hídlap.net

Helytörténeti rovatunk mostani feje­zetének elkészítésére egy különleges esz­tergomi tárlat adta az apropót. Ez pedig nem más, mint egy kazahsztáni selyem­úton végzett nemzetközi régészeti kuta­tás, illetve annak esztergomi bemutatója, melyet a közönség a Vármúzeum lovagter­mében csodálhat meg július közepéig. A „Megálló a Selyemúton – Ásatás Kazahsz­tánban” című összeállítás egy különle­ges tárlat, melynek szervezője Mordovin Maxim az ELTE munkatársa, aki a Híd­lapnak elmondta, hogy a kiállítás anyaga közvetlenül nem köthető a magyar hon­foglaláshoz, ugyanakkor a kutatási terü­leten ma is található élő néprajzi kultúra közel megegyező azzal, ahogy honfoglaló, vándorló őseink éltek, öltözködtek, lak­tak, közlekedtek. Egyfajta élő etnográfiai dokumentumanyagot nézhetünk meg tehát a Lovagteremben látható tárlaton. A bemutató társrendezője a Magyar Nem­zeti Múzeum-Nemzeti Örökségvédelmi Központja, az ELTE Régészeti Intézete és a karcagi Györffy István Nagykun Múze­um volt.



A tárlat közvetlenül a Selyemút kazahsztáni szakaszán lévő 10-14. száza­di erődített megállóhely, Tölebi régészeti feltárásáról szól, de az említett néprajzi hasonlóságnak köszönhetően távolabbi áttekintést is adhat a kollekció. A kiállítás előtörténetéhez tudni kell, hogy az annak háttéranyagául szolgáló ásatást a kazah Művelődési Minisztérium felkérésére az ELTE oktatója, Mordovin Maxim vezette, vezeti, a munkában pedig a Magyar Nem­zeti Múzeum-Nemzeti Örökségvédel­mi Központja szakmai partnerként vesz részt, hiszen feladatunk a magyarsághoz kapcsolódó örökség kutatása akár határa­inkon túl is. A kutatók úgy gondolják, hogy a honfoglalók anyagi kultúrájának, szoká­sainak részletes megismeréséhez nagyon fontos megtudni, hogy pontosan milyen hatások érték őket a sztyeppei területen, kikkel tartottak fent kapcsolatot. A tár­latot szemlélve kiderült, hogy a kiállítás központi részét képező képek a Tölebi, 120-szor 100 méteres alapterületen elfekvő várat mutatják be, mely a 10-12. század­ban vályogtéglából épült, és csak 50-100 évig használták. A sivatagi éghajlati körül­ményekben lévő kazah vidéken döngölt agyagalapra épített várfalakat a fő égtájak szerint tájolták, a sarkokon és más stratégi­ai helyeken tornyokkal erősítették. Az ása­tások annak a kazah városnak, Merkének a közelében zajlanak, amely testvérkapcso­latot ápol a magyar várossal, Karcaggal. A kiállítás képes tablókon mutatja be a mai Kazahsztán területét, népeit, a magyarság számára fontos történeti emlékeit és az ása­tások eredményeit. A karcagi múzeumtól kölcsönzött, a Merkéből származó néprajzi anyaggal tették kézzelfoghatóvá, közeleb­bivé a látogatók számára a kiállítást.