hídlap.net

A legkisebb Skoda megújulása – legalábbis ami a formai jegyeket illeti – megosztotta a közönséget, ez azonban – úgy tűnik – az eladási statisztikákon nem sokat változtatott. Mivel a Fabia nemrég már járt a szerkesztőségünkben kombi változatban, ezért az azzal teljesen megegyező orr- és oldalrészt (a B oszlopig) ezúttal hanyagoljuk. Egyetlen egy apró elem érdemel említést: a ködfényszórók körüli műanyag betétet feketéről fehérre cserélték, ez az apróság pedig véleményem szerint nagyon sokat segít az újkori Skoda-dizájn megemésztésében.

A lényeges változások azonban természetesen a B oszlop után keresendők, bár hogy őszinték legyünk, a tervezők igyekeztek maximálisan semlegesek maradni: az új Fabia „feneke” után nem sokan fognak megfordulni, és minden bizonnyal kevés vágyálomban fog szerepelni. Ugyanez mondható el oldalnézetből is az autóról, amelynek egyébként jól állt a fehér szín, különösen a méretes, zöld színű gesztenyefalevél-matricával. A beltér teljes egészében megegyezik a kombiváltozatéval, a különbséget csak a manuális klíma jelentette, amelynek kezelőfelülete ugyan nem túl szép, de kézre esik, és nagyon egyszerűen beállítható. Az előző generációhoz képest a legnagyobb előrelépés is az ajtókon belül fogad minket: a Fabia nagyon sokat „komolyodott”, a megszokott sötét tónusú beltér ellenére gyorsan otthonosnak érezzük az autót.

A műszerfal igazán nagyautós, a fedélzeti komputer kijelzője a konszern többi márkájához hasonlóan a két főműszer közé került, amelyek megvilágítása szintén maradt a régi, „skodás” zöld színű. A csomagtér hozza az átlagot, és a pakolhatósággal sincs gond, főleg így, hogy a Greenline-ból kihagyták a pótkereket is. A súlycsökkentés ugyanis az egyik fegyver a fogyasztás csökkentésére, ezért kapott tesztautónk csak defektjavító készletet, na meg persze alacsony gördülési ellenállású abroncsokat, és nem utolsósorban a konszern éhezőművész erőforrását, az 1,4 literes, háromhengeres TDI motort. Természetesen nem ez a konszern egyetlen háromhengerese, hiszen benzines változatban is létezik ilyen, igaz, az csak 1,2-es, és némileg – egyébként nem sokkal – nagyobb az étvágya. A kis dízellel eddig nem találkoztam egyetlen autóban sem, éppen ezért a Fabia átvétele előtt egy gyors internetes kutatást végeztem, mit írnak róla a kollégák. A két legtöbbet használt jelző a hangos és az étvágytalan volt: a Greenline nem cáfolt rá egyikre sem (innen a teszt főcíme), sőt.

A TDI motorok egyike sem volt éppen csendes jószág, a háromhengeres azonban mindközül a leghangosabb: rémes lármával kel életre, és ez a hang idővel kellemesebbre váltó tónussal mindig, mindenhova elkíséri majd tulajdonosát. Városban, országúton, autópályán más-más hangszínben festi alá utazásunkat a háromhengeres öngyulladós, amely az üzemanyag spórolás miatt egészen furcsa áttételű váltónak köszönhetően időnként a lefulladás-közeli halálhörgéssel cifrázza mindezt. Azt hittem, hogy ezt a hangot nem lehet megszokni, pedig de: egy hét után már csak akkor figyeltem fel rá, amikor egy-egy ideiglenes útitárs érdeklődött a ricsaj iránt. Ugyanez igaz a hosszú áttételű váltóra is: egy-két napos megszokás után mindig a megfelelő tartományba válthatunk. Nem általános szabály, de a legtöbb esetben azt tapasztaltuk, hogy a „kockabenzin” elkerülése érdekében a megszokottnál eggyel alacsonyabb fokozatba érdemes váltani, jellemző a konstrukcióra, hogy 90 kilométer/órás tempónál alig 1500-nál áll a fordulatszámmérő mutatója az ötödik fokozatban.

A gázpedál mélyre taposását sem bosszulja meg a Greenline a fogyasztással: az egy hetes teszt alatt szinte kizárólag rövid (5-6 kilométeres) utakon, sok hidegindítással, városban használva 5,2 litert mutatott a kijelző, de kicsivel hosszabb (20-40 kilométer) túrán már jócskán öt alá süllyed a fogyasztás, így nem csoda, hogy egy kis odafigyeléssel simán megtehető 900 kilométer egy tankolással. Ez pedig nagyon komoly érv a mai benzin- és gázolajárak mellett, így aki hosszú távra tervezi autóvásárlást a kategóriában az kérjen árajánlatot a Skoda Fabia „Korgó Gyomor” Greenline-ra.

ADATOK

Méretek (mm): hosszúság 3992, szélesség 1642, magasság 1484, tengelytáv 2462, saját tömeg 1195 kg, csomagtér 300-1163 l

Motor: 3 hengeres turbódízel, 1422 cm3, max. teljesítmény (kw/LE/ford.): 59/80/4000 min; maximális nyomaték: 195 Nm/1800-2200 min; átlagfogyasztás 4,1 l, tesztfogyasztás 5,2 l; CO2 kibocsátás (g/km) 109, gyorsulás (0–100 km/h): 13,4 s, végsebesség 170 km/h