Erdély legfontosabb székesegyházában járva

2011-03-05 06:41:00
Komplex, kétrészes új kiállítással várja a közönséget a téli szünet után újra meg­nyíló Keresztény Múzeum. A március 5-én, 16 órakor nyíló tárlaton egyrészt az első emeleten az „Erdély ezeréves püspöksége” című régészeti kiállítás látható, másrészt a földszinti galériában Mudrák Attila fotográfus „A gyulafehérvári szé­kesegyház képekben” című képkollekcióját tekintheti meg a nagyérdemű.

Az ünnepélyes megnyitón Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek köszönti a megjelenteket, a kiállítást Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek nyitja meg, Petrás Mária énekes közremű­ködésével. Tárlatjáratunk mostani részé­ben a régészeti kiállítást ajánljuk olvasóink figyelmébe, azt a tárlatot, mely „A gyula­fehérvári Szent Mihály székesegyház és érseki palota kutatása és helyreállítása” teljes címet viseli. A gazdag korról, egy­házi központról, egyházi építészeti műre­mekről és kiemelkedően fontos történelmi emlékhelyről szóló bemutatóhoz érdemes ismerni a templom és a palota történetét. Az erdélyi püspökséget feltehetőleg 1009 körül Szent István király alapította.



Az egyház­megye és a székesegyház védőszentje Szent Mihály arkangyal. Az Árpádkor végéig 13 főesperességet számlált, a XIV. században már 606 plébániával rendelkezett. A püs­pökség székeskáptalana Erdély legfonto­sabb hiteleshelye volt. Legkorábbi hiteles oklevele 1231-ből ismert. 1566-tól a XVII. század elejéig a püspöki széket nem töltöt­ték be. Az erdélyi fejedelmek birtokává lett, majd 1715-től újra püspöki székhellyé vált. A XII. század végén emelt székesegyház egy korábbi kisebb település helyén állt. A román stílusú, háromhajós, keresztházas bazilikát a tatárjárás utáni évtizedekben gótikus stílusú épületrészekkel kiegészítve fejezték be. Az 1512-ben megépült Lázói-kápolna már a reneszánsz díszítőművészet jegyeit hordozza. A templomban található Hunyadi János, Szapolyai János, Izabel­la királyné és János Zsigmond síremléke. A püspöki sírboltban nyugszik Márton Áron, XIX. században élt gyulafehérvári püspök is. A templom mellett lévő érseki palota első írásos említése 1287-ből való. A XV. századtól újabb szárnyakkal bővítet­ték. 1542 után a Budáról menekülő királyi családnak lett otthona. A fejedelemség időszakában épült egyebek között a ma is látható kaputorony. Az épület már a XIX. század közepétől a művészettörténeti, műemlékvédelmi érdeklődés középpont­jába került. A régészeti feltárások a 1900-as évek elejétől indultak meg a területen. A most Esztergomba hozott, Keresztény Múzeumban megnyíló kiállítás a 2000 és 2008 között Daniela Marcu Istrate által vezetett régészeti feltárás eredményeit mutatja be. A kiállítás június 13-ig várja az érdeklődőket.

hídlap
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkeznie

Hozzászólások

Nincs hozzászólás.
Ön milyen turistaszezonra számít Esztergomban?


hét képe

Nincs kép