hídlap.net

Korcsolyázás biztonságban

A még nem kellőképpen befagyott tavak és folyóvizek minden télen követelnek áldozatokat, pedig az értelmetlen tragédia könnyen megelőzhető lenne. Bár a szabad vizek jegén való tartózkodásról jogszabályok is rendelkeznek, a gyakorlatban saját ismereteinktől, felelősségtudatunktól és veszélyérzetünktől függ, hogy vállaljuk-e a kockázatot, és engedjük-e magunkat „jégre vinni”. A katasztrófavédelem a médián keresztül ilyenkor minden nap felhívja a figyelmet a jég veszélyeire. Általában a tíz centiméternél vastagabb jégpáncél tekinthető sportolásra alkalmasnak, ám a természetes vizek sajátosságai miatt bármikor történhet baleset. A befagyott állóvizek felszínén kialakuló jég a part közelében rendszerint vékonyabb, néha üreges, és ezért könnyebben törik, de a beszűküléseknél kialakuló áramlatok is gyengíthetik a jeget. A tavak medrében fakadó meleg források azért különösen veszélyesek, mert nem mindig hoznak létre jégmentes helyeket, hanem észrevehetetlenül elvékonyítják a jeget, és a sűrű hótakaró alatt is vékonyabb lehet a páncél. Ilyen források találhatók egyébként a búbánatvölgyi tavak mélyén is. A befagyott folyóvizek még több veszélyt hordoznak: a sodorvonalban kell különösen vékony jégre, vagy jégmentes részre számítani, de a folyókanyarok külső oldalán sem fagy be a víz. A szabad vizeken kialakuló jégtakaró teherbíró képessége olvadáskor erősen csökken, akkor is, ha a vastagsága változatlan.

A kertvárosi Palatinus-tavon való korcsolyázástól eddig óva intettünk mindenkit, hiszen a bányató különösen mély. A veszélyt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy múlt vasárnap is beszakadt egy vakmerő kislány alatt, aki szerencsére megúszta a balesetet. Akárcsak nyáron a fürdéssel kapcsolatban, most is elmondhatjuk, hogy csak a kijelölt strand területén biztonságos és egyenletes mélységű a meder, és ezt a biztonságot idén Esztergom Város Önkormányzatának köszönhetően a csúszkálók is élvezhetik. Heer Lajos, a Palatinus strand vezetője elmondta: bár már hétfőn elérte a tíz centiméteres vastagságot a jég, csütörtöktől engedik be a korcsolyázókat a strand területére, ahol mobilvécét is elhelyeztek és gondoskodtak a világításról is. A sportolásra alkalmas, mindössze 50-60 centiméteres vízmélységű területet körbekerítik és felügyelet is lesz a pálya közelében, a belépés pedig díjtalan lesz – részletezte Heer Lajos.

Ahogyan néhány évvel ezelőtt, most is az esztergomi tűzoltóság segítségével készítettek korcsolyázásra alkalmas jeget a Pézsa Tibor sportcsarnok melletti sportpályán, ahol szintén biztonságban és ingyenesen csúszkálhatnak a kicsik és a nagyok – tudtuk meg Pál György igazgatótól.

Vigyázz, beszakad!

A környékbeli természetes vizeket ilyenkor a rendőrség, a polgárőrség és a városőrség járőrei is fokozottan figyelik. Oláh Norbert, a városőrség vezetője arról számolt be, hogy idén még nem találkoztak a veszélyes jégre merészkedőkkel, de folyamatosan ellenőrzik a Palatinus-tó, a búbánatvölgyi tavak, a Duna és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Strázsa-hegyi bemutatóközpontja mellett elterülő kis tó környékét is, és ha a jégen látnak valakit, azonnal figyelmeztetik a veszélyre, és megvárják, amíg elhagyja a vizet.

Mivel a rend és a biztonság őrei nem tudnak minden pillanatban a tavak, folyók mellett lenni, fontos tisztában lenni azzal is, hogy mit kell tenni, hogyan kell viselkedni, ha megtörténik a baj. A jég általában ropogás, recsegés, és a jégfelület süllyedése kíséretében kezd el beszakadni, ilyenkor megfelelő lélekjelenléttel és szakszerű magatartással elkerülhető a tragédia. Ilyen esetben feküdjünk azonnal laposan a jégre lehetőleg arccal a part irányába, hogy minél nagyobb legyen a fekvési felület, és lassú, nyugodt mozdulatokkal kússzunk kifelé.

A lehető legrosszabb esetben, ha mégis beszakadna alattunk a jég, még mindig menthetjük a helyzetet, ha azonnal széttárjuk karjainkat, előreejtjük magunkat, és minden erőnkkel igyekszünk megakadályozni, hogy a jégfelület alá csússzunk, vagy lemerüljünk a vízbe. A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 fok, amely körülmények között már 20-30 másodperc után vérkeringési zavarok, illetve a szívműködés leállását okozó hidegsokk következhetnek be.

Ha más kerül bajba, az a legfontosabb, hogy semmiképpen se talpon rohanjunk a segítségére, hanem hason csúszva közelítsük meg a jégtáblák között kapaszkodó személyt. A beszakadás helyéig ne kússzunk el, hosszú ággal, nadrágszíjjal, vagy egyéb segédeszközzel próbáljuk kihúzni a szerencsétlent. Ha több segítőtárs van a helyszínen: alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte levő lábát fogja.

A legszerencsétlenebb esetben, ha egy korcsolyázó elmerül, a legtöbb, amit tehetünk, hogy haladéktalanul hívjuk a tűzoltókat a 105-ös segélyhívó számon, hiszen ilyenkor a mentési kísérletet már csak felkészült szakemberek tudják végrehajtani, az amatőr segítség újabb tragédiához vezethet.