hídlap.net

Idén januárban hirdette meg az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálos rend legfőbb vezetése a Pálos Évet abból az alkalomból, hogy 1308-ban kapta meg a rend a pápai engedélyt, így immár hétszáz éve működnek önálló szerzetesrendként Szent Ágoston regulája szerint. A pápai jóváhagyás hétszázadik évfordulóján kívül az emlékév keretén belül tartanak szentmisét a klastrompusztai romoknál, melyeknek konzerválási munkáit is ekkor mutatják be. A Kesztölc melletti kolostort 1250 körül kezdte el építtetni Boldog Özséb, akinek a nevéhez fűződik a rend megalapítása és megszervezése. Az egykori esztergomi kanonok, illetve a rend következő két vezetője is Klastrompusztán nyugszik.

Szentlélek a romoknál

A klastrompusztai pálos romoktól nem is olyan messze, Pilisszentléleken is találhatóak pálos rendi kolostorromok, melyek történetének felidézésében Szalma László, a körzet képviselője segített. „A község környezete, mint az egész Pilis, az Árpád-korban királyi birtok, vadászterület volt. A völgyben lévő vadászkastélyt és a környező területet IV. Béla király adományozta a szentkereszti pálosoknak, ahol IV. (Kun) László 1287-ben alapított kolostort, melynek szolgálatára a birtokra parasztokat is telepítettek. Így alakul ki a patak mentén a falu” – részletezte Szalma László.

1323-ban Károly Róbertet látták vendégül itt a pálosok, majd 1378-ban Nagy Lajos király is itt töltötte a húsvét előtti nagyhetet, megerősítvén a korábbi királyi adományokat is. A török időkben a kolostor és a köréje épült falu elpusztult, a szerzetesek pedig csak Buda visszafoglalása után vették újra birtokba a területet, de a romos kolostorba már nem tértek vissza. Az újjáéledő faluba üveges mestert telepítettek, ezután Bakay Imre prior üveghuta létesítésére köt szerződést Hutás András mesterrel 1703-ban. Innen a község Huta, szlovákul Hut’ elnevezése, mely nevek ma is használatosak. Az üveghuta mintegy 30 éven keresztül üzemelt, talán a mai Klastrom Fogadó helyén. A pálosok 1740 körül Nyitra megyéből, 1830-as években Gömör vármegyéből telepítenek ide szlovákokat. „Azt is mondják, hogy a romok között csodálatos energiák támadnak, számos „beteg” kiránduló látogat ide, kifejezetten hát, derék és más mozgásszervi bajaik gyógyulása reményében” – tette hozzá Piliszentlélek képviselője. Az egykoron „szent hely” mára igazi zarándokhellyé vált. Pünkösd ünnepének előnapján a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a Szent Korona Szövetséggel közösen, a városi önkormányzat anyagi támogatásával, egész napos pünkösdölő játékokat szervez. Sokéves hagyomány a romoknál a pünkösdvasárnap hajnali 6 órás szentmise is, ugyanezen a napon pedig itt adják át az „Esztergom hitéletéért” díjat.