Egy város hálából szobrot emelt

Esztergom felfedezése, avagy a hely története

2009-03-01 13:42:00
Helytörténeti rovatunkban többnyire Esztergom híres, neves épületeiről meséltünk eddig olvasóinknak. A kevés kivétel a köztéri szobroké volt és így lesz ez ezúttal is. Ha egy kellemes esztergomi sétára fáj a fogunk, akkor ne hagyjuk ki a Vízivárosban lévő Mindszenthy teret, melyen számos szép, műemléki épület mellett egy nagyméretű szobor áll, az Immaculata. Mai történetünk erről az alkotásról lebbenti fel a fátylat.

Immaculata, másnéven Pestis Madonna. Így hívjuk a bevezetőben idézett szobrot, mely a Mindszenthy téren található és akár szoborcsoportnak is tekinthetjük, hiszen nem egyetlen alak, hanem több figura ábrázolása. A művet 1740-ben állították, mégpedig annak emlékére, hogy a Vízíváros polgársága megmenekült az 1739-es pestisjárványtól. Ezen vész pusztításától való menekvés, netán érintettsége miatt, sok magyar település emlékezett meg köztéri szobrok, emlékművek, templomok, kápolnák felállításával arról az évről. Érdekes, hogy míg az esztergomi Víziváros megmeneküléséért hálából emelt mementót, addig például a pestisjárványt átélése miatt Bátaszéken kápolnát, Biatorbágyon Szentháromság-szobrot, Tárnokon és Szekszárdon ugyancsak kápolnát építettek. Az Esztergomban található emlékmű alkotójáról nincs adat, de a felújítás évszámai fellelhetők: 1786, 1855, 1889, 1934 és legutóbb1999. Az alkotáshoz, két lépcsőfok vezet, melynek környezete is igen míves, kovácsoltvas ráccsal, illetve kő mellvéddel kerített területen, két egymásra helyezett, párkánnyal és lábazattal védték a készítők a szobrot. A szép kidolgozást emeli az öntöttvas rács, melynek közepén két kandeláber között kétszárnyú öntöttvas ajtó látható. Az alkotás részleteinek vizsgálatára több időt is érdemes szánni, hiszen minden elem egy-egy újabb történet illusztrációja. A szobor alsó részén, ahol a legszélesebb, kartus, azaz gazdag díszítésű keretező ornamentika látható, amelynek középrészén latin felirat olvasható. Innen tudjuk a szoborállítás okát és évszámát, valamint a felújítások esztendeit is. A mű „első emeletén három alakot láthatunk, balszélen Borromei Szent Károlyt, akit széles karimájú papi kalapban és papi öltözékben, kezében bottal ábrázolt az egykori mester. Ezzel átellenben Padovai Szent Antal figurája áll, aki kezében a gyermek Jézust tartja. E két alak között, egy kicsiny barlangban benne fekvő, jobb könyökére támaszkodó nőalak, Szent Rozália látható, bal kezében kereszttel. Az alkotás második szintjének talapzati része volutába csavarodó végei felett ismét két férfialak látszik. Az északi oldalon a félmeztelen, fához kötözött Szent Sebestyén, a déli oldalon pedig egy pásztor, bal lábánál kutyával. Ez a figura a kutatókat megosztja, tán ruhája alapján egyesek szerint Szent Vendelt – a pásztorok, juhászok védőszentjét – míg mások szerint Szent Rókust – a pestisesek védőszentjét – ábrázolja. A két szent között felfelé keskenyedő pillér áll, melynek alsó részét felhők között lebegő két puttófej díszíti. Az oszlop tetején látható, a névadó Immaculata, avagy a „Pestis Madonna”, mely figura glóbuszon áll, és a hasonló ábrázolásokkal egyező módon a Sátánt jelképező kígyóra tapos, miközben kezét imára kulcsolja. Mária feje felett glória, mögötte pedig a dicsőséget szimbolizáló sugárkoszorú emeli az alkotás fényét.

Pöltl Zoltán
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkeznie

Hozzászólások

Nincs hozzászólás.
Mennyire viseli Önt meg a mostani, extrém hideg időjárás?


hét képe