hídlap.net

Egy többnapos „kikeleti” program­sor részeként kapott helyet az alterna­tív kultúrközpontként is értelmezhető Kaleidoszkóp Házban a patchwork kiál­lítás. Az esztergomi foltvarrók, foltmoza­ik készítők már több éve szorgoskodnak a korábban hasznavehetetlennek, vagy maximum „törlőrongynak” lefokozott textildarabokkal. A patchwork, a folt­varrás, foltmozaik készítés lényege, hogy minden anyagot, a textilt és a fonalat is fel lehet használni. Az egyéb más mun­kák során megmaradt sok apró anyagból aztán egy új, teljes egész készül az alkotók keze alatt.



A technológia pedig – kézi vagy gépi megoldásban, de – minden esetben a varrást jelenti. Varga Piroska az ápri­lis elsején megnyílt tárlat kapcsán első­ként elmondta, hogy a több mint ötven kompozíció között az egyszerűbb meg­oldások mellett az egészen bonyolult alkotásokig min­denféle megtalál­ható. Mint kiderült a két kiállító nem­csak, hogy szom­széd és jó barát, de közös műhelyben is dolgozik, varr, így nem meglepő, hogy együtt mutat­koznak be most, tárlatuk ugyanak­kor ilyen formán az első, tehát ez egy egyfajta premier is. Varga Piroska úgy gondolja, hogy bár a kollekció összeállításánál kiderült, hogy alapon két különböző egyéniség munkáit láthatja a publikum, de néminemű hason­lóság a két művész munkája között bizo­nyára felfedezhető. Érdekes folyománya a foltvarrásnak, hogy annak más művészeti ágakban működő képviselői miként ítélik meg. Úgy tartják, hogy a patchwork nem művészet, bár lehet művészi színvonalon művelni. Tény, hogy a legtöbb foltvarrás inkább csupán esztétikus használati tárgy, de elkészítése többet is kíván készítőjé­től, mint kézügyességet, az ötletességgel, ihlettel szemet gyönyörködtető „műve­ket” lehet összehozni. Minderre jó példa Varga Piroska és Perczel Ágnes új kiállítá­sa, mely április végéig lesz megtekinthető a vízivárosi Kaleidoszkóp Házban.