Fogas kérdések

Minden, amit a fogkrémekről tudni kell

2009-03-01 10:55:00
Az egészséges, fehéren csillogó fogsor nemcsak mosolyunkat teszi széppé, de elengedhetetlen szerepe van a táplálkozásban és a beszédben egyaránt, ezért mindannyian arra törekszünk, hogy sokáig épek és szépek maradjanak fogaink. A fogápolásra használt fogkrémek, fogpaszták is vegyszerek, amelyek a szervezetbe kerülve allergiát és egyéb panaszokat okozhatnak, ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit és hogyan kenjünk a fogunkra.

Ép fogak, fél egészség

Az első fogak jellemzően a kisbaba hat-nyolc hónapos korában bújnak ki. A második életév végére mind a húsz tejfog kinő, majd körülbelül hét éves korban megkezdődik a fogváltás, a tejfogak fokozatosan kiesnek, helyüket a maradandó fogak foglalják el. A „csontfogak” a 13. életév végéig teljesen átveszik a tejfogak helyét, kivéve az utolsó nagy őrlőfogakat, azaz a bölcsességfogakat, amelyek később, 17-25 év között jelennek meg. Ha azt szeretnénk, hogy fogaink hosszú időn keresztül egészségesek maradjanak és ellássák feladatukat, akkor már egészen kisgyermekkortól megfelelően kell ápolni őket. A fog- és szájápolás legelterjedtebb kelléke a fogkrém, melyből, mint minden egyébből egyre bőségesebb a kínálat a hazai gyártmányoktól kezdve a nemzetközi márkákon át az egyes üzletláncok saját márkás termékeiig.

 

Az ön fogorvosa mit ajánl?

A megfelelő fogkrémek kiválasztásához tanácsos átgondolni néhány dolgot, mert valószínűleg a családtagok közül nem mindenkinek felel meg ugyanaz a termék. Más és más fogkrémre van szüksége ugyanis a kisgyermekeknek, a serdülőkorúaknak és a felnőtteknek, de a fogak, illetve az íny állapota is befolyásolhatja a választást. A gyártók készítenek kifejezetten fogszuvasodás megelőzésére, fogfehérítésre, érzékeny fogakra, gyulladt vagy sorvadásos ínyre ajánlott fogkrémeket. Sőt a dohányosok fogának ápolására külön erre a célra kifejlesztett készítményeket is árusítanak. A különböző gyulladásos, sorvadásos folyamatok csökkentésére a gyógynövénytartalmú, antibakteriális szereket tartalmazó fogkrémek alkalmazása célszerű, a fogszuvasodás megelőzésére pedig a fluoridot tartalmazó termékek alkalmasak.

A szakemberek szerint a fogak számára szükséges fluorid mennyisége korosztályonként változik. Az alkalmazott vegyületek közül leghatékonyabb a vízben könnyen oldódó nátrium-fluorid, de gyakran használják a fluorisztát nevű speciálisan előállított vegyületet is. A fluorról fontos tudni, hogy túlzott mennyiségben alkalmazva, különösen kisgyermekek számára káros. Fluoridtartalmú fogkrém használata esetén ráadásul figyelembe kell venni az ivóvíz és a szedett gyógyszerek fluoridtartalmát is. A fogkrémek egy része speciális, a reklámokban jól hangzó nevű adalékanyagokat is tartalmaz. Ezek használatakor különleges hatás várható a készítménytől, amelyekkel jó, ha tisztában vagyunk. Az egyes hatóanyagokat keretes írásunk mutatja be.

 

Hogyan mossunk fogat?

Az alapos fogmosás az első lépés az egészséges fogak felé vezető úton. A hatékony fogmosásnak legalább két-három percig kell tartania. A külső fogfelszín mosásához tartsuk a fogkefét 45 fokos szögben az ínyszélhez képest, így dörzsöljük rövid mozdulatokkal gyengéden fogainkat és ínyünket. Hasonló mozdulatokkal mossuk meg a rágófelszínt és a fogak belső felületét leghátul is és ne felejtsük ki az ínyszél vonalát sem. A nyelv fogkefével való megdörzsölése, illetve speciális fogkefék direkt erre a célra szolgáló felületével való megtisztítása segít frissen tartani a leheletet. Ha tehetjük, minden étkezés után, de legalább reggel és este mossunk fogat. Megfelelő fogápolás mellett egy felnőtt havonta nagyjából egy tubus fogkrémet és egy-két havonta egy fogkefét fogyaszt el. Ha ennél „takarékosabbak” vagyunk, valamit nem jól csinálunk. A helyes fogmosás mellett minden korosztály számára ajánlott félévenként felkeresni a fogorvost.

