hídlap.net

A királyvárosi helyhatóság vezetői és szakemberei az esztergomi városlakók önkormányzati vagyonhoz juttatásának kidolgozásával három esztendő óta foglalkoznak. Ennek alapján azt tervezik, hogy az emberek a város vállalkozásaiban részesedjenek, ezért az önkormányzat – mint tulajdonos – a Strigonium ZRt. tulajdonát és nyereségét szeretné megosztani az esztergomiakkal.

A tervező munka fontos szakaszába lépett, mondhatni, megérlelte az egyik legfontosabb gyümölcsét: Szent István városa lakói a június 7-i európai parlamenti voksoláshoz kötődően megtartandó helyi népszavazáson támogathatják eme kezdeményezést.

Ennek egyik leglényegesebb eleme, hogy a kistulajdonosok a közösségi tulajdonú cégek nyereségének megszerzése mellett, személyesen is érdekeltekké válnak a városi vállalatok/vállalkozások nyereséges, gazdaságos működésében, és részessé válnak a döntések meghozatalában is. Ehhez egy gazdasági szervezet, tulajdonosi szövetkezet alakul.

A szövetkezetben minden esztergomi polgár egyenlő vagyonrésszel bír. Mindegyikük kétezer forint névértékű részjegyet kap, azért ennyit, tudtuk meg, mert ez az adómentesen átadható névérték felső határa, e felett már magasan adóznának az emberek a juttatás után. Az így létrejött tulajdonosi közösség a Strigonium ZRt-ben úgynevezett „eltérő osztalékra jogosító részvényt” vásárol, és ezzel a társaság adózott nyereségének nyolcvan százaléka felett rendelkezik. Vagyis: a részvénytulajdonos esztergomiak dönthetnek a nyereség kifizetéséről, további részvények vásárlásáról, vagy közösségi alapba történő helyezéséről, valamint ennek az alapnak a felhasználásáról. Amennyiben a szövetkezet közgyűlésének tagjai – azaz, az esztergomiak – úgy döntenek, hogy a nyereséget nem veszik ki, hanem további tulajdonrészt vásárolnak a Strigonium ZRt.-ben, akkor a részjegy értéke néhány év alatt megközelítheti az ötvenezer forintot.

A szövetkezeti részjegyükért az esztergomiak több mindent kapnak. Például amennyiben a tagok úgy határoznak, hogy a szövetkezet az osztalékot fizesse ki a részvényeseknek, akkor a szövetkezeti részjegyek után – osztalékként – évente bruttó négy-ötezer forintot vehetnek fel. Másfelől a tulajdonhányad minden évben növelhető abban az esetben, ha a szövetkezet tagjai úgy döntenek, hogy nem kérik az osztalékot, hanem újabb részvényeket vásárolnak, növelik a vagyonukat. Harmadrészt az osztalékok kifizetése mellett lehetőség nyílik a szövetkezeten belül úgynevezett közösségi alap létrehozására, amelyből adómentesen juttathatók a szövetkezet részjegytulajdonosai számára különféle szociális, egészségügyi és kulturális szolgáltatások. S végül, de nem utolsósorban, a részjegyjuttatás az Esztergom-kártyán keresztül történik. A kártyával ezen kívül további gazdasági, fogyasztási kedvezményeket és szociális támogatásokat hasonlóképpen igénybe vehetnek a birtokosok, vagyis a királyvárosi polgárok.

A „kisrészvényesítés” kapcsán Meggyes Tamás polgármester elmondta, hogy nem teljesen előzmények, hagyományok nélküli kezdeményezésről van szó, hiszen (sokan emlékezhetnek rá a helybéliek közül is), a XX. század elején ezek a részvénypapírok a mindennapi élet kellékei voltak, létük, használatuk normális dolognak minősült, mind a legtehetősebb, mind a polgári, mind a munkáscsaládokban. A polgármester szerint a születő szövetkezet a helyi demokrácia erősítés egyik jó módja, mert miközben öt esztendő alatt ez a szervezet növekszik, és átalakul részvénytársasággá (vagyis „a tét” évről évre emelkedik), évente közgyűlésekre kerül sor, ahol -elképzelhető, hogy majd elektronikus úton-, véleményt lehet nyilvánítani a város működtetésének egészéről, így nem csak anyagi értelemben járnak jól vele a tizennyolc év fölötti esztergomiak.

Meggyes Tamás kiemelte, hogy az esztergomiak többségi tulajdonossá válása hosszú távú befektetés, merthogy az a cél, hogy a tulajdonjog ötvenegy százaléka kerüljön hozzájuk. A polgármester hangsúlyozta: „a cégek esetében az ötvenegy százaléknyi tulajdonjog, ugyebár, abszolút elegendő, abszolút döntő”. Példaként megjegyezte, hogy a két vezető magyarországi nagyvállalat, a MOL és az OTP működtetésében huszonegynéhány százalék kisrészvényes vesz részt, akik soha nem álltak, állnak össze egyetlen érdektömbbé. Esztergom önkormányzata pedig ötvenegy százalékot szeretne átadni az embereknek, azaz: a helyiek szava közvetlenül döntő befolyással bír majd a helyi cégek működtetése kapcsán.

