hídlap.net

Kesztölc főútja mentén egy különleges „építmény” jött létre a falu területén működő egykori bányaüzemek bezárását kö­vetően: a felszínen megépített bányavágatban egy rakodógép és egy csille állít örök emléket a szénbányászatnak és bányá­szoknak.

A Bányász Emlékhelyet a Valovics László és Kara Lajos vezetésével öt éve megalakult Kesztölci Hagyományőrző Nyug­díjas Bányászok társaságának tagjai kétkezi munkájukkal hozták létre a bányából a bezárás előtti utolsó pillanatban kimenekí­tett tárgyakból a Lencsehegyi bányavállalat vezetőinek, dolgo­zóinak és a kesztölci önkormányzat támogatásával. A nyugdí­jas bányászok által az elmúlt hetekben felújított emlékhely teret ad a találkozóknak és az emlékezésnek, május elsején pedig a majálisnak.

Az eseményen a bányász hagyományőrző kör veze­tője, Valovics László mondott köszöntőt, melyben hangsúlyoz­ta, hogy május elseje a politikai helyzettől függetlenül a munka ünnepe világszerte, így jó alkalom arra, hogy az egykor kemény munkát végzett bányászok összegyűljenek, ünnepeljenek, em­lékezzenek. Gaál Lajos polgármester beszédében a bányászmúlt emlékeit érintő beruházásokról is szólt: szeptemberben meg­kezdődik a művelődési ház felújítása, melyre 51,5 millió forintos, százszázalékos pályázati támogatást nyert az önkormányzat, és saját erőből felújítják a kisiskola épületét is, ahová a művelődé­si ház két-három évig tartó felújítása idejére ideiglenesen átköl­tözik a könyvtár, a másik helyiségben pedig Bányász Múzeumot alakítanak ki most a faluházban látható gyűjtemény kibővítésé­vel. A Petőfi József Faluház így valódi tájházzá válhat konyhával és tisztaszobával, mely utóbbi berendezéséhez várják a helyiek segítségét is. A nyár folyamán felújítják a temetőben lévő bá­nyászemlékművet is és ide helyezik át a lencsehegyi emléktáb­lát. Az ünnepség keretében egyperces néma felállással emlékez­tek az elhunyt bányászokra, majd a Pávakör énekelt bányászda­lokat, utána pedig a bor és a gulyás melletti vidám beszélgetésé lett a főszerep.

Valovics László a szemközti pincéjében valóságos múzeumot rendezett be bányászemlékekből, hogy a mai fiatalok, akik már nem láthatták a bányászok mindennapjait, megismerhessék őseik szokásait és példát vehessenek az egykori bajtársak élet­re szóló összetartásáról. Az egyre fogyatkozó mintegy húsztagú közösség rendszeresen meglátogatja az idős bányászokat és ak­tív szerepet vállal a bányászünnepek megszervezésében, ame­lyekre a május elsején, szeptember első vasárnapján, a Bányász­napon, illetve a bányászok védőszentjének, Szent Borbála ünne­péhez kapcsolódóan kerül sor.