hídlap.net

Talán nem okoz kétséget senkiben, hogy Esztergom a történelemben való szerepét, illetve földrajzi elhelyezkedését tekintve mindig is a polgári védelem fókuszában volt. Legfeljebb a korábbi századokban nem így hívták a szervezetet. A polgári védelem legújabb kori történetének állomása volt 2000. január 1-je, amikor is összevonták a polgári védelem és a tűzoltóság országos és megyei szerveit, megalakult a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és az új polgári védelmi kirendeltségek. A polgári védelem ebben az új struktúrában is meg tudta őrizni az önállóságát, hiszen a helyi szinteken polgári védelmi kirendeltségek és irodák működnek.

Napjainkban egyenletes fejlődés jellemzi a szervezetet, gondot jelent azonban, hogy a kirendeltségek és az irodák léte és munkája a nekik helyet adó önkormányzatoktól függ, amelyek szűkös anyagi keretekkel rendelkeznek. Esztergom és a környező települések azonban még az elmúlt évek számos példájából okulva készen állnak a polgár- illetve katasztrófavédelemre. Az említett értekezleten áttekintették a polgári védelem helyi kirendeltségének sajátosságait. Ezek között az egyik legfontosabb az öreg folyó. A Duna, amely Dunaalmás község külterületén lép be, majd Dömösnél hagyja el a területet, így összesen 10 települést veszélyeztet. A kirendeltség területén egy ártéri öblözet alakult ki, Tát és Esztergom térségében. A folyón évente két jelentősebb árhullám fut le, egy tél végén, a hóolvadás idején a jeges ár és a kora nyári esőzések idején a zöldár. A folyó megközelítőleg 55 folyamkilométer hosszan képezi az országhatárt, így a kirendeltség határát is.

A 21. század legnagyobb dunai árvize 2002 augusztusában volt, ahol a tetőzés Esztergomnál 18-án este 771 centiméternél következett be. Ezt közelítette meg a 2006. tavaszi árhullám, amely térségünkben április 4-én 767 centiméterrel tetőzött. Ezen események is arra késztetik a szakembereket, hogy még inkább megerősítsék az árvízvédelem rendszerét, a megelőzés dinamizmusát. A november 11-ei megbeszélésen emellett szó esett az ipari gócokban lévő veszélyforrásokról. Így arról is, hogy az illetékességi területen több veszélyes üzem működik. A felső küszöbértékű a Zoltek Zrt. Nyergesújfalun, amely többek között szénszál-gyártással foglalkozik; valamint a Közép-európai Gázterminál Nyrt. Dunaalmáson, amely a propán-bután gáz tárolását és palackozását végzi. Mindkettő folyamatosan, jelentős fejlesztéseket hajt végre, ami a termelés növekedésével és a veszélyeztetés fokozódásával jár. A települések ideiglenes külső védelmi tervének részleges és teljes gyakorlása is megtörtént már. Alsó küszöbértékű üzem a Richter Gedeon Nyrt., mely humán kiszerelt gyógyszerek, hatóanyagok és intermedierek kutatás-fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozik, és a Sarpi Dorog Kft. (ahol éppen e héten történt kisebb baleset), mely vegyipari veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítását, valamint kórházi hulladékok égetését végzi. Esztergom térségében kardinális kérdés a tiszta ivóvíz biztosítása. 2004-ben az Onyx Magyarország Kft.-ben technológiai hiba során az égetésre váró veszélyes folyékony hulladék került a Dunába veszélyeztetve ezzel a parti szűrésű csápos kutakat és a lakosság egészséges ivóvíz ellátását. Esztergom város vízellátását, a helyi vízszolgáltató a parti szűrésű kutak mellett karsztvíz-bázisból is tudja már biztosítani. Az értekezleten még szó esett arról, hogy az árvíz, az ipari üzemek mellett a veszélyes anyagok tárolása, szállítása is a figyelem fókuszában van már évek óta. A polgári védelmi kirendeltség a fentieken túl munkájának kiemelkedő területeit, az árvízi védekezésre való felkészülést és végrehajtást, a veszélyes üzemek környezetében élő lakosság felkészítését is sorra vették. A résztvevők hangsúlyozták, hogy ezekben a feladatokban a civil kapcsolatok erősítése, a védelmi tervek gyakorlása és a lakosságot tájékoztató kiadványok, filmek készítése vezethet eredményesebb munkavégzésre.