A biztosítékokról szólva a polgármester elmondta, hogy a „kisrészvényesítés” nem jelenti a városi cégek eladását, éppen ellenkezőleg: a közösségi kontroll garanciát jelent a megőrzésre, a jó és sikeres üzemelésre. A részvényesi közgyűlésen megjelenik a választók-tulajdonosok akarata, ami egyrészt jogilag biztosíték a közösségi tulajdonlásra, másrészt a „háromnegyedes határt” – miszerint csak az tehet meg „bármit”, aki ezzel rendelkezik – nem tudják elérni a spekulánsok, a távoli (nem esztergomi) felvásárlók. A tervek szerint ugyanis az önkormányzat a kistulajdonosi részvételt huszonöt százalék körül szeretné tartani, vagy kissé efelé akarná húzni. Csak a városi-közösségi 51 százalék és a huszonöt százalék közötti 24-et – „vagy húszat, tizenötöt, meglátjuk, hogyan alakul”, mondta a polgármester – bocsátaná piacra, ezáltal tőkebefektetést is tudnának eredményezni. A beépített, a felvásárlást megakadályozó garanciák mellett itt nem mellékes cél, hogy az esztergomi polgárokat és cégeket szeretnék előnyben részesíteni, szeretnék, ha elsődlegesen ők vennének részt benne. Meggyes Tamás úgy véli, hogy a részvénytársaság magán 49 százalékos része folyamatosan mozogni és átalakulni fog, és a jó remények szerint néhány esztendő múltán nem egy-két kézben összpontosul a vagyon, hanem sok kis tulajdonos lesz. S – mint mondta – „az 51 százalékos tulajdonrész-darabból van nekik húsz, ötven vagy kétszáz darab részvényük, tízmillió forintjuk az egymilliárdos cégben”.

Az esztergomi polgármester hangsúlyozta, hogy az embereknek nem szükséges igazi, üzleti kockázatot vállalniuk – „persze”, tette hozzá, „el lehet rontani ezt a kezdeményezést, a későbbi testület/testületek úgymond leültethetik a városi cégeket, de -jegyezte meg-, „ez az állóvízi pihentetés nem igazán érdeke senkinek sem”.

Meggyes Tamás azt gondolja, a részvények itteni emberek kezébe történő adásával, a városi holding működtetésével kapcsolatosan minden azon múlik, hogy az esztergomiak rövid távon vesznek-e ki keveset, vagy hosszú távú céljaik vannak-e? Ebben kell dönteni majd az embereknek, akik szavazati joggal már jövőre rendelkezhetnek, és így a 2009. évi nyereséget 2010-ben már majd ők osztják fel.

Meggyes Tamás végezetül azt hangsúlyozta: cél, hogy a helybeli cégekben szerezzenek tulajdont az itt élő emberek. Egy másik fontos elemnek pedig azt tartja, hogy miközben az itt élő – pénzért – igénybe veszi a város cégeinek a szolgáltatásait, akkor nemcsak fizet, hanem egyúttal részesül ennek a hasznából, azaz, sokkalta inkább megéri. Mint mondta: „akinek MOL-részvénye van, nem nagyon tankol másik benzinkútnál, holott az nem mérhető a részvény hasznában, hogy az illető következetesen a magyar olajtársaságnál vásárol üzemanyagot. Ez egy szemléletet, hozzáállást is kialakít”.

„Ez a mostani lehetőség az esztergomi családoknak segíthet a megtakarításokban, az itt élőknek úgymond az Esztergom-tudatosság kialakításában. Nem kell tőle félni, bele kell vágni, és ha az esztergomiak akarata szerint a megvalósítására törekszünk, akkor tényleg működni fog. A jó ügy erejénél fogva győzelemre jut”.

Példák itthonról és külföldről

A lakossági részvényprogram, amit Esztergomban kíván elindítani a városvezetés, szerte a világon bevett gyakorlatnak számított korábban és ma is. Az emberek központilag ösztönzött, ingyenes vállalati tulajdonszerzése Esztergomban az úgynevezett kuponos, vagy szociális privatizációnak nevezett modell alapján történne. A magánosításnak ez a formája nem azt a célt szolgálja, hogy pótlólagos tőkét vonjunk be egy veszteségesen működő társaságba, annak talpra állítása és az eladó pénzhez juttatása érdekében. A lényeg itt nem a haszonszerzés, hanem az, hogy a lakosság hosszú távon váljon érdekeltté a cég nyereséges működésében, ezzel együtt idővel hozzájáruljon a tulajdonossá vált családok anyagi gyarapodásához, végül pedig, hogy ráirányítsa a figyelmet a közösségért végzett (köz)szolgáltatások ellátásának fontosságára.

