hídlap.net

Törléstörténelem

Amióta az emberiség elindult a civilizáció útján, kis- és nagy dolgai után a természet adta lehetőségektől és az anyagi körülményektől függően valamilyen módon gondoskodik a tisztálkodásról. Az ókori Róma tehetős polgárai pálcára tűzött szivacsokat használtak, az eszkimók havat és mohát alkalmaztak, nálunk pedig a lapu- és egyéb levelek szolgáltak megfelelő eszközként még a papír feltalálása után is. Ahol a közelben könnyen elérhető vízforrás volt, ott a ma is leghigiénikusabb megoldást alkalmazták őseink is.

Az első vécépapírok a 6. században jelentek meg, de akkoriban még csak az uralkodó osztály engedhette meg magának használatát. A tömeges elterjedésre még másfél ezer évet várni kellett: a 20. században a nagy mennyiségű és olcsó papírgyártás jelentett forradalmat, bár a ma is ismert gurigás vécépapírt már 1883-ban szabadalmaztatták. A toalettpapír evolúciójában a következő lépés a perforáció volt, aztán feltűntek a különböző színezési eljárások, már 1942-ben megjelent a kétrétegű vécépapír, majd jöttek a mintás és illatosított extrák, amelyek ellen már a kezdet kezdetén is felszólaltak az orvosok és a környezetvédők, a festék- és illatanyagok ugyanis bizonyítottan egészségtelenek voltak. A mai választékban megtalálható a legpuritánabb, anyagában újságpapír betűit rejtő változattól az aloe verával átitatott kivitelig minden, kérdés, hogy szükséges-e a mellékhelyiségbeli flancolás.

Nagy dolgok múlnak rajta

A Tudatos Vásárlók Egyesülete tizenkét hazai üzletlánc higiéniai osztályát rohamozta meg, hogy az ott kapható összesen harminckétféle négyes csomagolású toalettpapír szemrevételezze és megítélje, hogy a gyártó eleget tett-e a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának, illetve, hogy a gyártás során milyen környezetvédelmi szempontokat vettek figyelembe. A minőségi tesztelés ezúttal elmaradt, és ennek intim jellege miatt valószínűleg más fogyasztóvédelmi szervezet sem vállalja majd magára ezt a feladatot, de pénztárcánk és környezetünk érdekében az is hasznos, ha tudjuk, hogy magyar, honfitársainknak megélhetést biztosító terméket választunk, vagy hogy a sorszerűen a csatornarendszerben elenyésző termék előállításához vágtak-e ki fákat, használtak-e el több köbméternyi ivóvizet, hiszen így vásárlásunkkal a szó szoros értelmében is nagy dolgok kimenetelét alakíthatjuk.

A tesztelők sajnálatára várakozáson alul, elenyésző mennyiségben szerepelnek a kínálatban újrahasznosított papírból készült termékek. A néhány piacon lévő környezettudatos papíráru némelyikén nem is szerepel az újrahasznosított terméket jelölő embléma, csupán a csomagoláson lévő apró betűs szöveg utal arra, hogy szekunder rostanyagból, újrahasznosított papírból készült. A tudatos vásárlói döntést segítő független környezetvédelmi minősítő emblémával egyetlen terméknél sem találkoztak, viszont gyakran tapasztalták elsősorban az áruházak sajátmárkás termékeinél, hogy nincs feltüntetve a gyártó neve és a gyártás helye, ami fogyasztóvédelmi szempontból nem túl etikus.

A tudatos kiválasztás

A termékek értékelésénél a legmagasabb pontszámot a Profi Takarékos Profi terméke kapta, amely Magyarországon, újrahasznosított papírból, színezés és felületkezelés nélkül készült, és az egyik legkedvezőbb árú terméknek is bizonyult. A legrosszabb értékelést – nem minőségi, hanem fogyasztóvédelmi szempontból – a Kleenex Premium és a Tesco termékei kapták a rendkívül hiányos tájékoztatás, valamint gyenge környezetvédelmi jellemzőik miatt.

A vécépapír-fogyasztással kapcsolatos egyik probléma a papírgyártás és a papír-újrahasznosítás terén merül fel. Mivel használni muszáj, a megoldás nem a mennyiség csökkentésében, hanem a minőségben rejlik. Míg a fénymásoláshoz, könyvnyomtatáshoz használt papír esetében szükség lehet a felületkezelésre és az elsődleges forrásból gyártott papírra, a toalettpapír esetében nem. Az óriási fogyasztás miatt mind a fa-, mind az energiafelhasználás csökkentése felé nagy lépést jelentene az újrahasznosított papírból készült, minél kevésbé kezelt termékek arányának növekedése világszerte, a papír újrahasznosítása ugyanis 75 százalékos víz- és 60 százalékos energia-megtakarítással jár.

A szelektív hulladékgyűjtés nem elegendő az újrafeldolgozó rendszer fenntartásához. Ahhoz, hogy a használt papírt érdemes legyen visszaforgatni, a keresletnek is nőnie kell.

A papír minőségét ugyan befolyásolja, hogy szűz vagy újrahasznosított alapanyagból készül, mivel a közvetlenül fából gyártott papír hosszú, erős cellulózszálakból áll, amelyek az újrafeldolgozás során egyre rövidebbek és gyengébbek lesznek, tehát az „újrapapír” színében és tartásában is rosszabb minőségű, de a vécépapíroknál ezek a szempontok kevésbé fontosak.

Az újrahasznosítás mellett a toalettpapír-gyártás során felmerülő másik probléma a fehérítő vagy festési eljárások okozta környezetszennyezés, valamint az egészségügyi veszélyek, az illatosítás ugyanis nem csak felesleges, de allergizáló hatású is lehet.

Legközelebb, ha vécépapírt veszünk, gondoljuk át ezeket a szempontokat is!