 

Nem mindegy mi áll a tubuson

Akárcsak az élelmiszerekre, a szépségápolási cikkekre, illetve a vegyi anyagokra, a fogkrémekre is igaz, hogy a csomagolásán fel kell tüntetni bizonyos adatokat és információkat, éspedig a gyártó, vagy forgalmazó nevét és pontos címét a fellelhetőség miatt. Emellett a töltési térfogatot, az összetevők felsorolását, amely az allergiát okozó komponensek kiszűrése miatt fontos, valamint az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet engedélyszámát, amely igazolja, hogy a termék egészségügyi szempontból megfelel.

 

Tejfogak ápolói

Bár a gyermekfogkrémek összetétele hasonló a felnőttekéhez, a tejfogak ápolását semmiképpen nem tanácsos a jellemzően mentolos, a kicsik számára „erős” felnőtt fogkrémekkel elkezdeni. A gyermekekkel a fogmosást meg kell szerettetni, ezt célozzák mostanában a jóízű, csillámló, színes, különböző alakban kinyomható zselék, többszínű, csíkos krémek, melyek tubusán kedves figurák, illetve az aktuális rajzfilmsztárok másai díszelegnek, akárcsak a fogkeféken. A kisgyermekek minden esetben szülői felügyelet mellett mossanak fogat.

 

Alternatív fogápolás

Aki a vegyszereket elutasítja, számos természetes fogápoló szer mellett is dönthet. A nátrium-fluorid egyes vélekedések szerint nagy mennyiségben irritáló hatású és károsíthatja az ideg- és az emésztőrendszert is. A fogkrémekben emellett előfordulhat etanol, formaldehid, ammónia, titán-dioxid, mesterséges ízesítő- és színezőanyagok, amelyek vagy a szervezetre, vagy a környezetre, vagy mindkettőre károsak. A fogfehérítő hatású titán-dioxid gyártása például savas melléktermékekkel terheli a vizeket, ezért is célszerű természetes anyagokkal helyettesíteni a vegyszereket. Az ínyápolás céljára jó szolgálatot tesznek a nyers zöldségek, amelyek ropogtatása az egészségnek is jót tesz. Fél teáskanálnyi sóból és fél liter vízből készíthetünk szájöblítőt. A kétszer ilyen töménységű oldattal enyhíteni lehet a fogászati beavatkozás utáni ínyfájdalmat, de torokgyulladás, torokfájás esetén is kitűnő. Házilag készíthetünk fehérítő hatású fogpasztát két púpozott kiskanál szódabikarbónából és egy kiskanál citromléből, vagy vízből. Ha egy csepp fodormentaolajt is keverünk bele, finomabb lesz. Ezt a pasztát 3-4 havonta alkalmazzuk fogfehérítő helyett. Gábor Éva (Cikkünk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata segítségével készült.) Keret: A fogkrémekben előforduló adalékok hatásai: Cink-citrát: összehúzó, enzimgátló, lepedékoldó. Klór-hexidin: a leghatásosabb és a fogászatban legelterjedtebben használt antibakteriális anyag. Az ilyen vegyületet tartalmazó készítményt csak időszakosan használjuk, mert kávé, tea, de esetenként más élelmiszer fogyasztásakor is elszínezheti a fogakat. Mikroszemcse: szilícium alapú, jó tisztítóhatású, lágy csiszolóanyag, amely a fogzománc károsítása nélkül éri el a megfelelő dörzshatást. Stroncium-klorid, kálium-klorid: csökkenti a fogak túlérzékenységét. Szódabikarbóna: lúgos kémhatású, szervetlen só, amelynek fehérítő hatása régóta ismert. Rendszeres használatával visszanyerhető a fog eredeti fehérsége. Triclosan vagy irgasán: antibakteriális hatásúak. Szorbit, xylit: elsősorban gyermekfogkrémekben használt cukorpótló vegyület. Gyógynövénykivonatok: Citromfű: nyugtató hatású. Hamamelisz: összehúzó, vérkeringést élénkítő, vérzéscsillapító. Kamilla: nyugtatólag hat a gyulladt fogínyre. Martilapu: elősegíti a szövetek gyógyulását, védi az érzékeny nyálkahártyát az irritációtól. Rozmaring: vérkeringést serkentő, összehúzó hatású. Vérontófű: gyulladáscsökkentő, fogínyerősítő. Zsálya: erősíti az ínyt, fertőtlenítő, keringést fokozó, élénkítő hatású.

Gábor Éva
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkeznie

Hozzászólások

Nincs hozzászólás.
Ön milyen turistaszezonra számít Esztergomban?


hét képe

Nincs kép