Ez volt a célja Margaret Thatcher-nek is, amikor a 80-as évek közepén eladásra hirdette a nemzeti telefonvállalatot (British Telecom) vagy a gázszolgáltatót (British Gas). Mindezt ugyanis úgy tette, hogy közben a társaságok egy kisebb tulajdonrészét ingyenesen, vagy rendkívül kedvező áron átadta az embereknek. Hasonló elvek érvényesültek Közép- és Kelet-Európa legtöbb országában a 90-es évek elején. A rendszerváltás során a nagy állami vállalatok részvényeinek kisebbségi hányadához teljesen ingyen jutott hozzá a lakosság Oroszországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Csehországban, Bulgáriában vagy éppen Lengyelországban. A mi rendszerváltásunk kezdetén Antall József is azon fáradozott, hogy a dolgozói részvényprogramokon keresztül erősítse meg a magyar középosztályt, és tegye közösségi szempontból összehangolhatóvá a vállalati és a lakossági érdekeket. 1991 és 1993 között így ingyenesen vagy kedvezményesen juthattak hozzá a munkavállalók olyan cégek papírjaihoz, mint például a Soproni Sörgyár Rt., a Graboplast Rt. vagy a Pick Rt. Az ingyenes vagy kedvező árú részvényosztásnak végül a Horn-kabinet új, külföldi befektetőket előnyben részesítő privatizációs stratégiája vetett véget.

Ingyenes részvényhez-juttatási programokat mind nagyvállalati, mind állami szinten a mai napig találunk. A Magyarországon is tevékenykedő AXA biztosító társaság az „Ambíció 2012” névre keresztelt programján keresztül nemrég 54 országban több mint 100 ezer dolgozójának postázott 50 darab saját részvényt ingyen. Az pedig egészen friss hír, hogy Szerbiában megkezdődött hat állami nagyvállalat kisebbségi értékpapírjainak ingyenes szétosztása az állandó lakcímmel rendelkező, nagykorú, szerb állampolgárok számára. A NIS köolajipari cég, a Szerb Telekom, Nikola Tesla reptér, a Szerb Elektromos Művek, a JAT légitársaság és a Galenika gyógyszergyár összesen 4 milliárd eurónyi részvénye kerül 4 millió szerb állampolgárhoz. A belgrádi vezetés szerint a lépés azért jó, mert ha az emberek érdekeltté válnak a vállalati tulajdonrészben megjelenő közösségi értékek gyarapításában, akkor a szerb gazdaság is jobban fejlődik majd.

Mi a Strigonium ZRt?

Az Esztergom Város Önkormányzata közvetlen és közvetett tulajdonában lévő kisebb-nagyobb vállalkozások közül tizenhárom a Strigonium ZRt. körül csoportosuló holding tagjaként végzi tevékenységét. Az önkormányzat döntéseivel és hosszú évek munkájával érték el, hogy a cégek nemcsak a közösségi célokat valósítják meg, hanem nyereségesek is. A Strigonium ZRt. jegyzett tőkéjét az önkormányzat 1,8 milliárd forintra emelte.

A Strigonium Holdingban jelenleg a következő cégek működnek:

1. Esztergom Mahart Kft. – hajózás, kikötő-üzemeltetés

2. Egom-Gast Kft. – közétkeztetés

3. Esztergomi Ingatlankezelő Kft. – ingatlankezelés, parkoló-üzemeltetés

4. ÉP – Esztergomi Építő Kft. – mérnöki tevékenység, magasépítés

5. Zöld-Út Esztergom Kft. – parkgondozás, útkarbantartás, mélyépítés

6. Esztergom S.r.l. – a vargyasi kastély üzemeltetése és kezelése

7. Gran Tours Kft. – idegenforgalom, rendezvényszervezés

8. EHIR Kft. – lapkiadás, reklámozás, hirdetés

9. Secretar Kft. – takarítás

10. Esztergomi Településfejlesztési és Projekt-koordinációs Kft. – pályázatírás és koordináció

11. Védvár ZRt. – biztonságtechnika, vagyonvédelem

12. Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező Kht.

13. Esztergomi Kegyeleti Kft. – temetkezés, temetőgondozás

Közlemény

Esztergom Város Önkormányzata hivatalos közvélemény kutatást tart.

Június 7-én Esztergom város Önkormányzata az Európai Parlamenti választásokkal egy időben helyi népszavazást írt ki. A kérdés, hogy kívánnak-e az esztergomi választópolgárok ingyenesen résztulajdont kapni az önkormányzat tulajdonában lévő Strigonium ZRt.-ben. A résztulajdon megszerzése természetesen együtt jár azzal, hogy részesedést szereznek a város nyereségéből is. Így a választópolgárok a közösségi tulajdonú cégek nyereségének megszerzése mellett személyesen is érdekeltek lesznek a városi cégek nyereséges működésében. A népszavazással kapcsolatban Esztergom Város Önkormányzata minden egyes esztergomi választópolgárhoz kérdőívet juttat el önkormányzati kérdezőbiztosok segítségével és arra kérik a Tisztelt Polgárokat, hogy segítsék azok munkáját.