep fényét emelte, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vidéki örökség megőrzésére kiírt pályázata lehetővé tette a templom külső-belső felújítását.



Pilismarótot, illetve a mai Szent Lőrinc templom területét a történelemkönyvek több helyen is említik. Ezen a területen az ókorban római castrum állott, mely később királyi birtok lett, és melyről II. Béla király idejében is feljegyzések készültek. A területet, illetve az itt műkö­dő templomot Mária királyné 1260-ban a visegrádi Szent András monostornak adományozta. 1493-ban a visegrádi Szent András monostorral együtt a pálosok bir­tokába került. 1720-ban 28 magyar lakott a Felső Marót településen, akik többnyi­re reformátusok voltak. Ők használták a valószínűleg Szent Lőrinc tiszteletére épült középkori templomot is. A törökök elűzése után a pesti pálos rendház, mint birtokos kegyúr visszavette a templomot. A rend feloszlatásával, 1786-ban újra a reformátusokhoz kerül vétel útján, és 1816-ban kibővítették az épületet. A pálos rend feloszlatása után Marótot mint Dömös filiáját – viszonzott felebaráti szeretet a kereszténységben – egy volt pálos gon­dozta kihelyezett káplánként. 1810-ben lett Maróton plébánia. A rekonstrukció kapcsán Kálmán Antal jelenlegi plébános így foglalta össze a pilismaróti templom előtörténetét: „Pilismarót, ez a kis falu, ahol annak idején csak néhány katolikus család élt, 1810-ben a templom és a plébá­nia épp, hogy csak elkészült, máris saját papot kap. Mindig voltak, akik ellát­ták az itt lakókat, Néha szerzetesek Dömösről, más­kor Esztergom­ból érkező papok, majd a XVIII. szá­zad végéig pálos szerzetesek, de II. József kegyetlen rendelete szerint 1786-ban meg kel­lett szüntetni az összes szerzetes­rendet, amely nem hajtott hasznot. Így a virágzó pálos közösség már nem láthatta el az itt lakókat. A plébá­nia anyakönyveit 1787 óta írják, de csak 23 év múl­tán lett a falunak önálló plébánosa.” Ez a plébános volt Gyöngyössy János, aki 59 éven keresztül látta el a plébánia szolgálatát. Az ő mun­káját dicséri a templom belső festése, és a 480 négyzetméter alapterületű plébá­nia építésének befejezése. Az 1832-ben pusztító, nagy tűzvész alkalmával Szent Flórián képét állították ki itt. A templom magán viseli a különböző történelmi korszakok nyomait. Így a magyar címert a Bach korszakban átfestették, a lourdesi jelenés után elhelyezték a templomban a barlangot, Szent Flórián képet adomá­nyoznak a templomnak, miután a falu egy része tűzvész áldozata lesz, az esztergo­mi Bazilika felszentelése után a főszékes­egyház oltárképének a másolata is helyet kapott a templomban.