hídlap.net

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke fogadta a szlovák delegációt, majd köszöntőjében kifejtette, az esztergomi helyszínválasztás nem véletlen, mivel az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd szimbóluma az együttműködésnek, ezért legyen jelképe a két ország közötti kapcsolatnak is. A magyar külügyi bizottság elnökének szavait követően Meggyes Tamás köszöntötte a város és az Ister-Granum Eurorégió valamennyi polgára nevében a jelenlévőket. Esztergom polgármestere, országgyűlés képviselő elmondta: a híd újjáépítésének köszönhetően páratlan fejlődés ment végbe a régióban, amely kapcsolata példaértékű lehet, köszönhetően a jól működő gazdasági vagy kulturális kapocsnak. Meggyes Tamás hozzáfűzte ezt jól példázza az a kezdeményezés is, amely szerint az eurorégió területén egy olyan olvasókönyv jelenik meg, mellyel a magyar és szlovák fiatalok egymás értékekeit, kincseit ismerhetik meg. A polgármestert követően Boris Zala szólalt fel, beszédében szintén szimbolikusnak nevezve a Mária Valéria hidat, „amely úgy hidalja át a távolságokat, ahogy Szlovákiának és Magyarországnak is át kellene hidalnia az esetleges nézeteltéréseket”. A bizottságok tagjai majd két órán keresztül tárgyaltak zárt ülésen, a megbeszélésről ezt követően közös sajtótájékoztató keretén belül tájékoztatta az újságírókat a két elnök, Németh Zsolt és Boris Zala. „A megbeszélésen az első kérdés, amiben a két ország egyetértett, hogy a kétoldalú kapcsolatokban az együttműködés mechanizmusai nem működnek megfelelően, ezért megállapodtunk abban, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy jól működjön” – kezdte a tájékoztatást Németh Zsolt. A magyar külügyi bizottság elnöke hozzátette, ezért arról döntöttek, hogy évente legalább egyszer-kétszer összeülnek a bizottságok, sőt lehetőség szerint akkor is találkoznak, ha a megbeszélést csupán az egyik fél kezdeményezi. Németh Zsolt ezután kitért az ülésen megvitatott kérdésekre, elsőként a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát érintő vitás ügyre, melyet tavaly novemberben egy szlovák parlamenti határozat Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak minősített. A november óta tartó komoly és éles vita után azonban most fontos előrelépés történt ,a felek ugyanis egyetértettek abban, hogy jogi párbeszédet kell folytatniuk.

„A szlovák fél azt mondja, hogy a fórumnak extrateritoriális hatása van, mi szerintünk nem. Úgy gondoljuk, hogy a szlovák parlamenti határozat jelentett beavatkozást a magyar belügyekbe. Mindezek után a legnagyobb nyitottsággal próbáljuk meg egymást meggyőzni” – tette hozzá a magyar külügyi bizottság elnöke, kifejtve azt is, hogy a szlovák félnek nem a KMKF-fel, mint fórummal van problémája, hanem azzal, hogy a magyar parlament határozatot fogadott el, melyben szerepel a fórum intézményesítése. Boris Zala üdvözölte, hogy a Kárpát-medencei Magyar Fórum ügyében nyitott és tárgyalásra hajlandó a magyar fél, ezért a szlovák testvérbizottság elnöke ígéretet tett arra, hogy a területenkívüliségről jogi szakvéleményt fog adni Szlovákia. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004. decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tagjai közös tanácsaival segítsék a Magyar Köztársaság Országgyűlésének munkáját. Legfontosabb funkciója, hogy felkéri és lehetővé teszi az egyes kormányok számára, hogy a kisebbségek kérdését a másik országban nyomon követhessék. A bizottságok ezenkívül tárgyaltak még a kisebbségek kérdéséről is, a felek egyetértettek, hogy sem a szlovákiai magyarok, sem a magyarországi szlovákok nem lehetnek a gazdasági válság következtében életbe lépő megszorítások kárvallottjai, ezért a két külügyi bizottság felszólítja a kormányokat, hogy ne vonjanak el forrásokat a felvidéki magyar, illetve a magyarországi szlovák kisebbségektől. A kisebbségek helyzetével kapcsolatban elhangzottak bizonyos igények, mely alapján a felek javítanák a magyar, illetve szlovák kisebbségi politikát. „Egy fontos problémakatalógust is elfogadtunk a szlovákiai magyar közösség, valamint a magyar szlovákiai kisebbség helyzetével kapcsolatban, így kitértünk a felvidéki magyarok által is fontos Pátriai Rádió, valamint a nyelvhasználati törvény szigorításának és a nemzeti szimbólumok használatának kérdésére is” – tette hozzá Németh Zsolt. A bizottságok egyetértettek abban is, hogy nem szabad csak bilaterális kérdésekkel foglalkozni, hanem olyan fontos kérdéseket is napirendre kell tűzniük, mint a keleti partnerség ügye, a nyugat-balkán és az unió bővítése, valamint az energiabiztonság vagy a transzatlanti kapcsolatok. Természetesen a témák közül nem hiányozhatott a tavaly őszi dunaszerdahelyi labdarúgó mérkőzésen történt incidens ügye sem. Ezzel kapcsolatban egyelőre távol állnak egymástól az álláspontok. „Véleményünk, hogy Dunaszerdahelyen aránytalan rendőri fellépés történt, a másik meglehetősen komoly probléma pedig, hogy kértük a szlovák féltől, hogy biztosítsa számunkra a megfelelő dokumentumok, bizonyítékok másolatát ezzel összefüggésben, de nyers választ kaptunk: a szlovák belügyminisztérium egyszerűen úgy fogalmazott, hogy hivataluk nem egy videókölcsönző. Azt hiszem, ez is jól demonstrálja, hogy nem működik párbeszéd a két ország között, és addig, amíg ezen a magatartáson nem sikerül változtatni, nem fogunk a dunaszerdahelyi problémára sem választ kapni” – részletezte a magyar külügyi bizottság elnöke. Boris Zala ezzel kapcsolatban kifejtette: a rendzavarásból nem szabad politikai problémát gerjeszteni, a Szlovák Köztársaság rendőrsége ugyanis bármikor fellép, függetlenül attól, hogy magyarok, szlovákok, szerbek vagy bármilyen más nemzetiségűek miatt történik ilyen eset. A témát a jelenlévők csupán megemlítették, de részleteibe egyelőre nem merültek el. Ezzel párhuzamosan a szélsőségekről is szó esett, amely Németh Zsolt szerint mindkét országban komoly problémát jelent, ezért megállapodtak, hogy fellépnek ez ellen. „Nem megengedhető az, hogy a kisebbségi társadalmak attól szenvedjenek, hogy szélsőséges politikusok az ő segítségükkel akarják növelni népszerűségüket. Eljött az ideje annak, hogy a média, a politika és a társadalmaink kivessék magukból a szélsőséges politikusokat, és akkor a kisebbségi kérdéskörrel kapcsolatos feszültség lényegesen csökken a két ország között” – hangsúlyozta Németh Zsolt.