hídlap.net

A Tudatos Vásárlók Egyesülete a közelmúltban tizenegy, a hazai kereskedelmi forgalomban kapható ásványvíznek és öt magyarországi település - Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok, Tatabánya - vezetékes ivóvizének mikrobiológiai és vízkémiai jellemzőit vizsgálta meg. A csapvíznél ezenkívül a gyógyszermaradványok jelenlétére, az ásványvíznél pedig arra is kíváncsiak voltak a tesztelők, hogy a fluoridtartalom meghaladja-e az egészségügyi határértéket, és ha igen, ezt feltüntették-e a gyártók a címkén, továbbá hogy a címkén buzdítják-e a vásárlót a szelektív hulladékgyűjtésre.
A vizsgálat legmeglepőbb eredménye szerint az ásványvizeknél nagyobb arányban találtak magas bakteriológiai szennyezettséget, mint a csapvizeknél. Egy ásványvíz esetében a laborban mért fluoridtartalom meghaladta a címkén feltüntetett és egészségügyi szempontból ajánlott határértéket, környezetvédelmi szempontból pedig rendkívül lehangoló eredmény született, a palackon ugyanis az esetek többségében nem figyelmeztetik a gyártók a fogyasztót arra, hogy ha a kiürült műanyag palackokat a szelektív hulladékgyűjtő szigetekre viszi, akkor újrahasznosíthatják, és nem nő az egyre nagyobb problémákat okozó kommunális hulladék mennyisége. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az egyoldalú ásványvízfogyasztással kapcsolatban is egyre több szakmai aggály fogalmazódik meg.
A górcső alá került vezetékes vízminták vizsgálati eredményei nem támasztják alá a hazai lakosság körében a csapvízzel kapcsolatban kialakult előítéleteket. A vízminőségi problémák hátterében leggyakrabban a nitrit-, nitrát-, ammónium-, bór- és arzénszennyezés áll, de a teszt során egy kivétellel jóval a határérték alatt volt a vízminták szennyezettsége. Egyedül a makói csapvízben lévő arzén mennyisége volt kiemelkedő, a hazai és uniós határérték háromszorosa. A baktérium-szennyezettséget vizsgáló mikrobiológiai mérés eredményei jók voltak: a jogszabályban előírt két paraméter tekintetében mind az öt vízminta átment a teszten, vagyis nem jelentenek egészségügyi kockázatot. A manapság sokat emlegetett, és számos vitát kiváltó gyógyszermaradványok tekintetében sem találtak terhelő adatot. A tesztben tizenhat, elsősorban fájdalomcsillapítókban és fogamzásgátlókban előforduló gyógyszermaradványt vizsgáltak, de mindegyik a kimutathatósági érték alatt volt.
Fogyasztóként érdemes utánajárni, hogy a településünkön, illetve a lakásunkban milyen a víz minősége. A legtöbb vízműtársaságnak van már saját internetes oldala, ahol az ivóvíz összetételéről is tájékoztatják az érdeklődőket. Az Esztergomban és környékén működő, 89 települést és mintegy 314 ezer fogyasztót ellátó Észak-dunántúli Vízmű Zrt. honlapja a www.edvrt.hu címen található meg. A csapvíz minősége számos tényezőtől függ: a vízbázistól, vagyis a kitermelés helyének földtani felépítésétől, a környéken zajló ipari és mezőgazdasági tevékenységtől, valamint a vízhálózat állapotától. Az elöregedett vezetékekből kioldódó anyagok, illetve a kialakuló állóvíz esetenként kellemetlen íz- és szaghatást eredményezhetnek, sokakat ez tart vissza a rendszeres csapvízfogyasztástól, pedig sok esetben a vezetékrendszer felújítása megoldaná a problémát, így összességében olcsóbban és nem kevésbé egészségesen jönnénk ki, mintha bedőlnénk az ásványvíz-vásárlási láznak. A Tudatos Vásárlók Egyesülete kiszámolta, hogy tekintettel a hazai egy főre jutó, több mint százliteres évenkénti ásványvízfogyasztásra, évente mintegy 4-13 ezer forintot spórolhatnánk meg azzal, ha csapvízre állnánk át a szállításból adódó és a termelődő jelentős mennyiségű polietilénhulladék környezeti hatásáról nem is beszélve. A legnépszerűbb palackos vizek literenként 30-100 forintba kerülnek, egy liter ivóvíz ára pedig ma Esztergomban körülbelül 35 fillér.