hídlap.net

Mi köze a macikhoz?

A medvehagyma (allium ursinum) nedves, árnyas erdőkben élő évelő növény. Magyarországon elsősorban a Dunántúlon található meg a gyertyános, tölgyes, bükkös erdők aljnövényzetében. Különösen elterjedt a Mecsekben, és a Bakonyban, de megtalálható itt a közelben, a Gerecsében is. Az Orfű környéki telepek az ott élő neves humorista költőt, Nagy Bandó Andrást is megihlették, könyvet is adott ki erről a hasznos növényről Orfűi medvehagyma kincseskönyv címmel, sok történettel és recepttel. A településen Medvehagyma Napot is tartanak április elején.

A medvehagymának hosszúkás, vékony hagymája és két nagy hosszúkás, 15-25 centiméteres levele van. A fokhagymára emlékeztető illatú levelek március elején jelennek meg, gyűjteni áprilisban, még virágzás előtt lehet. A medvehagymát a népnyelv nevezi vadfokhagymának, kígyóhagymának, poroszhagymának, sási hagymának és sajamásnak vagy salamásnak is, a medvék pedig úgy kerülnek a képbe, hogy a szájhagyomány szerint a levelek erős illata ébreszti fel a mackókat a téli álmukból.

Nyugat-Európában védetté nyilvánították már a tömeges gyűjtés miatt, nálunk egyelőre még szabadon szedhető. A kezdő gyűjtőknek tudniuk kell, hogy a medvehagyma levelei hasonlítanak a súlyosan mérgező májusi gyöngyvirág és az őszi kikerics leveleire, ám ezeknek nincs jellegzetes hagymaszaguk, és nem is árnyas erdőkben élnek.

Aki a hagymát szereti, rossz ember nem lehet

A medvehagyma hagymája a fokhagymával azonos módon használható, de nem emiatt, hanem levelei miatt érdemes gyűjteni. A hazai állomány megőrzése érdekében tanácsos egy tőről csak egy levelet leszedni, mert így a hagyma virágozhat és a magok elszórása is biztosított marad. Természetesen egy-egy hagymát kihúzhatunk az erdőből, de csak akkor, ha otthon saját kertünkben elültetjük. A leveleket használhatjuk levesek, főzelékek, saláták, húsételek elkészítéséhez, a receptek számának csak a fantázia szabhat határt. Apróra vágva belekeverhetjük a fasírt alapanyagába, a kenyér- és a pogácsatésztába, a tojásrántottába, a körözöttbe és egyéb szendvicskrémek anyagába, de díszíthetjük vele a vajas-, és a zsíros kenyeret, pizzát, lepényeket is. Főzhetünk belőle akár cipóban tálalható krémlevest és a spenóthoz vagy a sóskához hasonló főzeléket is. Megtölthetjük vele a hússzeleteket, de készíthetünk belőle rakottasokat darált hússal, rizzsel, zöldségekkel. Mint minden, a medvehagyma is frissen az igazi, de lehet tartósítani fűszerolajban, szárítással és nyersen vagy félkészen lefagyasztva is. A fűszernövény igazi rajongói nagy áhítattal mesélnek a medvehagymamézről és a medvehagymaborról is.

Csodás gyógyulások kulcsa

A medvehagyma testvéréhez, a fokhagymához hasonlóan a benne lévő bioaktív kénvegyületek révén elsősorban a szív- és érrendszer támogatásában játszik fontos szerepet, vérnyomáscsökkentő hatású, lassítja a koleszterin-lerakódások kialakulását az érfalban, javítja a végtagok keringését, de általános immunerősítő és tisztító-méregtelenítő hatása is ismert. Hagyma lévén, alkalmas a felső légúti megbetegedések megelőzésére és kezelésére, bélfertőtlenítő, emésztést javító hatása miatt pedig egyes emésztési panaszok gyógyítására és étvágyjavításra is jó. Gyógyszerként a nyers levelek fogyasztásán kívül a levelekből főzött teát, a medvehagyma virágából készült mézet, illetve a gyógynövényboltokban kapható készítményeket, tablettákat, tinktúrákat lehet használni. Nemcsak belsőleg, hanem a felaprított leveleket a bőrre helyezve, vagy borogatásként is használható a medvehagyma gombás megbetegedések vagy egyéb bőrfertőzések esetén, de érzékeny bőrűek csak körültekintően használják, hiszen elvétve allergiás reakciókat okozhat.